Foldhasznalat megosztasa terkepmasolat jogi szempontok

Mit tehetünk, ha olyan ingatlant vásárolnánk, amit nem tüntették fel a térképen? Van megoldás arra, ha olyan ingatlant vennénk, ami nem szerepel a térképen. Ingatlanvásárláskor szembesülhetünk azzal a problémával, hogy a kinézett ingatlan nem szerepel a térképen vagy az ingatlan-nyilvántartásban. Jó hír, hogy a probléma orvosolható!

Kérdés: kié a föld és kié az épület?

Általános és fontos szabály, hogy az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. Azt viszont már a régi és az új Ptk. Az építkezés során ekkor az építkező a földtulajdonostól földhasználati jogot kaphat, mely az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzhető. Nagyon fontos azonban, hogy az építtető az elkészült épület tulajdonjogát is bejegyeztesse az ingatlan-nyilvántartásba. Ha az épület tulajdonjoga be van jegyezve, az épülettulajdonost jogszabály alapján földhasználati jog illeti meg (még akkor is, ha erről a földtulajdonossal korábban nem állapodott meg).

Újítások a Ptk.-ban

A korábbiakhoz képest az új Ptk. annyi újítást tartalmaz, hogy a tulajdonos úgy is rendelkezhet, hogy önálló ingatlanként jegyeztessék be az ingatlan-nyilvántartásba a földterületet és a rajta lévő épületet. Ez azért is fontos, mert a tulajdonosnak lehetősége van arra, hogy a földet és az épületet egymástól szétválasztva, vagy az egyiket vagy a másikat önállóan értékesítse. Korábban ezt társasházzá alakítással, vagy a földre is kiterjedő közös tulajdon létrehozásával oldották meg. Azonban az új Ptk. ezt a nyilatkozatot nem más, mint hogy a Ptk. 5:18. A helyzet megoldásához épületfeltüntetési eljárást kell kezdeményezni.

Épületfeltüntetési eljárás lépései

  1. Szükség van egy földmérőre, aki az új épületet felméri, és a mérések alapján az épületfeltüntetési vázrajzot elkészíti.
  2. A vázrajz és szükséges dokumentumokkal az ún. Minden esetben a jogszabály szerint az építtető, azaz a tulajdonos köteles ennek eleget tenni.
  3. Előfordulhat, hogy egy kivitelező cég építi az épületet, és azt adja el. Ilyenkor érdemes ellenőrizni, hogy az épületfeltüntetés megvalósult-e egyáltalán.
  4. Régi épület esetén, ha nincs feltüntetve, utólagos épületfeltűntetéshez rendelkezni kell eredeti jogerős használatbavételi, vagy fennmaradási engedéllyel; ha nem, meg kell vizsgálni, mikor épült az adott épület.
  5. 10 éven belül épült épület esetében fennmaradási engedélyt kell kérni; megfelelés esetén bírság helyett engedélyt ad a hatóság; nem megfelelő esetben bontást rendelhetnek el. 10 évnél régebbi épület esetében elévül a hatóság intézkedési joga.
  6. 2013. január 1-től hatályos szabályok alapján az új építésű ingatlanoknál az eljárás menete fordított: előfeltétel a használatbavételi engedély, földmérő szükséges, valamint az ingatlan-nyilvántartási kérelem aláírása a tulajdonostól és a vezetékszolgáltatói jogosultak aláírása is szükséges.

Eljárás menete részletezve

A feltételek teljesülése után a földhivatal megvizsgálja a benyújtott dokumentációt, megbizonyosodik róla, hogy az épületfeltüntetés bevezethető-e. Ha rendben van, záradékolásra kerül sor, melynek határideje 60 nap. A záradékolt vázrajz feltöltésre kerül az Országos Építési Nyilvántartásba. Ezt követően az illetékes építési hatóság végzést küld a földhivatalnak, hogy a változás átvezethető legyen a térképi adatbázisban és a tulajdoni lapon. A nyomtatványokat és útmutatókat letölthetők a megadott kérések szerint.

