Felülvizsgálati eljárás illetéke — részletes útmutató
Bizonyára minden leendő ügyfelünket foglalkoztatja az a kérdés, hogy mennyibe kerül ma Magyarországon a pereskedés. A lehetséges költségek egyike a bírósági eljárás illetéke, amelyet az eljárás megindításakor meg kell fizetnie ügyfeleinknek, amennyiben nem részesülnek valamilyen költségkedvezményben. Fontos kiemelni, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Illetéktörvény, Itv.) 2025. január 28-tól módosult.
Mi minősül felülvizsgálati eljárásnak és mikor merül fel az illetékfizetési kötelezettség?
A Kúriától a jogerős ítélet, az ügy érdemében hozott jogerős végzés, valamint a keresetlevelet a 176. § (1) bekezdés a)-i) pontja és a 176. § (2) bekezdés b)-c) pontja alapján visszautasító és az eljárást a 240. az ítélet a XL. - a vagyonjogi perben hozott ítélet, ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az 5.000.000,- forintot nem haladja meg, kivéve a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított pereket, valamint a tartási vagy élelmezési követelés, egyéb járadék iránt indított pereket, illetőleg a felülvizsgálati kérelem benyújtása tartozik e körbe. A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölésével -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja.
Határidők és eljárási szabályok a felülvizsgálati kérelemben
A felülvizsgálati kérelmet a másodfokú ítélet közlésétől számított negyvenöt napon belül kell az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál benyújtani eggyel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelt. A felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésétől számított hatvan, kiemelt jelentőségű perben harminc napon belül kell az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál benyújtani vagy az első fokú bíróság címére ajánlott küldeményként postára adni kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van. Ha a felülvizsgálat a 408. § rendelkezése szerint kizárt, a felülvizsgálati kérelemhez a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is csatolni kell, amelyen le kell róni az engedélyezés iránti kérelem illetékét.
A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek az általános szabályok szerint van helye: az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő napon veszi kezdetét.
A felülvizsgálati eljárás illetéke: általános szabályok
A felülvizsgálati és a jogegységi panasz eljárási illetéke ezekben az ügytípusokban nem változott: ítélet elleni felülvizsgálat és jogegységi panasz esetén a peres eljárás illetéke 10%, de legalább 50 000 forint, legfeljebb 3 500 000 forint. A végzés elleni felülvizsgálat illetéke a fenti illeték fele, de legalább 20 000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetéke ítélet esetén 2%, de legalább 10 000 forint, legfeljebb 700 000 forint; végzés esetén 15 000 forint, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke a fenti illeték fele, de legalább 20 000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint.
Az illeték megfizetésének következményei és elutasítási okok
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az eljárás bármely szakaszában visszautasítja, ha azt nem az arra jogosult nyújtotta be, elkésett vagy olyan határozat ellen irányul, amely felülvizsgálati kérelemmel nem támadható, illetve amennyiben a felülvizsgálatnak kivételesen, engedélyezésre helye lehet, az engedélyezés iránti kérelmet a felülvizsgálati kérelemmel együtt nem nyújtották be. Akkor is visszautasításnak van helye, ha a felülvizsgálati kérelem nem felel meg a törvény által meghatározott követelményeknek, és az ennek megfelelő kiegészítése a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg, vagy ha az eljárási illetéket - kivéve a 411. § (3) bekezdésében foglaltakat - nem fizették meg, továbbá ha a kérelmet előterjesztő fél a megadott lakóhelyéről (székhelyéről) nem idézhető, illetve onnan ismeretlen helyre költözött.
Az illeték megfizetése: gyakorlati tudnivalók
Az illetéket az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni. Az illeték megfizetését igazoló feladóvevényt az illetékköteles irathoz kell csatolni. Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett fél esetében a bírósági eljárási illetéket készpénz-átutalási megbízáson fizetheti meg azon bíróság Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára, amely bíróság előtti eljárásban az illetékfizetési kötelezettség keletkezik.
Amennyiben illetékfizetési kötelezettsége áll fenn, a beküldeni szándékozott űrlapon a „Fizetendő illeték” rovatot töltse ki a megfelelő összeggel, majd az űrlap Ügyfélkapun, Cégkapun vagy Hivatali kapun történt beküldését követően automatikusan megérkező ÜKM értesítésben (ún. I.) a kitöltött űrlap Ügyfélkapun, Cégkapun vagy Hivatali kapun történt beküldését követően automatikusan megérkező ÜKM értesítésben szerepel a fizetés igazolása.
