Fennmaradási engedéllyel mennyit dolgozhatok — részletes útmutató és gyakorlati ismeretek
A fennmaradási engedély jogilag olyan hatósági engedély, amely lehetővé teszi, hogy szabálytalanul - tehát engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően - épített építmény fennmaradhasson, ha bizonyos feltételek teljesíthetők. A jogszabályok meghatározzák, hogy mikor van szükség fennmaradási engedélyre: például ha az épület nem szerepel a földhivatali nyilvántartásban, vagy ha építési engedély és bejelentés nélkül épült fel, vagy eltérően valósult meg a megjelent engedélytől.
Mikor kell fennmaradási engedélyt kérni?
Mikor van szükség fennmaradási engedélyre vagy építésügyi hatósági bizonyítványra? Akkor, ha egy épület, vagy annak egy része nem szerepel a földhivatali nyilvántartásban. Illetve ha engedély és bejelentés nélküli építkezés történt vagy történik.
A fennmaradási engedélyezési eljárást kezdeményezheti a tulajdonos önszántából, vagy indulhat az építési hatóság felhívására is. Ez a két eset a leggyakoribb: Engedély és bejelentés nélkül folyik az építkezés, valaki bejelentést tesz, vagy az építési hatóság szúrópróba szerűen ellenőriz, és felszólítja a tulajdonost a fennmaradási engedélyezési eljárás lefolytatására. Az ingatlant szeretné eladni a tulajdonos, de részben vagy egészben nem szerepel az épület a térképmásolaton. Ilyenkor nem, vagy csak kedvezőtlenebb feltételekkel hitelezhető az ingatlan.
Fennmaradási engedélyezési eljárás fajtái
- Fennmaradási és használatbavételi engedély: már teljes egészében elkészült épületre vonatkozóan.
- Fennmaradási és továbbépítési engedély: folyamatban lévő építkezések kapcsán.
Mely szempontokat vizsgálják a kérelem során?
Fennmaradási engedély vagy építésügyi hatósági bizonyítvány kérelem során 2 dolgot kell megvizsgálni: 10 éven belül, vagy annál régebben épült az épület? Szabályos-e az épület?
Ha 10 éven belül épült az épület, akkor fennmaradási engedélyezési kérelmet szükséges benyújtani. Ha 10 évnél régebben épült az épület vagy épület rész, akkor építésügyi hatósági bizonyítványt kérelmezünk. Mindkét esetben csak akkor hagyják jóvá a kérelmet, ha egyébként szabályos az épület.
Lehetséges négy eshetőség
- 10 éven belül épült és szabályos (vagy azzá tehető)
- 10 éven belül épült és szabálytalan
- 10 évnél régebben épült és szabályos
- 10 évnél régebben épült és szabálytalan
Bírságok és következmények 10 éven belüli építések esetén
Ha engedély nélkül épült valami, vagy volt rá engedély, de attól eltérően valósult meg az épület, akkor bírság terhe mellett az elkészült épületrészek hivatalossá tehetők, és tovább építhetők. A bírság mértéke függ a készültségi foktól és az alapterülettől.
A leggyakrabban előforduló esetekben ezekkel a bírság összegekkel kell számolni, ha teljesen kész az épület:
| Típus | Bírság (Ft / nettó m2) |
|---|---|
| Lakóépület | 72 000 Ft |
| Tároló, garázs | 48 000 vagy 80 000 Ft - attól függően, hogy 60 m2 alatt vagy felett |
| Nyaraló | 120 000 Ft |
| Szállás vagy vendéglátó épület | 160 000 Ft |
| Ipari épület | 140 000 Ft |
| Gazdasági épület | 100 000 Ft |
Szakértőként találkozom azzal a félreértéssel, hogy „Ha a bírságot kifizetik, akkor maradhat az épület.” De nem ez a logikája. Ha engedély nélkül épült, de szabályos, akkor bírság mellett maradhat. Ha engedély nélkül épült, és szabálytalan is, akkor el kell bontani. Mindez persze csak a 10 éven belül történt esetekre igaz.
Hogyan mondják meg az építkezés korát?
A keletkezés idejét légi felvételekkel ellenőrzik, Google Earth program vagy más, nem nyilvános térinformatikai rendszerek segítségével. Az építési hatóságoknak rendelkezésre állnak olyan eszközök, mint az Építésügyi Monitoring rendszer (ÉMO), amelyek segítségével ellenőrzik az építkezések időpontját és az engedélyeket.

10 évnél régebbi épületek speciális helyzete
10 évnél régebben épült és szabályos: Ebben az esetben az építésügyi hatóság bírság érvényesítési joga már elévült. Építésügyi hatósági bizonyítványt kell kérni az épületre. Az épületről utólag kell építészeti dokumentációt készíttetni és épület feltüntetési vázrajzot kell csináltatni egy földmérővel. Az elkészült épület szakszerűségéről és minőségéről nyilatkoznia kell a kivitelezőnek, vagy ha ő nem elérhető, akkor pedig utólag szakértőknek kell megvizsgálnia az épületet és nyilatkoznia arról, hogy az épület a rendeltetésszerű használatra alkalmas.
Minden szakterületről külön-külön a megfelelő jogosultsággal rendelkező kolléga nyilatkozata szükséges: építésügyi műszaki szakérő, tartószerkezeti szakértő, épületgépész szakértő és épületvillamossági szakértő.
10 évnél régebben épült de szabálytalan épület: Az ilyen ingatlanok hátránya, hogy nem lehet CSOK-ot felvenni rá. A jelzálog hitelek is csak maximum a jogtiszta részt veszik figyelembe, ami aránytalan és kedvezőtlen lehet az ingatlan piaci értékéhez viszonyítva. Marad a személyi hitel, ami nem biztos hogy elégséges. Valamint a rendezetlen ingatlan kiesik a felújítási és korszerűsítési pályázatokból is.
