A Festetics-kastély Keszthelyen: Történelem, építészet és örökség
A Festetics-kastély Keszthely kiemelkedő jelentőségű műemléke. Építése még a 18. század közepén kezdődött el, ám csak az 1880-as években, nagyszabású átépítés és bővítés után nyerte el végleges formáját. A kastély 101 helyiségből áll. A kastély bejárata előtt található a család leghíresebb tagjának, gróf Festetics Györgynek a szobra, aki kiemelten fontosnak tartotta a kultúrát. A keszthelyi Festetics-kastély Magyarország harmadik legnagyobb, egyben leglátogatottabb kastélya.
A kastély építésének története
A kastély története 1712-ben kezdődött, amikor Festetics Pál 5000 forintért zálogba vette Pethő János keszthelyi uradalmát, majd ezt 1719-ben elcserélte Bakó Farkassal. A Mária Terézia által 1741-ben aranysarkantyús lovaggá ütött Festetics Kristóf 1737-ben vásárolta ezt vissza Bakótól, majd 24000 forintot fizetett Pethő Zsigmondnak a keszthelyi birtokrészéért. A középkori romos várkastély helyén 1745-ben kezdte építtetni a mai kastély elődjét barokk stílusban. Az építkezés 1750-ben fejeződött be. Ez a kastély egy emeletes, téglalap alapú épület volt. A kastély építését - a család növekvő rangjának kifejezéseként - a Festeticsek vagyonát jelentős részben gyarapító Festetics Kristóf kezdte el 1745-ben. A mezőváros Keszthely ekkoriban kezdett családi birtokközponttá válni. A 18. században is többször átalakították, majd az 1883 és 1887 közötti nagyszabású átépítés során nyerte el mai formáját.
A kastély építéstörténetének második szakasza Festetics Györgyhöz köthető. 1792-től már angolparkot építtetett a kastély köré, amelynek területét ingatlancserével, vásárlással növelte meg. A főépületet U-alakban kívánta bővíteni, de csak a déli szárny épült meg. A kastély átalakítási munkálatai 1792-ben kezdődtek meg és 1798-ig tartottak. Ekkor már a déli szárny belső munkálatai zajlottak, 1801-ben készült el a könyvtár berendezése, 1804-ben a kápolna. A kastély kőfaragó munkáit Zitterbarth József végezte 1796 és 1800 között. Andreas Fischer és Rantz János tervei alapján az eredeti kastély kapott volna egy emeletet, de ez akkor még nem lett megépítve.
1819-ben elhunyt Festetics György, a kastélyt fia László örökölte. A kastélyt ő is bővíttettni akarta, de ez elmaradt. 1846-ban a halála után Festetics (I) Tasziló lett a tulajdonos. 1866-ban átalakításokat végeztetett, mint a feljegyzésekből kiderül. Új vízvezetékek rendszert építettek be és a mellékhelyiségeket is felújították. 1883-87 között a hercegi rangot kapott Festetics (II) Tasziló a kastélyt teljesen átépíttette. A nagyarányú és költséges építkezést a skót hercegi családból származó Lady Mary Hamilton érkezése indokolta. Festetics Tasziló 1880-ban vette nőül Albert monacói trónörökös korábbi feleségét. A hölgy által több európai uralkodócsaláddal is rokonságba került Taszilónak megfelelő reprezentációs rezidencia kellett. Az átalakítás során az északi szárnyat lebontatta, helyére új, nagyméretű szárnyat emeltetett, melyet tornyos középrésszel kapcsolt a régi épülethez. A kastély tornya a drezdai Zwingert, új szárnya a bécsi Belvederét idézi. Az egész épület új, egységes manzárdtetőt és vakolatdíszt kapott. A belső nagy része is átépült, ekkor kapta ma látható formáját. Csak a könyvtár és a kápolna maradt változatlan. A tornyon lévő lovat megfékező szobrokat (galéria) Joseph Probst bécsi szobrász készítette. A kastély belsejét is teljesen modernizálták.
A kastély parkjának átalakítására Millner angol tervezőt kérték fel. Mai formáját a többszöri átalakítás és bővítés után nyerte el. A kastély U alakú, egyemeletes épülete 101 helyiségből áll. Az U alak két hátranyúló szárnyából a déli szárny klasszicizáló késő barokk stílusban épült.
