Fot kivett beépítetlen terület és kapcsolódó körülmények egy családi ház adásvételében
Az alábbiakban a családi ház adásvételével kapcsolatosan felmerülő néhány nagyon fontos körülményt kívánunk kiemelni.
Beépítés, minősítés és illetékek
Az ingatlan adásvételi szerződések egyik állandó tartalmi eleme az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartási minősítése, vagyis az, hogy az ingatlan „lakás”, „kivett lakóház”, „kivett hétvégi ház”, „kivett beépítetlen terület” vagy ezektől eltérő besorolású. Ez a minősítés több szempontból is jelentőséggel bír. Ez esetben a vevőnek lehetősége van arra, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor kötelezettséget vállaljon a lakóház felépítésére, és mentesül a vagyonszerzési illeték megfizetése alól, ha az általa tervezett lakóépületet legkésőbb az adásvételi szerződés földhivatalhoz történő benyújtásától számított 4 éven belül megvalósítja.
Az ingatlan ingatlan-nyilvántartási minősítés azonban befolyásolja az illetékmentesség igénybevételének lehetőségét. Az illetékmentesség kizárólag (i) az építésügyi szabályok és a településrendezési terv szerint lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen telekingatlan esetében vagy (ii) olyan földrészlet után vehető igénybe, amelyen a szerkezetkész állapotot el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll. Így az illetékmentesség olyan ingatlanokra vonatkozik, amelyek az ingatlan-nyilvántartási adatok szerint nem minősülnek beépített ingatlannak (például kivett lakóház vagy kivett hétvégi ház).
Fontos, hogy a telekre vonatkozó településrendezési terv alapján megállapítható legyen, megvalósítható-e a tervezett lakóépület, és eléri-e a szükséges alapterületet. Gyakran előfordul, hogy a vevő az értékesített ingatlan vételárából teljesíti a megvenni kívánt családi ház vételárát, vagy a másik ingatlant értékesíteni fogja a családi ház megvételét követően; ilyen esetekben lehetőség van arra, hogy a vagyonszerzési illeték alapja csökkentésre kerüljön a korábban értékesített, illetve az értékesíteni szándékozott ingatlan forgalmi értékével. A kedvezmény azonban csak lakás-tulajdonokra vonatkozik, azaz olyan ingatlanokra, amelyek lakóház vagy lakás megnevezéssel szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban, vagy ilyenként kerülnek feltüntetésre. A szerkezetkész állapotot elérő lakóház is már lakástulajdonként minősül.
Amennyiben az adásvételt megelőzően több lakóingatlan került eladásra, vagy több lakóingatlan későbbi értékesítését tervezi a vevő, akkor a családi ház vásárlásával szemben csak a családi ház megszerzését közvetlenül megelőző vagy követő egyetlen értékesítés vehető figyelembe. Előfordulhat ugyanis, hogy a megvenni kívánt lakóház a tulajdoni lapon „tanya”-ként szerepel. A tanyára vonatkozó adásvételi szerződés esetén a jogszabályban meghatározott személyeket elővásárlási jog illeti meg még abban az esetben is, ha az ingatlan nem áll közös tulajdonban. Továbbá az ilyen adásvételhez hatósági jóváhagyás is szükséges. A megszerezhető földterület nagysága korlátozott: olyan személyként, aki nem minősül földművesnek, a tanya tulajdonjogát csak akkor szerezheti meg, ha a birtokában álló föld területnagysága a megvásárolni kívánt föld területével együtt nem haladja meg az 1 hektárt.
A jogszabályok általában előírják, hogy az ingatlan tulajdoni lapján feltüntetésre kerüljön, hogy az ingatlan műemléknek minősül. Műemléki vagyontárgy esetén az állam elővásárlási joga van, amelyet a műemlékvédelmi hivatalon keresztül gyakorolhat. A családi házak esetében az is előfordulhat, hogy az adott ingatlan természetvédelmi területen fekszik. A természetvédelmi állapot jelentősége abban rejlik, hogy állam- vagy helyi önkormányzati elővásárlási jog illeti meg az érintett jogokat.
Egyéb gyakorlati és jogi kockázatok
Az elővásárlási joghoz kapcsolódóan szükség lehet az állam képviseletében eljáró természetvédelmi igazgatóság, illetve a helyi önkormányzat nyilatkozatára.
Telekhatár és földre vonatkozó viták
Az ingatlanok esetében gyakran felmerül, hogy a tényleges telekhatár eltér az ingatlan-nyilvántartásban szereplő hivatalos telekhatártól. A geodéta feladata összevetni a hivatalos adatait a tényleges határokkal. Előfordulhat, hogy a telekrész részben a szomszéd telkéhez tartozik, és a felek korábban olyan megállapodást kötöttek, amely alapján a szomszéd bármikor visszavonhatja a telekrész használatához adott hozzájárulását.
Közművek elérhetősége és szolgalmi jog
Építési telek vásárlása esetén fontos a közműszolgáltatások elérhetősége. Ha a vizet, villanyt vagy gázt például csak a szomszédos magántulajdonban álló telken keresztül lehet bevezetni, akkor szolgalmi jog bejegyzése szükséges a kedvező biztosításhoz. A bejegyzett szolgalmi jog tartalma határozza meg, mely közművek érhetők el és milyen módon. A rendszerek műszaki állapota szintén alapvető fontosságú.
Az ingatlanok műszaki jellemzői közül kiemelten fontos, hogy a közművek biztonságos és a hatályos előírásoknak megfelelő módon legyenek kiépítve. A közművek megléte mellett a szerkezetek állékonysága és a vízszigetelés minősége kulcsfontosságú, hiszen a beázás penészesedéshez és szerkezeti károkhoz vezethet.
Engedélyek, engedélyeztetés és befejezett állapot
Az ingatlan megközelíthetőségének vizsgálata mellett különös figyelmet érdemel az építési engedélyezés kérdése. Ha az ingatlan építési engedély nélkül épült vagy bővítették azt, a vevőt kellemetlen meglepetések érhetik, akár bontási kötelezettséghez is vezethet. Ajánlott beszerezni az eladótól vagy az illetékes építésügyi hatóságtól az engedélyeket és terveket, amelyek a megvásárolni kívánt házra vonatkoznak.
Ikerházak és társasház-szempontok
Gyakran előfordul, hogy ikerházak esetében a vevőnek ellenőriznie kell, hogy az adott rész társasházi tulajdonba tartozik-e, vagy közös tulajdonban áll-e. Ha társasházat alapítottak, érdemes megismerni az alapító okiratot, a működési szabályzatot és a házirendet. Abban az esetben, ha a tulajdonostársak között használati megállapodás van érvényben, annak részleteit és a jogutódokra kiterjedését is érdemes tisztázni. A társasház- vagy közös használat részletei befolyásolják a hitelképességet és a finanszírozást is. A zaj- és rezgésvédelmi, hangszigetelési kérdésekre vonatkozó határértékeket a vonatkozó rendeletek és szabványok határozzák meg.
Az ikerházaknál a közös fallal elválasztott részek použitásának megállapításához szükséges az írásos megállapodás és a jogutódokra kiterjedő rendelkezés. A használati megállapodásnak tartalmaznia kell a közösen és kizárólagosan használt részek leírását térképvázlattal együtt, amely egyezik a megállapodás szövegével. Amennyiben a tulajdonostársak nem a tulajdoni hányaduknak megfelelően használják az ingatlant, a többlethasználati igényről vagy lemondásról is rendelkezni kell a megállapodásban. A bankhitel és a CSOK igénybevétele esetén az önálló bejárat, külön közműórák és elkülönült gépészeti hálózat megléte is elvárás, amelyet a jogszabályok és a bankok követelményei írnak elő.
Szabályozások és előírások összefoglalása
Az adásvételi szerződés előkészítésekor kiemelten fontos megvizsgálni a telekhatárokat, a közműbekötéseket és a szolgalmi jogokat, valamint az ingatlan jogi státuszát: műemlék, természetvédelmi terület, vagy tanya minősítését. Emellett a hatályos jogszabályok szerint a tanyára vonatkozó adásvételi szerződéshez elővásárlási jog és engedélyezés szükséges. A terv és engedélyek beszerzése segíti elkerülni a későbbi jogi és pénzügyi problémákat, különösen a CSOK vagy más állami támogatások igénybevétele esetén.

Porotherm áthidalók beépítése
| Kockázat | Megoldás |
|---|---|
| Beépítetlen terület minősítés túlzott illeték | Telek rendezése, minősítés ellenőrzése |
| Nedvesség és vízszigetelés hiánya | Szakértői felmérés, megfelelő szigetelések |
| Szolgalmi jogok hiányos rögzítése | Jegyzőkönyv és térképvázlat mellékelése |
Javasoljuk a vevőknek, hogy lehetőség szerint már az adásvételi szerződés megkötése előtt vegyenek igénybe megfelelő szakembert a műszaki állapot felmérésére, és hogy a leendő adásvétel részleteit részletesen egyeztessék a felek, különösen az ikerházak, közműbekötések és használati megállapodások terén.
tags: #fot #kivett #beepitetlen #terulet