Nyomtatványok és online ügyintézés

A nyomtatványok online kitölthetők és beküldhetők a KAÜ felhasználók számára vagy a Földhivatal portálján keresztül. A nyomtatványok között szerepel a kérelem tulajdoni lap másolat szolgáltatása iránt, betekintésre, ingatlan-nyilvántartási kérelem elektronikus ügyintézéshez, valamint a földhasználati változás bejelentése. A rendszer ellenőriz és kiszámítja az eljárási díjakat, majd a kérelem kinyomtatható.

Ha vezetékjog van bejegyezve az ingatlanra, akkor a vezetékjog jogosultjának is alá kell írnia a vázrajzot. A földhivatalokban a földhasználati nyilvántartás személyhez kötött, míg az ingatlan-nyilvántartás ingatlanhoz kötött. A földhasználati lap két részből áll: I. rész az adatok a földhasználóról, II. rész a használatban lévő föld területét tartalmazza. A földhasználat bejegyzése általában bejelentésre indul, kivéve, ha hivatalból történik.

Gyakori gyakorlati tippek

  • A földhasználati nyilvántartásba vételt a tulajdonjog megszerzésétől számított 30 napon belül kell intézni, de későbbi kérés is nyilvántartásba kerülhet, a kezdő használat napja pedig a tulajdonszerzés napja lehet.
  • A földhasználati eljárás 60 napos határidővel zajlik és ingyenes.
  • Ha a földhasználat intézése közvetlenül az épület megvásárlása után történik, a hatóság a használatot ellenőrizheti a régi helyrajzi számok miatt létrejövő átvezetési problémák esetén is.

Végzetes pontok és információk

Az épület feltüntetése azért fontos, mert egy önálló ingatlanként történő bejegyzés lehetővé teszi, hogy a föld és az épület külön-külön legyen értékesíthető. A fennálló jogi tények igazolásához a földhivatali bizonyítványhoz és az engedélyekhez szükséges dokumentumokat mind be kell nyújtani, és a záradékolás 60 nap alatt lezajlik. Meg kell vizsgálni, hogy az épület mikor épült, és hogy rendelkezünk-e a szükséges jogerős engedélyekkel.

Infografika

Foldhasznalat_megosztas_terkep_tablazat

Video

Otthoni ápolás: A felfekvés elkerülése

Az elektronikus szolgáltatások közé tartozik a földhivatali portálon keresztül érhető tulajdoni lap és térképmásolat, valamint az online kitölthető nyomtatványok, amelyek megkönnyítik az eljárás menetét. A földhasználati lap hitelesítése papír alapú vagy elektronikus aláírással történik, és a záradékkal ellátott elektronikus példányt a földhivatal továbbítja az érintett hatóságokhoz.

Mit érdemes tudni a nyilvántartásokról?

A földhasználati nyilvántartás a személyhez kötött, a földtulajdonosokat és a használók adatait tartalmazza. A földhasználat bejegyzése közvetlenül összefügg az ingatlan tulajdonjogával, a használat jogcímével és az épület megvalósításával. A használat jogcíme lehet haszonbérlet, szívességi földhasználat, rekreációs célú földhasználat, illetve egyéb meghatározott jogcím. A leggyakoribb jogcím a haszonbérlet, amelyet meghatározott időre lehet kötni, és amelyhez a felek kötelező nyilatkozatokat kötelesek tenni.

Adatok és online elérhetőség

A földhivatal online és a Magyarország.hu oldal megbízható forrásai az elektronikus tulajdoni lap és térképmásolat szolgáltatásának. Az elektronikus azonosítás után elérhető szolgáltatások között szerepel a tulajdoni lap és térképmásolat, melyek díjfizetés ellenében érhetők el. Az adatbiztonságért és az adatvédelmi előírásokért felelős nyilvántartások kerülnek ki a rendszerben, és a természetes személyazonosító adatok csak a jogszabályban meghatározott célokra használhatók.

tags: #foldhasznalat #megosztasa #terkepmasolat

Népszerű bejegyzések: