Fortuna utca lakópark: történet a Budai Vár egyik impozáns házáról
A török időkre nyúlik vissza az egykori Fortuna Szálló épületének története, mely három középkori ház egybeépítéséből jött létre. A Budai Vár egyik legimpozánsabb házának falai közt a 18. század eleje óta működött többek között rajziskola és bíróság, sőt fogadó, ahol II. József is megszállt. A Fortuna utca, mint a várban minden ikonikussá vált utca, az évszázadok során számtalan nevet viselt. Átalában azután nevezték el, hogy épp mi határozta meg az itt lakók életét, így volt Szent Pál utca a pálos szerzetesek ingatlanai után, Jenicseri agaszi jolu a janicsárok házára utalva, Mészáros utca vagy Wiener Gassen (azaz Bécsi utca, mintegy a Bécsi kapu folytatásaként).
A középkorban három épület áll a mai ház helyén, mind magánházak, melyeket egy 1416-1423 körüli ingatlancsere során a pálos szerzetesek szereztek meg Cillei Hermann nemestől. A szerzetesek később kivásárolják szomszédjaikat, Budán és környékén pedig számos telket és házat birtokolnak. A házakat ekkor még nem nyitják egybe: a „pálos nagy ház” a mai épület déli fele, a köz felőli homlokzattal. A török hódoltság után a vár új lakói Wiener Gassen névre keresztelték az utcát. Az 1686-os ostrom után az esztergomi káptalan végzi el a nagy átalakítást az 1700-as évek elején, amikor egybenyitják az egykori három épületet, és kialakul annak a mai formája.
A korábbi tagoltság nyomai a mai reggelizőteremben található középkori, gótikus ülőfülkékben fennmaradtak, amelyeket mindig a ház kapualjában helyeztek el. Innentől hosszú tulajdonos-sor adja át egymásnak a kulcsot, és az épületet többször átépítik, mindig az új tulajdonosok ízlésének és funkciójának megfelelően. Mária Terézia és II. József tervei, miszerint Budát és Pestet a kulturális és adminisztratív központtá formálják, alaposan felbolygatják a Vár életét. 1777-ben az Egyetem költözik Budára, így a Fortuna utca 4. szám új használója a nyomda és irodák lesznek, majd 1784-ben a kormányszékek Áthelyezése Budára.
A város azonban nemzetközi igények kielégítésére új fogadót kívánt: a korábbi „Vörös Sünhöz” már nem volt elég a növekvő látogatói igények kielégítésére. A város 1784. január 30-án értesíti a Helytartótanácsot, hogy új fogadó létesítésére határozott, és a Helytartótanács felajánlja a Fortuna utcai házat. A munkálatok megkezdődnek: az emeleten nyolc, az alsó szinten négy szoba, az istálló ötven ló befogására alkalmas. A város 1784. október 4-ére véglegesen birtokba veszi a szállót, de a végső költségek a tervezettnél magasabbra rúgnak. A végérték 14 756 forint 12 ½ krajcárban állapítódik meg. A megnövekedett költségeket némileg ellensúlyozza a bérleti díj: a ház és a kávézó negyedévente 950 forintért kerül bérbe, a bérlőnek pedig saját vagyonával kell viselnie minden berendezési tárgy költségeit.
Egyre szigorúbb az állam a működtetéssel kapcsolatban: a város az épület tulajdonosa, és beleszól a bérlők vendéglátó egységeinek működtetésébe. Az egykori „Vörös Sünhöz” fogadó megjelenik a Hess András tér 3. alatt, és hamarosan a Fortuna az ország egyik legismertebb fogadója lesz. Híres volt konyhájáról, biliárdasztalairól, kávéházáról és magánkönyvtáráról, de előfordult, hogy a hatóságok agresszívan léptek fel illegális szerencsejáték miatt. 1788-ban II. József is Falai között vendégeskedik. A Fortuna egykori presztízse a század végéig megmarad, de a pest-budai vendéglátás átalakulásával a Vár hegyének vonzereje gyengül, és a Fortuna fokozatos hanyatlásnak indul.
A 19. század közepére a Fortuna már csak a földszinti kávézót üzemelteti, míg az emeletet lakásokra (polgármesteri, majd tábornoki) alakítják át. 1872-ben a teljes épületet a Budai Királyi Törvényszéknek adják bérbe, amit később a Bíróság Bűnfelderítő Osztálya vesz birtokba. A Barátosi Szabó Ferenc tervei alapján átépítések is történnek, és a Fortuna fölötti híd is elkészül, amely összeköti a Fortuna utca 2. alatt álló házzal, amely azóta elbontott. A későbbiekben a Vendéglátóipari Múzeum költözik ide, és a Fortuna kávézó is hosszú időre ott kap helyet. A 20. század végére a ház imperializmus korabeli funkciói eltűnnek, és a kulturális intézmények felől már inkább múzeumi és közigazgatási szerepe marad.