A keszthelyi kastélyban élt a család legkiemelkedőbb alakja, gróf Festetics György, akinek jóvoltából Keszthely a magyarországi kultúra fontos központjává vált a 18-19. század fordulóján. A fiatal Festetics György a híres bécsi Theresianumban töltött tanulóévei alatt ismerkedett meg a felvilágosodás eszméivel. Ezután kamarai szolgálatba, majd a családi hagyományokat követve katonai pályára lépett, több huszárezredben is szolgált. A Festeticsek a korszakban végig a bécsi udvarhoz hű politikát folytattak, Festetics György azonban többször is konfliktusba keveredett az uralkodó dinasztiával. Végül 1791-ben azért kellett távoznia a császári-királyi hadseregből, mert olyan fogalmazványt terjesztett társaival a magyar országgyűlés elé, amely a későbbi önálló magyar hadsereg gondolatát is magában foglalta, emellett pedig kiállt a magyar vezényleti nyelv és egy magyar tisztképző intézet létrehozása mellett is. A hadseregtől való visszavonulása után minden erejével az eladósodott birtok gazdasági ügyeinek rendbetételén, illetve korszerű gazdaság kialakításán, új mezőgazdasági módszerek bevezetésén munkálkodott. Ezzel párhuzamosan mecénásként a korabeli kultúra és irodalom felvirágoztatásához is hozzájárult, nevéhez fűződik a korszak írói és költői által látogatott helikoni ünnepségek megszervezése, valamint a csurgói református kollégium megalapítása. Az 1810-es évektől a magyarországi és külföldi főnemesek is egyre nagyobb számban keresték fel a kastélyt, Berzsenyi Dániel pedig mint „magyar Veimárt” ünnepelte Keszthelyt. Az egykor Európában is egyedülálló Georgikont szintén gróf Festetics György alapította Keszthelyen 1797-ben. A rendszeres mezőgazdasági oktatás első magyarországi iskolája számos szakterületen biztosított tanulási lehetőséget, ösztöndíjakat a 19. század első felében. A jelentkezők származásra, vallásra, társadalmi háttérre való tekintet nélkül kerülhettek a képzésbe, kizárólag tehetségük és előképzettségük alapján, a források szerint többségben voltak a nem nemesi származású tanulók. A tárgyakat általános mezőgazdasági, matematikai és technológiai, illetve állatgyógyászati csoportokra osztották. Az iskola tanárai a korszak felvilágosult tudósai közül kerültek ki. Pethe Ferenc, Rumy Károly György vagy Asbóth János egyaránt kora kiemelkedő tudósa volt, de a diákok ajánlóleveleit írók között is sok esetben a korabeli szellemi élet ismert szereplőit találjuk. A georgikoni nyilvános vizsgák a korszak irodalmi életének szereplői számára egyfajta fórumként szolgáltak. A Georgikon szemléltető és oktatási céllal létrehozott botanikus kertjében 1812-ben már több mint 200 fafajta volt megtalálható, de jelentősnek számított az intézet szőlészete is. Az 1848-ig működő tanintézet kulcsszerepet töltött be egy új típusú szakértelmiségi réteg létrehozásában. A diákok jelentős része csatlakozott az 1848-as forradalmi eseményekhez és a szabadságharchoz, amire a tangazdasági majorközpont épülete melletti harangláb emlékeztet.
A kastély parkja és a hozzá kapcsolódó épületek
A 42 hektáros park természetvédelmi terület. Több különleges fafajta található benne. A kínai páfrányfenyőket még Festetics György idejében ültették. A kastélypark utolsó jelentős átalakítása 1885-ben történt, mely Henry Ernest Milner angol kertépítő nevéhez fűződik. Mivel a park természetvédelmi terület lett, nagyon sok állatfaj élettere maradt biztonságban. szaporodási és telelő helye. A védettség kihat a fán lakó emlősállatokra is, például megtörtént mókusok visszatelepedése. A Festetics-kastély kertjében lombhullató és örökzöld fajok közül számtalan őshonos található.
Az egykori Festetics-birtokot és a kiskastélyt egy pályázat keretén belül felújították. A teljes rekonstrukció során megújult épületegyüttes kiskastélyának alsó szintjén létrehozott kiállítás azon túl, hogy bemutatja a Festetics család életét és történetét, számos érdekes részletet villant fel a lótenyésztés világából is. Az emeleten elhelyezett „Gróf úr szobája” pedig megeleveníti a család arisztokratikus életstílusát, portréikon keresztül bemutatva az előző generációk örökségét és híres lovaikat is. A Borjú- és Csordaistálló területén új lovasmúzeumot alakítottak ki. Az Emlékmúzeum a korábbi Csordaistállóban hagyományos formában, míg a Borjúistállóban interaktív eszközök segítségével mutatja be a fenéki ménest és a Festeticsek lótenyésztésének, valamint lóversenyzésének történetét a látogatóknak.
