A Szolgalmi Jog Törlése és a Felszámolási Eljárások Kapcsolata
A szolgalmi jog egy olyan vagyoni értékű jog, ami alapján valamely ingatlan mindenkori tulajdonosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként fakadó valamely magatartásától tartózkodjék.
A Szolgalmi Jog Létrejötte és Gyakorlása
A szolgalmi jog azt jelenti, hogy az egyik ingatlan birtokosa egy meghatározott célból igénybe veheti egy másik személy ingatlanát. A törvényben nincs tételesen felsorolva, hogy a szolgalmi jog milyen célokra alapítható, de leggyakrabban a saját ingatlanunk megközelítésére, vízelvezetésre, pince létesítésére, vezetékoszlopok elhelyezésére szolgál ez a jogosultság. A szolgalmi jogot szerződéssel lehet létrehozni. Bizonyos esetekben viszont, ha ezt a törvény lehetővé teszi, még az érintett tulajdonos engedélye sem szükséges hozzá (például a vezetékjog
A bírósági gyakorlat szerint szolgalmat határozatlan időre és ellenérték nélkül lehet alapítani, de az ingatlanban beállott értékcsökkenést meg kell téríteni a tulajdonos részére. Nem elegendő viszont csak a szerződés, a szolgalom létrejöttéhez az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges. Bejegyezni pedig csak olyan megállapodást lehet, amelyet közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltak.
A telki szolgalom akkor is létrejön, ha legalább 15 évig átjárunk az ingatlanon vagy más módon igénybe vesszük azt és a tulajdonos nem tiltakozik ez ellen. Amiért fontos, hogy ezt az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezzük, az az, hogy amennyiben a tulajdonos eladja az ingatlanát, a szolgalmi jog az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiányában az új tulajdonossal szemben már nem érvényesíthető. Pont ezért, például a saját ingatlanunkra is létrehozhatunk szolgalmi jogot, bebiztosítva ezzel a jogunkat egy későbbi értékesítés esetére.
Főszabály, hogy a szolgalom gyakorlása nem vezethet a tulajdonos vagy a földhasználó jogainak szükségtelen sérelméhez. Konkrét tartalmáról a szolgalmat létrehozó szerződésben kell megállapodnia a feleknek, így például meghatározhatják azt is, hogy az átjárást vagy a kút igénybevételét melyik napszakban teszik lehetővé. Emellett térbeli korlátja is lehet a szolgalomnak: például az átjárási szolgalomnál általában megvan az a nyomvonal, ahol haladni lehet, és nem jellemző, hogy az egész ingatlant igénybe veszik a szolgalom keretében. De megállapodhatnak arról is, hogy az átjárást gépkocsival is lehetővé teszik, például a vadászok átjárására.
A szolgalmi jog gyakorlásáért ellenérték nem köthető ki, de az ingatlanban bekövetkező értékcsökkenést meg kell téríteni. Az értékcsökkenés megállapításakor azt kell vizsgálni, hogy milyen értékű lenne az ingatlan a szolgalom nélkül illetve, hogy mennyit ér szolgalommal terhelten és a kettő különbözetét kell megfizetni a telek tulajdonosa részére. Például, ha a nyomvonal miatt nem tudom használni a területem egy részét, azt az értékcsökkenést a szolgalom jogosultjának meg kell fizetnie részemre. Egy kút közös használatakor például az is felmerülhet, hogy ki és milyen arányban viseli a vízdíjat?
Sok ingatlan esetében előfordul, hogy a közműszolgáltató részére (például a villamoshálózat üzemeltetője részére) közérdekű használatot, vezetékjogot jegyeznek be az ingatlanra. Ehhez nem szükséges a tulajdonos engedélye, de alapítására csak jogszabályban meghatározott esetben kerülhet sor. Fontos és a Ptk. is tartalmazza, hogy a használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár. A kártalanítás viszont csak előzetesen igényelhető, már kiépített vezeték esetén erre már nincs lehetőség. Tudni kell azt is, hogy a hálózatot az engedély kiadásától számított 2 éven belül meg kell építeni, ellenkező esetben a vezetékjog megszűnik.
Viszonylag új lehetőség az öntözési szolgalom alapítása. Ez azt jelenti, hogy a szolgáló ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni, hogy az ingatlanán az öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági termelő vonalas vízilétesítményt létesítsen és üzemeltessen, az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezze, illetve az öntözőberendezést átvezesse. A vezetékjoghoz hasonlóan itt sincs szükség a tulajdonos engedélyére, sőt a létrejötte is automatikusan, a vízjogi létesítési vagy üzemeltetési engedélyben történik. Fontos itt is, hogy az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg, az öntözési szolgalom keletkezésére tekintettel egyszeri jelleggel, valamint az ingatlan igénybevétele esetén - figyelemmel az igénybevétel időtartamára, jellegére - rendszeresen is.
A Felszámolási Eljárás Lényege
A felszámolási eljárás jogszabályi célja a fizetésképtelenné vált gazdálkodó szervezetekkel szembeni eljárás. Ennek oka, hogy szemben egy peres eljárással, a felszámolási eljárás elrendelését megelőzően igen rövid határidővel dönt a bíróság. A felszámolás iránti eljárásban a bíróság az okiratokra támaszkodik és nem fog hosszas vitarendezésbe kezdeni a követeléssel kapcsolatban.
A felszámolási eljárások száma jelentősen megugrott az elmúlt években. Mit jelent pontosan a felszámolási eljárás, mikor kerülhet rá sor? „Véletlenül” is felszámolás alá kerülhet egy cég? A felszámolási eljárásról külön törvény rendelkezik. Nagyon fontos, hogy a felszámolási eljárás csak a gazdálkodó szervezetekre terjed ki.
Mire sor kerül a felszámolási eljárásra nem biztos, hogy az adós cégnek bármilyen vagyona lenne. Ilyen esetben a hitelezők végül üres kézzel távoznak majd. Ennek ellenére azonban számukra is létfontosságú lehet a felszámolási eljárás, hiszen az hivatalosan igazolja, hogy a követelésük behajthatatlan. Így bár pénzhez nem jutnak, de a könyvelésükben sem kell évekig görgetni a fennálló követelést.
A felszámolási eljárást nem mondhatjuk rövid eljárásnak, hiszen akár évekig is eltarthat. Mindeközben pedig a cég még tovább működhet, amennyiben a felszámolást vezető felszámoló ezt tartja célszerűnek. Olyan esetek is vannak, amikor a cég azért vált fizetésképtelenné, mert őt sem fizette ki valaki más határidőben. Szerencsés esetben tehát a cég vagyona annak ellenére gyarapodhat, hogy ő maga már felszámolás alatt áll.
A felszámolási eljárást bíróság előtt kell megindítani. A felszámolási eljárásban a bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. Ha a bíróság elrendeli az adós felszámolását, kijelöli a felszámolót. Ami első pillantásra meghökkentő lehet, hogy a hitelező mellett az adós is kérheti a felszámolási eljárás megindítását maga ellen. Ennek azonban megvan a maga oka. Mint említettem, a felszámolás célja nem csupán a hitelezők kielégítése, de az is, hogy a fizetésképtelenné vált gazdálkodó szervezeteket megszüntessék. Ha egy adós azt látja, hogy már nem tud kilábalni szorult helyzetéből, nem tudja kifizetni az adósságait és biztosítani a további működését, akkor nem feltétlenül kell megvárnia, míg valaki felszámoltatja. Mivel ilyen helyzetben nem kerülhet sor végelszámolásra, hiszen arra fizetésképtelenség esetén nincs mód, így nincs más út a megszüntetéshez.
A Szolgalmi Jog és a Felszámolási Eljárás Viszonya
A 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és felszámolási eljárásról, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései szabályozzák a felszámolási eljárásokat. A törvények részletesen meghatározzák a gazdálkodó szervezet, az adós, a hitelező fogalmát, valamint a felszámolási eljárás lefolytatásának feltételeit és menetét.
A felszámolási eljárás során a bíróság vizsgálja az adós fizetésképtelenségét. Ha a bíróság elrendeli az adós felszámolását, kijelöl egy felszámolót. A felszámoló feladata, hogy átvegye az adós vagyonát, értékesítse azt, és a befolyt összegből kielégítse a hitelezőket.
A szolgalmi jog egy ingatlanhoz kapcsolódó, vagyoni értékű jog. Annak ellenére, hogy a szolgalmi jogoknak különböző típusai léteznek (pl. vezetékvezetési, elhelyezési, útátjárási szolgalom), és azok alapítása történhet szerződéssel vagy elbirtoklással, a szolgalmi jogok bejegyzésre kerülnek az ingatlan-nyilvántartásba.
