Füredi lakótelep varróda: a budapesti paneles lakásépítés története és helyi sajátosságai

Az 1960-as évek - akkoriban - dinamikus évtizednek tűnhetett, hiszen Budapesten új, modern dolgok épültek. Új kábelhíd, metró, felül- és aluljárók, kísérleti lakóházak és előregyártott elemekből új, komfortos lakóházak ezrei. A lakásínség nem magyar jelenség volt, hanem általános problémaként jelent meg egész Európában. A szocialista tervgazdaság pedig jellegénél fogva hiánygazdaság volt, így amikor az erőltetett iparfejlesztés hatására Budapesten rengeteg új lakásra volt szükség, akkor a tömeges paneles lakásépítés lehetett gyakorlatilag az egyetlen járható út.

Az 1960-as évek második felében ideális hely volt egy ilyen hatalmas, tervszerű lakásépítésre az akkori Eörs vezért tere. Nem zavart tulajdonképpen senkit, hogy a 78 hektáros, beépíteni szánt terület nagyobb része magántulajdonban volt, az állami tulajdon csak 31 hektárra terjedt ki, és a területen 856 magántulajdonú és 547 állami tulajdonú lakás eleve volt.

A következő ütemről, a Kerepesi út melletti 71 épületről 1969 decemberében döntöttek, erről a Népszabadság című lap 1969. „Jóváhagyta az új zuglói lakótelep beruházási programját szerdai ülésén a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága. A Kerepesi út - Eörs vezér tér - Nagy Lajos király útja övezte 80 hektárnyi területen, 71 lakóépületben több mint 12 ezer családi otthont építenek fel. A házak többsége tízemeletes lesz, de előreláthatóan épülnek 15-20 emeletes toronyházak is. A cikk kitért arra is, hogy növelik a tervezett óvodai férőhelyek számát, az eddigi 1000 lakásra tervezett 75 óvodai hely helyett 1000 lakáshoz 100 óvodai férőhely tartozik, és 98 általános iskolai tanterem is épül a 78,4 hektáros területen. A cikkben is említett kétszobás lakások mellett a tervekben szerepelt néhány száz egy-, illetve másfél szobás lakás, valamint elenyésző számban két és fél, illetve három és fél szobás lakás. A lakótelep beruházási programja már 1966-ban elkészült, de akkor még számos kérdés - így az építési technológia, a lakások ára, a szociális beruházások - nem tisztázódott. Akkor még 13 140 lakással számoltak, de a közeli Kompozíció Illóolaj és Vegyészeti Gyár kitelepítése, valamint a korábban felújított két ház szanálása nem volt kivihető, így az előterjesztés 12 100 lakás építését tartalmazta, leginkább a dán technológiával, illetve egy 16 és egy 21 emeletes ház alagútzsaluzásos technológiával. A teljes beruházást 1977-re szerették volna befejezni.

Az egykori fővárosközeli települést, a barátságos Rákosfalvát a földes utcákban állatokat tartó gazdákkal és a városból kiköltöző kispolgárokkal ma már hiába keressük a térképen: a 70-es években néhány év alatt átvette a helyét a Füredi utcai lakótelep. Megmaradt azonban a neoromán kőtemplom és az Álmos vezér téri iskola. Ezek szomszédságában épült a négyszer 44 lakásos dán panelház a lakótelep-fejlesztés második ütemében. Négy lépcsőházát a tetőn üvegfolyosó, 11 szintjét kétkarú lépcső köti össze.

A projekt második üteme a dán paneltechnológiát vizsgálta és alkalmazta több lakóháznál. A tetőn meghosszabbított üvegfolyosóval ellátott négyszer 44 lakásos dán panelház jól szemlélteti a korszak tervezés- és technológiai döntéseit. A terv a háromlépcsős lakótelep-fejlesztés része volt, melyben a közösségi infrastruktúra - óvodák, iskolák - szorosan kapcsolódott a lakások számához és méretéhez.

1. 1966-ban már elkészült a beruházási program koncepciója, amely részletezte a terület kiosztását és a tervezett lakások számát.
2. 1969-ben a Népszabadság leírása szerint 12 ezer fölött lenne a családi otthonok száma, 71 lakóépületben a többség tízemeletes, esetleg 15-20 emeletes toronyházak.
3. Az óvodai és iskolai kapacitások növelése is kiemelt volt: a lakásokhoz kapcsolódóan 100 óvodai férőhely és 98 általános iskolai tanterem készült.

Az előkészítés több évig tartott: a beruházás 1966-ban kezdődött, és a végrehajtás a következő évekre volt ütemezve, célként a 12 100 vagy 13 140 lakás elérése, végül a befejezés idejét 1977-re tervezték. A Füredi lakótelep a 70-es években a környék közlekedési, kulturális és társadalmi arculatát is formálta. A korabeli térképek és írások szerint a terület fontos társadalmi és gazdasági központtá vált, amely a városrész jövőbeli paneles építésének egyik meghatározó példája lett.

Négy lépcsőházát a tetőn üvegfolyosó köti össze, és a teherelosztás rendszere, a falak és a szerkezetek kölcsönhatása jelzi a dán technológia korszakos jellegét. A lakótelep környéki infrastruktúra fejlesztése szorosan összefonódott a tervgazdaság céljaival: új közlekedési kapcsolatok, oktatási intézmények és szociális szolgáltatások kialakítása tette lehetővé a nagy lakásállomány integrált üzemeltetését.

Az 1960-as évek második felében megindult fejlesztés végül megteremtette a kerület modern arculatát, és bár a környék földes utcáin korábban állatokkal együtt élő gazdák laktak, a lakótelep megjelenésével egy új korszak kezdődött. A neoromán kőtemplom és az Álmos vezér téri iskola továbbra is megőrizte történeti jelentőségét a városrész identitásában, miközben a füredi utca és a mögöttes városrész megújult és bővült a panelépítés modern technikájával.

tags: #furedi #lakotelep #varroda

Népszerű bejegyzések:

• Részletek az eladó bölcskei házról
• Szombathely hangszigetelő gipszkarton válaszfal részletes útmutató és helyzetértékelés
• Útmutató lakóház vásárláshoz Kecskemét környékén
• Csorna diákszállások árazása és trendek
• Földhivatali tulajdonosi adatok Debrecenben online eléréssel