A kastélyban élt Festetics grófné, Mary Victoria Hamilton faragott márványszobrát budapesti aukción vásárolták vissza, a 19. A kastélyparkban található a pálmaház és a hintókiállításnak helyet adó korábbi kocsiház, a park hátsó kijáratával szemben pedig a vadászati kiállítást és a történelmi modellvasút kiállítást befogadó új épület.
A Hintómúzeum épülete 1883-1887 között épült II. Festetics Tasziló megbízásából. A Festetics-kastély parkjában álló pálmaházat II. Festetics Tasziló építtette 1880-ban. Szerkezeti elemei a párizsi Gustave Eiffel műhelyében készültek. A pálmaházban tárlatként tekinthető meg az Amazon Ház, benne főúri utazások tematikájú kiállítással, a pálmaházat, a kastély javított tetőzetét és a kastélyban néhány megújult helyiséget, köztük az enteriőrkiállítás folytatásában lévő díszes termekben egy új, modern installációkkal megvalósult kiállítást a Festetics-családról, egy új jegypénztárat és múzeumi boltot.
A Festetics-kastély vadászati kiállítása öt kontinens nagyvadjainak trófeáit mutatja be, élethű diorámákban, a természetes élőhelyek hangulatát idézve. A tárlat a Festetics család egykori vadászati hagyományait eleveníti fel, amely a kastély fénykorában is jelentős szerepet játszott, és emléket állít a magyar vadászkultúra nagy alakjainak, köztük Széchenyi Zsigmondnak és Kittenberger Kálmánnak. A látogatók nemcsak Kárpát-medencei vadakkal, hanem afrikai, ázsiai, amerikai és más kontinensek állatvilágával is találkozhatnak. Az újonnan kialakított épületszárnyakban hegyvidéki és esőerdei élőhelyek, valamint egy vizes dioráma látható, különleges fajokkal és hanghatásokkal kiegészítve.
A történelmi modellvasút-kiállítás Európa egyik legnagyobb terepasztala, amely H0 (1:87) méretarányban mutatja be a 19-21. századi Magyarország, Ausztria és Németország vasútjait. A több mint 2,7 kilométer hosszú sínhálózaton egyszerre 75 korhű szerelvény közlekedik, eredeti tervek alapján modellezett állomások és több száz épület között. A kiállítás olyan vasútvonalaknak állít emléket, mint a Semmering-Klamm és a Nagykanizsa-Budapest-Déli pályaudvar, illetve bemutatja a Zala megyei vonalak állomásait és a Nürnberget modellező terepasztalt is. Az állomások a fénykoruk állapotát idézik meg, a hatalmas viaduktoktól a kisebb pályaudvarokig.
A kastély gyűjteményei és kiállításai
A keszthelyi Festetics-kastély főúri enteriőrkiállítása több mint húsz teremben mutatja be a 18-19. századi arisztokrata életformát. A kastély berendezése nagyrészt eredeti formájában maradt fenn. A barokk és rokokó bútoroktól a klasszicista és empire stílusú tárgyakon át egészen a Festetics II. Tasziló és felesége, Lady Mary Hamilton által behozott francia és angol darabokig sokféle műtárgy gazdagítja a gyűjteményt.
A kiállítás legnagyobb értéke Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára, amely több mint 86 000 kötetet és ritkaságot őriz. Az egykor Európában is egyedülálló Helikon könyvtár kb. 80 ezer kötetes gyűjteményét a Festetics család hozta létre. A könyvek között több régi enciklopédia és régi nyomat található. Ez Európa legnagyobb épen maradt főúri könyvtára. A felbecsülhetetlen értékű Helikon könyvtár Kevés olyan könyvtár van, amely ne esett volna áldozatul a háborúknak, fosztogatásoknak - a Festetics-kastélyban lévő Helikon könyvtár ezen szerencsések közé tartozik. Ezt annak köszönheti, hogy a II. világháború alatt befalaztatták, így maradt meg a két évszázad alatt összerakott, rendkívül ritka gyűjtemény. Az I. Festetics György építette. A könyvek mellett itt látható I. A kék szalon a Festetics család egyik generációját mutatja be. Festetics László (1785-1846) 1805-ben készült arcképét a bal oldalon láthatjuk. A szoba bútorai egységesen empire stílusúak, a 19. század elején készültek.
A kastély egykori istálló-kocsiházában berendezett hintókiállítás a 18-19. századi főúri közlekedés világát idézi meg. A több mint 60 darabból álló gyűjteményben kocsik, hintók, lovas szánok, valamint a lovaglással kapcsolatos felszerelések és műtárgyak láthatók, amelyek nagy része a híres budapesti Kölber Fülöp féle kocsigyáran készültek. A kiállítás különlegességei közé tartoznak híres történelmi személyekhez kötődő járművek, például Mária Valéria főhercegnő utazókocsija vagy Ferenc Ferdinánd park kocsija. Az anyagot Werner Guster osztrák magángyűjtő alapgyűjteménye képezi, amelyet hazai és nemzetközi felajánlások, valamint restaurálási munkák egészítettek ki. Az igazán sokszínű hintókiállítás Van még egy dolog, ami elválaszthatatlan a XVIII-XIX. századi nemesi életmódtól, ez pedig az elegáns hintó.
A második világháború nem okozott komoly pusztítást a városban, a Festetics-kastély épülete, bútorzatának egy része és könyvtára épen maradt. A könyvtár megmenekülése annak is köszönhető, hogy a fosztogatásokat megelőzendő a könyvtári szárnyat az ott elraktározott berendezési tárgyakkal együtt elfalazták. A könyvtár állományából utóbb az értékesebb példányokat Budapestre szállították és beolvasztották az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe, majd más kötetekkel pótolták őket. A kastély berendezésének jelentős része a háborúval és utána mégis szétszóródott, elvándorolt. Kisebb berendezési és dísztárgyak máig tisztázatlan körülmények között a háborús idők zűrzavarában vagy utána kallódtak el a kastélyból. A hévízi fürdőkórházba menekített és ott megrongálódott bútorokat később Budapestre, az Iparművészeti Múzeumba szállították restaurálásra. Más, veszélyeztetettnek tartott, kiemelkedő kvalitású bútorokat a háború után, a kastélyból is szállítottak Budapestre, az akkori szóhasználattal "elhagyott javakként" kezelve őket. Így a kastély berendezésének legjelentősebb, főleg XVIII. századi francia rokokó és klasszicista bútorai máig az Iparművészeti Múzeumban, raktárban vagy a Múzeum nagytétényi kastélybeli kiállítóhelyén találhatóak meg. Bizakodásra adhat okot, hogy 2013. április 16-i keszthelyi látogatásán Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár szóbeli nyilatkozatban fejezte ki a kormány elkötelezettségét és fejlesztési szándékát abban a vonatkozásban is, hogy a Festetics-kastélyból származó berendezési tárgyakat az Iparművészeti Múzeumból már a közeljövőben visszaszállítják a kastélyba, ezzel is gazdagítva és hitelesebbé téve az ország leglátogatottabb kastélymúzeumát. Ezen műtárgyak fokozatos átadása 2014-ben meg is kezdődött és 2015-ben majd 2016-ban is folytatódott. Más ritka és fokozottan kényes műbútorok átadása még várat magára, de a jövőbeli fejlesztésekkel remény lehet további kiállításbővítésre és az enteriőrök gazdagodására, hitelességének fokozására is.
2015. június 18-án hosszú előkészítés után átadásra került a Festetics-kastély egykori női nagy szalonjának részleges rekonstrukciója, amely az enteriőrkiállítás közel 40 éves fennállása alatt az addigi leglátványosabb fejlesztés volt. A tiszta XVI. Lajos stílusú terem addigi, stílusában oda nem illő és addig esetlegesen elrendezett biedermeier bútorait ekkor sikerült pályázati forrásokból és magángyűjtői közreműködéssel kicserélni egy franciaországi árverésen felbukkant, korhű és a szalon stílusához tökéletesen illő francia, XVI. Lajos stílusú, 11 darabos, szövött textillel kárpitozott aranyozott szalongarnitúrára, melyhez az addigra az Iparművészeti Múzeumtól visszakapott és egyéb, frissen restaurált Festetics-eredetű bútorok is társultak. A szalongarnitúráról a magyarmuzeumok.hu 2015.06.25-i cikke számolt be részletesen. A rekonstrukciót később egy francia Aubusson technikájú, III. Napóleon stílusú szövött szőnyeg, valamint aranyozott bronz dísztárgyak: órák, kandeláberek, tűzbakok és egyéb szalonbútorok is kiegészítették. Az egykori hercegnői szalon berendezése mindezekkel az eredeti állapotát sokkal jobban megközelítő módon gazdagodott olyan egységes színvonalon és korhű hangulatot teremtve, hogy az magyarországi kastélymúzeumokban jelenleg egyedülálló, csak nyugati mintákhoz mérhető. A távlati tervek között szerepel még a szalon textil tapétájának rekonstrukciója és a bútorok elrendezésének módosítása olyan módon, hogy a látogatói útvonal megváltoztatásával a szalongarnitúra a szalont teljes szélességében kitöltő szőnyeggel együtt szimmetrikusan, a szoba közepére kerülhetne, a jelenlegi féloldalas elhelyezés helyett.
