Földmérés és geodézia: alapfogalmak, eszközök és alkalmazások
A földmérés, más néven geodézia, a Föld felszínén található pontok térbeli helyzetének és alakjának meghatározásával foglalkozik.
A geodézia tudományágának feladata a Föld felszínén lévő pontok koordinátáinak, valamint a földrészletek határainak és alakjának pontos meghatározása.
Ennek során figyelembe veszi a Föld görbületét, a földrajzi szélességet és hosszúságot, valamint a pontok magasságát a tengerszinthez képest.
A geodézia alkalmazásai igen szélesek: a térképészetben, a várostervezésben, az építkezéseknél, a bányászatban és a környezetvédelemben is fontos szerepet játszik.
Emellett a geodézia eredményeit használják a műholdas helymeghatározó rendszerekben, mint például a GPS-ben.
Földmérési tevékenység és terepmunka
A földmérési tevékenység magában foglalja a terepi méréseket, ahol a szakemberek különböző eszközökkel, például teodolitokkal és geodéziai GPS-készülékekkel határozzák meg a pontok térbeli helyzetét.
Az adatok később feldolgozódnak számítógépes programokban, hogy pontos térképeket és modelleket hozzanak létre.
Az állandó pontjelölések célja a háromszögelési és sokszögelési hálózatban meghatározott alappontok maradandó megőrzése és könnyű helyreállítása.
A végleges pontjelölések föld alatti és föld feletti részből állnak, és az I.-V. rendű pontok föld alatti jele különböző számú.
A méréshez használt eszközök és technikák
A teodolitok, a mérőállványok és a jelzőeszközök alapfeltételezik a pontos vízszintes és függőleges vetületek meghatározását.
A jelrúd és a tokos póznák különböző keresztmetszetűek lehetnek, és a rúd helyes tartása alapkövetelmény a pontos méréshez.
A kivitelezéshez használt állványok és tartók lehetnek fából, fémből, vagy kombinált anyagból, és különféle rögzítési megoldásokkal segítik a mérőeszközöket.
A végleges pontjelölések gyakran magukban foglalják kő, vasbeton és acél elemek használatát a tartósság érdekében, a szélsőséges környezeti hatások ellenére is.
Földmérés és térképészet kapcsolatai
A földmérés a helymeghatározás tudománya, amelyet a földmérők, vagy más néven geodéták művelnek.
A földmérésen belül megkülönböztethetők a felsőgeodéziára és alsógeodéziára vonatkozó feladatok.
A felsőgeodézia a Föld alakjának és méreteinek meghatározásával, a geodéziai alaphálózatokkal, a kontinentális vagy országos felmérésekkel foglalkozik.
A kisebb kiterjedésű, helyi felméréseket az alsógeodziához soroljuk, amelyeket általában a mindennapi építési és tervezési munkákhoz használnak.
A fotogrammetria fényképek alapján végez méréseket és térképezéseket, míg a topográfia domborzatot ábrázoló közepes méretarányú szakterület.
Jogszabályi és szervezeti keretek
A Fttv. szerint az állami földmérési alaptérkép az állami alapadatokat tartalmazza, közigazgatási határokat, földrészleteket és egyéb azonosítóit.
1996-tól az állami földmérési alaptérképeket a DAT szabályzatokban meghatározott szakmai előírások szerint kell készíteni.
Az állami alapadatok használata kötelező a földmérési és térképészeti munkák egységes harmonizációja érdekében, hogy elkerüljük a párhuzamos méréseket.
Az alapadatok közé tartozik a földmérési alaptérkép tartalma, amely magába foglalja a határokat, épületeket és egyéb létesítményeket is.
Számítási egységek és mértékegységek
A földmérés során a hosszúságot és a területet SI-mértékegységekben kell megadni, a hétköznapi mértékegységek közül pedig a hold és a hektár gyakran használt lehet, de nem közvetlenül válthatók át egymásba.
Az átmeneti tartományban fontos, hogy a hektár 10 000 négyzetméter, míg a hold 5 754 négyzetméter.
A mezőgazdaságban használt mértékegységek és a földmérésnél használt egységek közötti átmenetnél figyelembe kell venni a pontos átváltásokat a hatályos jogszabályok szerint.