Fontos szabályok az elektronikus és az adóhatósági igazolással történő fizetésnél
Változatlanul lehetséges az illetékfizetés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére történő fizetéssel és az illetékkiszabásra bemutatás megtörténtét igazoló iratnak az adóhatóság általi záradékolásával, amennyiben az illeték összege a 10.000,- Ft-ot meghaladja. Amennyiben nem keresetlevélhez, hanem más irathoz (pl. fellebbezés) kapcsolódóan kell az illetéket megfizetni, akkor az adóhatóság által záradékolt irat digitalizált (scannelt) és elektronikus aláírással ellátott formátumát a további űrlapok valamelyikének mellékleteként kell csatolni. Az adóhatósághoz benyújtott bevallás tartalmáról az adóhatóság legkésőbb annak beérkezésétől számított 8. munkanapon papír alapú igazolást küld az eljárást kezdeményező fél (vagy képviselője) és az eljáró bíróság részére, amennyiben az állami adóhatóság az eljárást kezdeményező fél adószámláján nem tart nyilván 5000 forintot meghaladó önadózással teljesítendő bírósági eljárási illetéktartozást.
Illetékmentesség és költségkedvezmény a felülvizsgálatban
A felülvizsgálati kérelemben költségkedvezmény engedélyezése akkor kérhető, ha az engedélyezés feltételei utóbb következtek be. A fél költségkedvezmény engedélyezését a felülvizsgálati eljárás megindításával egyidejűleg vagy legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig, ennek hiányában az eljárást befejező határozat meghozataláig kérheti. A fél kérelmére a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról az elsőfokú bíróság értesíti az ingatlanügyi hatóságot.
A felülvizsgálati eljárás lefolytatása és a Kúria döntési gyakorlata
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy a Kúria a tárgyaláson való elbírálást indokoltnak tartja. Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, a tanács elnöke a tárgyalást úgy tűzi ki, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a felek részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze. A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős ítélet meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Ha a határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A Kúria a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad, ebben az esetben csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltség és a meg nem fizetett illeték, illetve az állam által előlegezett költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt.
Gyakran ismételt kérdések röviden
- Mi az illeték mértéke felülvizsgálatnál? - Itélet elleni felülvizsgálat: 10%, min. 50 000 Ft, max. 3 500 000 Ft; végzés elleni felülvizsgálat: a fenti illeték fele, min. 20 000 Ft, max. 1 250 000 Ft.
- Mikor kell a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet illetékkel benyújtani? - Ha a felülvizsgálat a 408. § alapján kizárt, az engedélyezési kérelem illetékét le kell róni.
- Mi történik, ha az illetéket nem fizették meg? - A Kúria visszautasítja a felülvizsgálati kérelmet, ha az eljárási illetéket nem fizették meg (kivéve a 411. § (3) bekezdésében foglaltakat).
Perköltség és egyéb kapcsolódó költségek
Ha követelésünket kénytelenek voltunk bírói úton érvényesíteni, az eljárási illetéken felül perköltség-fizetési kötelezettség is terhel minket. A perköltség része az ügyvédi munkadíj. Az ügyvédi költségek megállapításának szabályait külön rendelet, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (R.) tartalmazza. A perköltség kalkulálásánál fontos, hogy az ügyvédi díj tartalmazza-e az általános forgalmi adót; az ÁFA összegét a díj összegén, mint adóalapon felül kell felszámítani.
| Ügytípus | Illetékmérték / megjegyzés |
|---|---|
| Itélet elleni felülvizsgálat | 10%, min. 50 000 Ft, max. 3 500 000 Ft |
| Végzés elleni felülvizsgálat | 5% (a fenti fele), min. 20 000 Ft, max. 1 250 000 Ft |
| Felülvizsgálat engedélyezése (ítélet) | 2%, min. 10 000 Ft, max. 700 000 Ft |
Mikor érdemes költségkedvezményt kérni?
A fél költségkedvezmény engedélyezését a felülvizsgálati eljárás megindításával egyidejűleg vagy legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig kérheti. A felülvizsgálati kérelemben költségkedvezmény engedélyezése akkor kérhető, ha az engedélyezés feltételei utóbb következtek be. Ezeket érdemes mérlegelni különösen akkor, ha a felülvizsgálati illeték az ügytárgy értéke alapján jelentős terhet jelentene.
Gondolatok az illetékek társadalmi hatásáról
Az illeték példáján könnyen megérthető, hogy milyen módon tudja az állam befolyásolni a perlekedési hajlandóságot, illetve, hogy a költségek miért közgazdasági értelemben vett externáliák. Az eljárási illeték az eljárási költségek talán egyik legjelentősebb tétele, amelynek mértéke akár az eljárás tárgya értékének jelentős részét is elérheti. Az illeték csökkentése növeli a perlekedési hajlandóságot, míg növelése csökkenti azt, de növelheti a pervesztes szereplőkre nehezedő terheket. A kettő közötti egyensúlyt olyan intézmények hivatottak megteremteni, amelyek a felek magatartásától is függővé teszik az illeték mérséklését.
Tájékoztatjuk a Tisztelt Ügyfeleket, hogy az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény, valamint az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény 2024. január 1-jei hatállyal módosította az Illetéktörvényt, és további technikai változások is történtek az illetékfizetés gyakorlatában (pl. illetékbevételi számla, elektronikus igazolások kezelése).
Dr. A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
tags: #felulvizsgalati #eljaras #illeteke