2015. december 16-án átadásra került a Festetics-kastély parkjának történeti rekonstrukciója. A beruházás keretein belül a parkot viktoriánus stílusban visszaállították az eredeti 19. századi Milneri terveknek megfelelően. 2015. április 29-én átadták a kétmilliárd forintból megújult, a kastélytól különálló Amazon Házat, benne főúri utazások tematikájú kiállítással, a pálmaházat, a kastély javított tetőzetét és a kastélyban néhány megújult helyiséget, köztük az enteriőrkiállítás folytatásában lévő díszes termekben egy új, modern installációkkal megvalósult kiállítást a Festetics-családról, egy új jegypénztárat és múzeumi boltot. A kastélymúzeum nagy részét azonban, mind az északi szárny termeit, mind a 40 éves főúri életforma enteriőrkiállítást a hangzatos hírekkel szemben a 2 milliárdos projekt változatlanul hagyta, így ezek teljes rekonstrukciója még várat magára. A felújítás időszakában ugyanakkor tíznél is több olyan berendezési és műtárgy került vissza Keszthelyre, amely egykor a főúri kastélyban volt. A Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kezdeményezésére indult műtárgyvásárlási program jóvoltából pedig csaknem 10 millió forint értékben három műtárggyal is gyarapodott a kiállítóhely. A megnyitón bemutatásra került, hat darab 1817-ből való aranyozott ezüstpoharat, rajta a Festetics-család címerével, egy bécsi aukción vásárolta meg a magyar állam.
A Festetics birtok és a lovaskultúra
Eredetileg a bécsi udvar spanyol lovasiskolája volt a majorság helyén, melyet 1739-ben vettek meg a Festeticsek, akik európai hírességű ménest telepítettek Fenékpusztára-melynek aranykora Festetics II. Tasziló idejére tehető, aki szép eredményeket ért el a lovassport történetében. Ezzel egyidőben a keszthelyi Georgikonon ménesmesteri és lovászképzés folyt. A folyamatos fejlődés mellet istállók, major és cselédlakások épültek, 1820-ra pedig megépült a ma látható kiskastély. Innen lovagolt a gazdatiszt - mint például Szendrey Júlia édesapja- jelentést tenni a grófnak. 1894-re alakították ki a Fenyves-allét, amin keresztül a Festeticsek a kastélyból egyenesen a kiskastélyig tudtak kocsizni.
A Festetics-kastély kulturális jelentősége
Keszthely - és egyben a Festetics család - legjelentősebb alakja Festetics György (1755-1819), aki 1791-től élt Keszthelyen. 1799 és 1801 között könyvtári szárnyat épített a kastélyhoz, számos folyóirat, szépirodalmi mű megjelenését támogatta. 1817-től évente kétszer rendezte meg a Helikon ünnepségeket, melyen a Dunántúl legnevesebb költőit, íróit látta vendégül. Innen a Berzsenyi Dániel szájából elhangzó mondás, amely Keszthelyt „kis magyar Weimar”-nak nevezi.
A város minden évben több kulturális eseménynek ad helyet, amelyek egy részét a kastély dísztermében szervezik.
Keszthely és a Festetics-palota: A Balaton ékköve
A Festetics-birtok hektár információi
A Festetics-kastély parkja egykor 42 hektáros területen helyezkedett el. A 42 hektáros park természetvédelmi terület. A kastélypark utolsó jelentős átalakítása 1885-ben történt, mely Henry Ernest Milner angol kertépítő nevéhez fűződik. A kastélypark ma már 10 hektáros területen látogatható.
Cím: 8360 Keszthely, Kastély u.
tags: #festetics #birtok #keszthely #hektar