Foldszinti vagy alapterület: mit jelent a lakás alapterülete és hogyan vizsgálható meg?

Hány négyzetméter az ingatlan? Az ingatlan alapterülete adás-vétel során az egyik legfontosabb adat, hiszen ez az egyik alaptényező az ingatlan értékének kiszámításakor. Fontos azonban, hogy ugyan annak az ingatlannak az alapterületét többféle módon is meg lehet adni, és az így kapott számok között jelentős eltérések is lehetnek. Manapság, mikor nem ritkán milliós eltérést is jelenthet egy ingatlan árában egyetlen négyzetméternyi különbség, rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk vele, hogyan tudjuk optimálisan kiszámolni az alapterületet.

Az ingatlan alapterületének számítási módjai közé tartozik a nettó, a bruttó és a hasznos alapterület meghatározása, melyekhez különböző felépítési szabályok tartoznak. A nettó alapterület számításakor a falakkal körülhatárolt helyiségek belső alapterületét kell kiszámolnunk és összeadnunk, míg a bruttó alapterülethez ehhez hozzá kell adni a falak, ajtók vagy egyéb szerkezeti elemek által lefedett területet is. A hasznos alapterület pedig a nettó alapterület azon része, ahol a belmagasság meghaladja az 1,9 m-t.

A nettó alapterület és a bruttó alapterület közötti különbség vizuális megértéséhez egy egyszerű diagram, amely bemutatja a falak és rendszerek által érintett területeket.

Az OTÉK, vagyis a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. és 5. paragrafusai tartalmazzák az alapterület fogalmainak alapvető meghatározásait. Többek között megjelenik benne, hogy a hasznos alapterület a nettó alapterület egy bizonyos része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m, és hogy a belső falakat gyakran notóriusan figyelmen kívül hagyják a nettó terület számításánál új építésű lakások esetén.

A jellegzetes formájú helyiségek többsége téglalap, így az alapterület számítása egyszerű: lemérjük az egymás melletti falak vízszintes hosszúságát, majd azokat összeszorozzuk. Ugyanakkor a gyakorlatban a hasznos alapterület és a nettó alapterület számítása sokszor eltérő eredményt adhat, különösen egy több szintes ingatlan esetén, ahol a földszint, az emelet és a pincék közötti különbségek jelentősek lehetnek.

A tulajdoni lap is tartalmaz az ingatlan alapterületére vonatkozó adatokat, de ezek nem mindig egyeznek a valósággal. Például ha válaszfal bontásra kerül egy felújítás során, az érintett tér általában a nettó és a hasznos alapterület részévé is válik. A gyakorlati megfontolások között szerepel az is, hogy a hasznos alapterületet gyakran a bankok által használt redukált alapterület-számításnál használják, ami szerint az egyes helyiségeket különböző szorzókkal súlyozzák.

Az ingatlan hirdetéseiben gyakran előfordul, hogy csak a földszinti alapterületet tüntetik fel, elhagyva az emeleti vagy pincényi területeket, ami félrevezető lehet. Az eladók sokszor a földszinti alapterületet adják meg, pedig az ingatlanhoz tartozó minden olyan tér helyiségnek számít, amely a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkezik, a beépítetlen tetőtér kivételével. A hasznos alapterület meghatározásakor azonban ezt a részt gyakran részben számítják bele.

Változnak a számítási alapelvek az újépítésű és a régi építésű ingatlanoknál is. Az újépítésű lakásoknál a nettó alapterület a belső falak nélküli vetületet veszi, és ezt össze kell adni a helyiségek nettó alapterületével; a belső falakat tetszés szerint figyelmen kívül hagyják a nettó terület számításánál, tekintettel arra, hogy a belső falakat a vevő meghatározhatja. A közölt számok között gyakori a terasz vagy erkély részleges vagy teljes beszámítása a nettó területhez egyes hirdetéseknél; ennek jogi szabálya nincs egységesen rögzítve, és az adott társasház alapító okirata határozza meg a területi beszámítás módját.

Infografika: alapterület típusok és számítási elvek

A földszinti, félemeleti vagy szuterén alapterületek elhelyezkedése és a környék jellege nagyban befolyásolja az ingatlan értékét és kereshetőségét. A földszinti lakások gyakran kevesebb érdeklődést váltanak ki a zaj és a beázás, illetve a kevesebb fény miatt, de megfelelő és jól leválasztott kertkapcsolattal és világos belső kialakítással értékes lehetőségként jelenhetnek meg. A tetőterekben lévő szuterén- vagy félszuterén megoldások különös figyelmet igényelnek: a padlószint alatti részek kitettsége és a fényviszonyok befolyásolják a lakások piaci értékét, illetve a belmagasság, a fűthető helyiségek és a környezet minősége is meghatározzák az árakat.

Amikor ingatlant hirdetünk vagy vásárolni szeretnénk, fontos, hogy ismerjük a kifejezések pontos definícióját. A hasznos alapterület és a nettó alapterület közti különbség zavaró lehet, ezért érdemes megvizsgálni a konkrét alapító okiratokat és a társasházi rendeleteket is. A szuterén és félszuterén megnevezések hivatalos meghatározása hiányos, ezért a kezdeti pörgések során érdemes megtekinteni a kivitelező és az eladó részleteit, és szükség esetén szakértővel megkérdezni a pontos definíciókat. A panel- és újépítésű projektek közötti különbségek pedig a belső falak figyelembevételének módjában jelentkezhetnek, amit a szerződés és az alapító okirat rögzít.

Az ingatlanpiac dinamikus: a befektetők és fejlesztők igyekeznek az igények változásaihoz igazodni, és elsősorban a hasznos és a nettó területek pontos meghatározására törekednek. A teraszok és kertkapcsolatok értéket növelhetnek, de arányuk és beszámításuk mértéke helyi döntésektől függ. A piacot befolyásolja az újlakások kínálata és a lakások minősége, amelyet a vásárlók egyre nagyobb figyelemmel és igényességgel értékelnek.

tags: #foldszinti #lakas #oldalatol #mennyi #terulet

Népszerű bejegyzések: