Fidesz-kormány építkezései és infrastrukturális beruházások: kiemelt projektek és szabályozási környezet
Ez - mint a hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent hat rendelet is mutatja - nemcsak azt jelenti, hogy a hivataloknak rövidebb idő alatt kell intézniük ezeknek az ügyeit, hanem azt is, hogy ezeken a beruházásokon az egyébként hatályos országos jogszabályokat és az önkormányzatok által meghatározott helyi szabályzatokat sem kell alkalmazni. Ehelyett minden esetben a kormány szabja meg rendeletben, hogy mekkora lehet a beépítettség és a zöldfelület, a legnagyobb épületmagasság, hány parkolóhely épüljön és így tovább. Az is benne van minden ilyen kiemelő rendeletben, hogy előírásait a már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
Ezek közül kiemelt jelentőségű ügyekről szólnak a jogszabályok: Ipari terület bővítése, valamint Szeged, Algyő, Sándorfalva és Szatymaz közigazgatási területén megvalósítandó kapcsolódó beruházások. Itt egyebek közt az az egyedi előírás, hogy a közúti és vasúti személyszállítási és utasforgalmi, valamint teherforgalmi tevékenységhez kapcsolódó létesítményeken kívül magáncélú vasúti iparvágány, vasúti közlekedési elemek és burkolt rakodóterületek is elhelyezhetők. A Túrkeve külterületén zajló „kapacitásbővítő és hatékonyságjavító beruházás” esetében külön kimondták, hogy a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvénynek a kiváló termőhelyi adottságú szántók védelmét szolgáló rendelkezéseit „nem kell figyelembe venni”.
Budapest XXIII. kerületében egy papíripari beruházásról és az ahhoz kapcsolódó közmű- és infrastruktúra-fejlesztésekről szól a rendelet. Vegyipari beruházás Mártély község külterületén - ez minden bizonnyal annak a Scrubb Daddy nevű amerikai szivacsgyárnak az építkezése, amelyet mint nagybefektetőt a kormány stratégiai partnernek nyilvánított. Kutatási Komplexum kialakításához kapcsolódó építési beruházás Budapest XI. kerületében, a Műszaki Egyetem területén (Magyar Tudósok körútja). Itt azt döntötte el a kormány, hogy „ha a telek megközelítése csak fakivágással oldható meg, akkor az építtető a fák pótlását a beruházással érintett kerületi önkormányzat rendeletében meghatározott kompenzációs intézkedések megtételével teljesíti”.
Kiemelt beruházás lett a debreceni A-I szennyvízátemelő és mögöttes szennyvízhálózat, a debreceni ivóvízbázis és ivóvízhálózat, a szennyvíztisztító telep és szennyvízelvezető hálózat, illetve a technológiai vízellátás fejlesztése. 2025. augusztus 16. A kormány nyilvánosságra hozta új, 2035-ig szóló állami építési beruházási programját, amely több mint 9 500 milliárd forintos kerettel számol. A rendelettervezet részletesen tartalmazza a 2025-ben és 2026-ban induló, valamint befejeződő projekteket az árvízvédelmi fejlesztésektől a közlekedési és kulturális beruházásokig.
Nyugat-magyarországi Economic Forum 2026. Október 15-én jön a Nyugat-magyarországi Economic Forum, amely magas szintű szakmai párbeszédet és értékes üzleti kapcsolatokat kínál a régiós növekedés érdekében. Részletek az eseményről a linken. Információ és jelentkezés: Az állami építési beruházások új, 2035-ig szóló keretprogramja részeként az Építési és Közlekedési Minisztérium...
A beruházások sorozatban a negyedik évben estek vissza a fiskális szigorítás és az uniós források elmaradása miatt, emellett a magánszektor romló kilátásai és a korábban felépült jelentős többletkapacitások fejtenek ki negatív hatást. A gazdasági környezet kapcsán 2026-ra az OTP Bank Elemzési Központja 1,5-2 százalékos éves növekedési ütemet tart reálisnak, bár az uniós forrásokról kötött megállapodás csak 2027-től érezteti pozitív hatását. A közel-keleti háború mérsékelt gazdasági hatásait feltételezve a banki szakértők szerint 2026-ban a gazdaság növekedése tartós lehet a fogyasztás és a megtakarítási ráták támogatása mellett.