A Fortuna utca 11. szám alatti épület 2019-ben került a Tiborcz István érdekeltségébe, amelyet a BDPST Group irányít a védett műemlékek megőrzése és az eredeti állapot visszaállítása érdekében. A terveket a 24.hu és más médiumok is ismertetik, cél, hogy luxus családi házzá alakítsák az épületet, visszaállítva a 1958-as állapotokat. A felújítás részeként 67 négyzetméteres nappalit terveznek, bortrezort és borospincét is, miközben a külső homlokzatot az 1958-as állapotba rekonstruálnák. A belső terek pedig a mai igények szerint alakulnának ki. Az ingatlant 2019-ben vásárolta meg az IBC Real Estate Kft., amely Tiborcz István érdekeltségébe tartozik. A vételár 370 millió forint volt, és az önkormányzat elővásárlási joga gyors lemondásával zajlott az ügy.
A Fortuna utca történetét és az ingatlan jövőbeni átalakítását ugyanakkor több politikai és sajtóvita is kíséri. Gelencsér Ferenc, az I. kerület alpolgármestere és a Momentum képviselői is figyelemmel kísérik a fejleményeket, miközben a beruházás részleteiről és a tervekről folyamatosan közlemények jelennek meg. A valódi cél az, hogy a történelmi értéket megőrizzék, miközben modern, magas színvonalú lakókörnyezetet hoznak létre a Fortuna utcában.
Az épület történeti vázlata
Az intézményesített fogadó kialakulása az 1780-as években kezdődött, amikor a város a kormányszékek Budára költöztetésével megnövekedő vendégforgalom kielégítésére szükséges létesítményt keresett. A földszinti részeket kávézóval és étteremmel bérelték, míg az emeleti részeket lakásokként használták. A későbbiekben a Budai Királyi Törvényszék és más közigazgatási szervek költöztek a házba, amely a Barátosi Szabó Ferenc tervei alapján végzett átépítéseket követően kapott új funkciókat. A belső kapualjban felfedezett középkori nyomok és a gótikus ülőfülkék a múlt közvetlen nyomai.
Lényeges korszakok röviden
- Középkor: három külön álló ház, pálos tulajdon, később egybeépítés előkészítése.
- 18. század eleje: esztergomi káptalan az egységesített épület formává alakítja; fogadó funkció kezdete.
- Kulturális központ: Mária Terézia és II. József korában a vár kulturális központtá válik; budai egyetem nyomda és kormányzati helyiségek költözése.
- 19. század: lakások és irodák dominálnak, a fogadó funkció részben eltűnik; muzeumi funkciók megjelennek.
- Jelen: a történelmi épület műemléki védelmének keretében felújítás és luxus lakóközponttá alakítás tervei.
Jelentős részletek a kapualjban és az épület architektúrájában
A kapualjban található gótikus ülőfülkék a középkori ház kapualjának nyomait mutatják. Az épület copf vakolat-architektúrája és a rizalit hangsúlyos középtengelyei jellegzetes copf stílust idéznek. A bal szélső tengelyben a kapu kosáríves formája található, amely a különböző időszakokban visszatekintve a történeti érték meghatározó eleme marad. A vasas feliratos bronz emléktábla 1975-ben került elhelyezésre Kiss Sándor műve által, amely az utca és az épület történetét idézi meg. A kapualjban elhelyezkedő boltozatos földszinti helyiségek adnak otthont a muzeumi kiállításoknak.
A beruházási tervek részeként a belső terek átalakítása és a megőrzendő műemléki elemek visszaállítása történik. A külső homlokzatot a 1958-as állapotba igyekeznek visszaállítani, miközben a belső terek a mai elvárások szerint alakulnak ki. A teljes projekt célja a történelmi értékek megőrzése kiegészítve a modern, luxus lakókörnyezet igényével.
Az ingatlan megvásárlásának háttere a 2019-es tranzakció, amikor az IBC Real Estate Kft. 370 millió forintért jutott az ingatlanhoz Tiborcz István érdekeltségi körén keresztül. A Nagy Gábor Tamás vezette önkormányzat gyors döntéssel mondott le elővásárlási jogáról, és lehetővé tette a beruházást. A terv szerint 67 négyzetméteres nappalit, borospincét és egy temperált bortrezort is beépítenének, miközben a fő külső megjelenés az 1958-as állapotot tükrözné vissza.
tags: #fortuna #utca #lakopark