Foldmero Pencs Attila és Attila Vinkovics: Földmérési út a kataszteri rendszerek és technológiák fejlődésén át
Godó Attilának hívnak! 2007-ben végeztem a Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Karán mint földrendező mérnök. A diplomám megszerzését követően több magánvállalkozás alkalmazásában álltam, majd 2009-től kezdődően 1,5 éven keresztül a Nagykőrösi Körzeti Földhivatal, majd pedig a Ceglédi Körzeti Földhivatalnál dolgoztam földmérő mérnökként. A hivatalnál eltöltött 3 év sokat segített abban, hogy átlássam a kataszteri földmérési tevékenység egyes lépéseit. Megtanultam a földhivatali dokumentáció készítés lépéseit, megismerkedtem a jelenleg használatban lévő digitális földmérési alaptérkép elődjét jelentő papírtérkép kialakulásának módjával, és a vele szemben támasztott pontossági követelményekkel. Napjainkban kimagasló precizitású mérőműszerek állnak rendelkezésre a mérések elvégzéséhez. Sokszor azonban fontos tudni, hogy az adott helyzetben nem szabad mindent elhinni a műszernek, hanem figyelembe kell venni a konkrét ingatlanra vonatkozó speciális tényezőket mint például az adott földrészlet adatait korábban nyilvántartó papírtérkép kialakulásának módját, vetületi rendszerét, vagy a földhivatalban található korábbi munkarészek adatait.
Az emberek többsége tart a változástól. Még inkább félelemmel tekint arra, hogyha ez a változás a legfontosabb (és sokszor a legnagyobb értékű) vagyontárgyát az ingatlanát érinti. Ezért tartom nagyon fontosnak még a munka megkezdése előtt a teljes körű tájékoztatást arról, hogy milyen folyamat (beleértve a hivatali lépéseket is) vezet el a megbízó elképzelésének megvalósulásához. Ehhez nyújt nagy segítséget számomra az a 3 év, melynek során nemcsak hogy a kezdetektől a végéig nyomon követhettem a hivatali eljárás menetét, hanem a részese is voltam annak.
Vinkovics Attilának hívnak, Gyomaendrődön élek és dolgozom. Egyéni vállalkozásom fő tevékenységi köre a földmérés (ingatlanrendezői minősítéssel és Kamarai regisztrációval rendelkezem), de ingatlan-közvetítéssel és értékbecsléssel is foglalkozom. 1996-ban kezdtem el dolgozni a Szarvasi Körzeti Földhivatal Gyomaendrődön, mint földmérő. A több mint 12 éves földhivatali szolgálat során részt vettem a jelentős állami kataszteri (földmérési) munkákban: kárpótlás, részarány kiadás, digitális térkép készítés, osztatlan közös tulajdon megszüntetés. A földhivatali munka mellett 1997-től magán földmérőként is rengeteg tapasztalatot szereztem, így mondhatom, hogy kellő rálátásom van az emberek ingatlanokkal kapcsolatos problémáira („miért nincs bejegyezve az épületem?”, „nem tudom hol a földem határa”).
2006-ban szereztem diplomát ingatlan-nyilvántartási szervezőként (ingatlanokkal kapcsolatos jogi ismeretek). Ezt követően ingatlan-közvetítő és értékbecslő tanfolyamot végezve döntöttem úgy, hogy elhagyva a földhivatalt (2008. Irodám Gyomaendrődön a Kossuth u. 45.).

A Lechner Tudásközpont szakemberei idén tíz előadással vettek részt a szeptember 19. és 22. között Csíksomlyón megtartott XXV. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Földmérő Szakosztálya immár XXV. alkalommal hívta össze az erdélyi Földmérő Találkozót, a tudományos konferenciára a Lechner Tudásközpont képviseletében Dr. Mikesy Gábor földrajzinév szakértő tartott előadást az 1940-44. évi katonai topográfiai térkép észak-erdélyi helyneveiről. A helyek katonai célú azonosításának technikai fejlődésével párhuzamosan a földrajzi nevek szerepe egyre csökkent, mint helyeket megjelölő topográfiai térképi tartalom, viszont megnövekedett egy sajátosan magyar kultúrmisszió révén, nem függetlenül az állami ideológiává emelt irredentizmustól. A térképek nemzeti nyelvű megírásával, a nevek szimbolikus erejét kihasználva a földhöz való jog igazolásának szempontja érvényesült.
Hibázunk vagy tűrünk? - tette fel a kérdést Varga Norbert, a Lechner Tudásközpont Alaphálózati és Államhatárügyi Osztályának vezetője. A kataszteri földmérési munkák során minden alkalommal alapfeladat a földmérési munkarészek, mérési anyagok, térképek adatainak vizsgálata. Az első lépés minden esetben a megbízhatóság ellenőrzése. Meg kell nézni, milyen szabályzat, utasítás alapján keletkezett az adat, milyen technológiai és pontossági előírások vonatkoztak rá.
„Nemzetközi magassági alaphálózati csatlakozások Magyarország és Románia között” című előadásában Pálosi Imre alaphálózati szakfelügyelő röviden ismertette az EOMA I. rendű hálózatát és a nemzetközi csatlakozó vonalakat. Beszámolt a 2013 előtt és után végzett magassági alaphálózati csatlakozó munkákról. A szerb, horvát és szlovén határszakaszon végzett magassági csatlakozó munkák bemutatása után ismertette a magyar-román határszakaszt érintő nemzetközi csatlakozó vonalakat, korabeli meghatározási dokumentumokat.
Firnix Attila ingatlan-nyilvántartási rendszertámogató szakértő a térképezés 5500 éves fejlődését mutatta be előadásában, a papírtérképtől az adatbázisokig. A matematika-geometria fejlődésével egyre pontosabb ábrázolások és számítások alapján készültek térképek. Sebők Tamás Kálmán alaphálózati szakfelügyelő az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat jövőjének kérdéseire világított rá előadásában.
Az EOVA létrejötte 46 év munkájának eredménye. Jelenleg 58 480 db EOVA alapponthálózati pontot tartunk nyilván, amelyekből 2018-ban a geodéziai mérésre alkalmas alappontok száma 51 417 db volt, napjainkban pedig már csak 50 334 db. A valóságban valószínűleg még kevesebb mérésre alkalmas alappont áll rendelkezésre. A GNSS RTK technológiával kapcsolatos kérdések felvetődnek a jövőben: mi lehet az EOVA szerepe a dinamikusan változó mérési környezetben?

„Térképfelújítás a közösség szolgálatában” című előadásában Csorba Kristóf geodézia vezető szakértő betekintést adott a hazai kataszteri felmérések történelmi előzményibe, majd a modern felmérési technológiák alkalmazásába egy vidéki település adatbázisának korszerűsítésén keresztül. Tóth Sándor GNSS kutató pedig naprakész magassági alapponthálózat létrehozásának lehetőségéről számolt be műholdas technológiák támogatásával. A magassági vonatkozattal kapcsolatos kihívások megoldását több műholdas technológia - mint GNSS és InSAR - is lehetővé teszi, lehetővé téve a pontok mozgásának pontos modellezését és a referenciakeretek fenntartását.
Abdulhabib Mahmood Aref projektvezető bemutatta az elektronikus ingatlan-nyilvántartás (E-ING) fokozatos bevezetésével járó változásokat. Az FTTR projekt célja a földmérési, térképészeti és telekalakítási eljárások elektronikus átszervezése, az ügyfélorientált szolgáltatások megvalósítása és a belső folyamatok digitalizálása. 2014. A megállapodás előzetesen egyeztetett szövegét Toronyi Bence a FÖMI főigazgatója és Dr. Györök György az Óbudai Egyetem dékánja látta el kézjegyével. Jelen volt Iván Gyula a FÖMI főtanácsadója is.

Az aláírási ceremónia egyben sajtótájékoztató is volt, ahol a stratégiai partneri együttműködés fontosságáról beszéltek. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kara szeptembertől geoinformatikai szakmérnöki képzést indít távoktatásos formában. A képzés általános térinformatikai ismereteket ad. A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) és a fehérvári GEO között régóta van együttműködés, a megállapodás előzetes szövegét Ludikos Toronyi Bence és Dr. Györök György látták el kézjegyükkel. Jelen volt Iván Gyula a FÖMI főtanácsadója is.
- A karrierút kezdetétől a mai napig terjedő földmérési és kataszteri tevékenységek áttekintése
- A papírtérképektől a digitális alaptérképekig vezető evolúció és a pontossági elvárások
- Személyes nézőpontok a változáskezelésről és az ügyfélbizalom kiépítéséről
tags: #foldmero #pencs #attila