A 2027-ig tartó uniós ciklusban több mint 3 ezer milliárd forint jut infrastrukturális beruházásokra a vidékfejlesztésben - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter az M1-nek adott nyilatkozatában. 2010 óta a magyar vidék és az agrárium 21. Száztíz pályázatot írt ki, 400 ezer támogatói okirat született és 2705 milliárd forint kifizetése történt meg a területalapú támogatásokat illetően, 54 ezer beruházás készült el 1600 milliárd forint értékben. A technológiai korszerűsítések a mezőgazdasági termékek hozzáadott értékét és feldolgozottsági szintjét növelték. Az agrárminiszter uniós szintű vakcinázási programra tett javaslatot az uniós agrárminiszterek brüsszeli találkozóján is.
A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta az új, 2035-ig szóló állami építési beruházási keretprogramjáról szóló határozattervezetét honlapján. Az Építési és Közlekedési Minisztérium projektlistája részletesen tartalmazza a 2025-ben és 2026-ban induló és befejeződő projekteket az árvízvédelmi fejlesztésektől a közlekedési és kulturális beruházásokig. A következő években több száz milliárd forint értékű állami építkezés indulhat és zárulhat, amelyek hosszú távon meghatározzák az ország fejlesztési irányait - írta a Portfolio.
A program ütemezett jellegű, és az infrastruktúra-fejlesztéstől a vízgazdálkodáson át a kulturális és oktatási intézmények modernizálásáig terjed. A 2025-2026-os időszakban több tucat projekt indulhat el vagy folytatódhat, összesen több száz milliárd forint értékben. A tervek között regionális vízügyi fejlesztések és nagyszabású, országos hatású beruházások is szerepelnek. 2025-ben megkezdődhet a balatonszéplaki szivattyútelep korszerűsítése, a sarudi szivornya átépítése, valamint a mórahalmi harmadlagos vízépítési mű felújítása. 2026-ban a hangsúly az új vízgazdálkodási és árvízvédelmi létesítmények építésére kerül, több mezőgazdasági térség öntözési kapacitásának bővítésével. Ezzel párhuzamosan folytatódnak a kulturális és oktatási célú beruházások, amelyek a közintézmények modernizálását szolgálják. A három legnagyobb értékű projekt a Tisza menti komplex árvízvédelmi program (több mint 400 milliárd forint), a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése (közel 350 milliárd forint) és az országos kórházfejlesztési program első üteme (mintegy 300 milliárd forint). Ezek együttesen több mint ezermilliárd forintot képviselnek, és meghatározzák a 2025-2026-os időszak nagy állami építkezéseinek súlypontjait.
Fontos felvetések a jogi keretről és a bevonásról
A rendeletek alapján a beruházások megvalósítása során a kormány meghatározza a beépítettség és zöldfelület arányát, a legnagyobb épületmagasságot, a parkolóhelyek számát és egyéb releváns előírásokat. Ez a megközelítés gyorsítja az engedélyezési folyamatokat, ugyanakkor egyes esetekben kiemelten érinti a helyi közösségek érintettségét és a környezetvédelmi szempontokat is.
A projektek több területen elhelyezkednek, köztük ipari parkok, közlekedési útvonalak és vízgazdálkodási létesítmények, amelyek a hosszú távú gazdasági és társadalmi hatásokat is jelentősen befolyásolják. A kormány állami keretprogramja alapján 2025-2026 között számos projekt indulhat vagy zárulhat le, így a régiók közötti kiegyensúlyozott fejlesztés kérdése is napirenden marad.
| Projektcsoport | Fő cél | Megvalósítási időszak |
|---|---|---|
| Tisza menti árvízvédelmi program | Árvízvédelmi rendszer fejlesztése | 2025-2026 |
| Budapest-Belgrád vasútvonal | Vasúti kapacitásnövelés | 2025-2026 |
| Országos kórházfejlesztési program | Kórházi infrastruktúra korszerűsítése | 2025-2026 |
Az agrárszektorban a 2027-ig tartó uniós ciklusban több mint 3 ezer milliárd forint jut infrastrukturális beruházásokra a vidékfejlesztésben, és 2010 óta a mezőgazdasági támogatások nagymértékben hozzájárultak a technológiai korszerűsítésekhez és a hozzáadott érték növeléséhez. A társadalmi egyeztetésre bocsátott határozattervezet részletezi a 2025-ben és 2026-ban induló projekteket, és a program együttes hatása a gazdaságra és a regionális fejlődésre kiemelkedő.
tags: #fidesz #kormany #epitesei