Mikor tagadják meg a bizonyítványt vagy engedélyt?
A beadás után az építésügyi hatóság vizsgálja az épületek szabályosságát is. Amennyiben az építmény nem jogszerűen épült, vagy a helyi építési szabályoknak, vagy az országos előírásoknak nem felel meg, a hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja. Mint írtam korábban, csak szabályos állapot kap építésügyi hatósági bizonyítványt vagy fennmaradási engedélyt.
Milyen dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez?
A következő lépésként el kell készíteni a fennmaradási tervdokumentációt ehhez, ez általában a következőkből áll: építész rajzok, műszaki leírás, energetikai tanúsítvány, felelős műszaki vezetői, vagy szakértői nyilatkozat, statisztikai adatlap, meghatalmazás, fotók. Mellékelni kell az elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül az R. 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt.
A fennmaradási engedély megszerzése sajnos majdnem annyiba kerül mintha újra terveznénk a házat, mert meg kell rajzolni az egész házat ugyanúgy mint a tervezéshez. Ennek a díjszabása általában a következő (alanyi ÁFA mentes árak): építész rajzok: 3500 Ft / hasznos m2, azaz ez egy 100 m2-es ház esetében 350 000 Ft; műszaki leírás: 40 000 Ft; energetikai tanúsítvány: 25 000 Ft; felelős műszaki vezetői, vagy szakértői nyilatkozat 85 000 Ft (FNV) vagy 125 000 Ft (szakértői); ÉTDR feltöltés: 39 000 Ft; településkép (amennyiben szükséges): 45 000 Ft.

Eljárási határidők és egyéb szabályok
Az eljárás időtartam általában a beadástól számított 2-3 hét. A fennmaradási engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 25 nap, amennyiben az eljárás során szakkérdést szükséges vizsgálni, az ügyintézési határidő 35 nap. Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő beérkezését követő első munkanapon indul.
Az építésügyi hatóság a döntése meghozatalához a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemléről, annak idejéről a hatóság az eljárás megindulásáról szóló értesítésben vagy külön tájékoztat. A helyszíni szemléjén tapasztaltakról feljegyzést vagy jegyzőkönyvet és a helyszínről annak környezetéről dátummal ellátott fényképfelvételt készít.
Mit tehet az ingatlantulajdonos a szabályossá tétel érdekében?
Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell. Az építésügyi hatóság az eljárás során hozott érdemi döntésben elrendelheti a jogszerűtlenül megépített építmény bontását, vagy engedélyezheti a fennmaradást és egyben kötelezheti a fennmaradási engedély jogosultját a szükséges építési tevékenység elvégzésére. A szabályossá tételi vagy bontási kötelezettség teljesítésének határideje, a döntés véglegessé válásától számított legfeljebb 180 nap lehet, amely a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer 90 nappal meghosszabbítható.
Gyakorlati tanácsok és kockázatok
Vajon megéri engedély nélkül építeni, majd kivárni a 10 évet? A törvény szerint bizonyos esetekben lehetséges, hogy egy engedély nélkül felépített szerkezet, amennyiben már egy évtizede áll, utólagosan is legalizálható. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a kockázat teljesen eltűnik. A hatóságok rendelkezésére álló modern technológiai eszközök, mint az ortofotók, lehetővé teszik, hogy akár évekkel visszamenőleg is pontosan nyomon követhetők legyenek a telekbeli változások.
Az ilyen típusú feljelentések gyakran vezetnek ahhoz, hogy a korábban észrevétlen maradt építmények is górcső alá kerüljenek. Végső soron a döntés, hogy valaki vállal-e kockázatot egy engedély nélküli építkezéssel, személyes döntés kérdése. Mindazonáltal fontos szem előtt tartani, hogy az ilyen típusú kockázatvállalások hosszú távon több problémát okozhatnak, mint amennyi előnyt jelenthetnek. A biztonságos és legális út mindig a legmegbízhatóbb választás, ha az építkezésekről és ingatlanfejlesztésekről van szó.
Fontos szabályok röviden
- A fennmaradási engedély iránti kérelmet az építtető vagy a tulajdonos nyújthatja be.
- A kérelmet és mellékleteit személyesen a területileg illetékes építésügyi hatóságnál vagy bármely kormányablaknál elektronikus adathordozón lehet benyújtani, vagy elektronikus úton az ÉTDR felületén.
- Nem kell fennmaradási engedélyt kérni a jogszerűtlenül tíz éven belül megépített építményre, amely a szabálytalanság tudomásra jutásakor hatályos jogszabályok alapján nem volt engedélyhez kötött.
- A fennmaradási engedély megadásával egyidejűleg az építésügyi hatóság a döntésében építésügyi bírságot szab ki.
A fennmaradási engedély iránti kérelemben a jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény tovább építésére, használatbavételére, illetve az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére irányuló kérelem is előterjeszthető.
tags: #fennmaradasi #engedellyel #mennyit
Népszerű bejegyzések:
- Részletes útmutató és műszaki háttér a Faelgázosító kazánról
- Hidegkúti Makovecz családi ház – otthonos ikonok
- Az E-ING rendszer szerepe a hiteles tulajdoni lapok igénylésében
- Debreceni Ingatlankezelés és Pályázati Hirdetmények: Önkormányzati ingatlanértékesítési pályázat részletei Debrecenben
- Részletes útmutató a birtokbaadásról és a mérőórák leolvasásáról