A felszámolási eljárás során a felszámoló feladata az adós vagyona értékesítése. Azonban nem minden vagyon tartozik a felszámolási vagyonba. A törvény nevesíti azokat a vagyontárgyakat, amelyek nem tartoznak a gazdálkodó szervezet vagyonába, mint például a jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterületek, műemlékek, vagy az állami és önkormányzati tulajdonban álló bizonyos vagyontárgyak.
A szolgalmi jog, mint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog, általában nem tekinthető az adós kizárólagos tulajdonát képező vagyonnak a felszámolás szempontjából. Azonban, ha a szolgalmi jog az adós által birtokolt ingatlanra vonatkozik (azaz az adós a szolgáló telek tulajdonosa), akkor a szolgalom terhe mindenképpen befolyásolja az ingatlan értékét és értékesíthetőségét a felszámolási eljárás során.
A Kúria egy eseti döntése rávilágított arra, hogy a felszámolási eljárás jogerős lezárásán azt az időpontot kell érteni, amikor az adós társaság felszámolásának megszüntetéséről szóló végzésről valamennyi érintett hitelező tudomást szerezhet, tehát amikor az erről szóló jogerős bírósági határozat a Cégközlönyben közzétételre kerül. Ez az időpont meghatározó lehet a hitelezői igények érvényesítésének határideje szempontjából is.
Kovács Krisztián: Felszámolás, felszámolási eljárás
A felszámolási eljárásban a felszámoló feladata az adós vagyonának értékesítése és a hitelezők kielégítése. A szolgalmi jogok, mint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett terhek, befolyásolhatják az adós ingatlanainak értékét és eladásának feltételeit. Fontos megérteni a szolgalmi jogok és a felszámolási eljárások közötti kapcsolatot a jogszabályi keretek és a bírósági gyakorlat alapján.
A földmérő mérnök elsőként beméri az érintett ingatlanokat és a szolgalom tárgyát, elkészíti a vázrajzot, amit a földhivatal záradékkal lát el. A záradékolt vázrajzot a földmérő mérnök átadja a megbízónak. A záradékolt vázrajzzal és a szolgalmi jog alapításáról szóló szerződéssel vissza kell mennie a megbízónak a földhivatalba, ahol az ingatlan-nyilvántartáson átvezetik a változást.
A Kúria indokolásában kiemelte, hogy az 1959-es Ptk. 166. § (1) bekezdése szerint a telki szolgalom létrejöttének három esetét különböztethetjük meg: telki szolgalom létrejöhet törvény rendelkezésénél fogva, elbirtoklással és szerződéssel is. A Kúria indokolásában a telki szolgalmi jog abszolút jellegét is hangsúlyozta. A szolgalom jogosultja jogának megsértése, illetve a joga gyakorlásának akadályoztatása esetén birtokvédelmi igénnyel léphet fel az őt zavaró személlyel, még a szolgáló telek tulajdonosával szemben is, függetlenül attól, hogy a szolgalmi jogot akár elbirtoklással, akár más módon szerezte meg.
Továbbá, a felszámolási eljárásban a vezető tisztségviselő felelősségét is megállapíthatják. A Kúria egy döntése (BH 2023. 241.) kiemelte, hogy a vezető tisztségviselő felelősségét megállapító jogerős döntést követő naptól, vagy a felszámolási eljárás jogerős lezárását követő naptól kell számítani a kereseti igény érvényesítésének határidejét, attól függően, hogy melyik esemény következett be korábban.
A jogi személyekkel szemben indított büntetőeljárások is kihatással lehetnek a felszámolási eljárásokra. Ha büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot értesítette, a felszámolás elrendelhető. Ebben az esetben a felszámolási eljárás felfüggeszthető a büntetőügyben hozott határozat jogerőre emelkedéséig.
A felszámolási eljárásban a hitelezői választmány vagy hitelezői képviselő is szerepet kaphat. A választmány megalakításának feltételeit a csődtörvény részletesen szabályozza, mind csődeljárásban, mind felszámolási eljárásban. A választmány jogosultságait, képviseletét és működésének szabályait a hitelezők egymás között állapítják meg.
Az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás alatt kérésre köteles tájékoztatni a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt, illetve a hitelezők csoportját az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valamint a munkavállalókat és a szakszervezeteket.
A felszámolási eljárásban a jogerősen még el nem bírált kérelmekről az Országos Bírósági Hivatal (Hivatal) elektronikus nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban a gazdálkodó szervezetek cégjegyzék száma alapján lehet keresni, és tartalmazza az eljárás típusát, az ügy számát és a beérkezés dátumát.
tags: #felszamolas #szolgalmi #jog #nem #torolheto