Füstelvezető és kézi jelzésadó elhelyezése társasházban: jogi és műszaki kalauz

A társasházi kamerarendszerek témája egyszerre vált ki biztonságérzetet és bizonytalanságot a lakókban. Egy jól működő rendszer megelőzheti a rongálást, segíthet a vitás helyzetek tisztázásában, sőt, akár rendőrségi ügyekben is bizonyító erejű lehet. Ugyanakkor sokakban felmerül: tényleg jogszerű, ha figyel a kamera a lépcsőházban? Ki nézheti vissza a felvételeket? Cikkünkben közérthetően összefoglaljuk, mit érdemes tudni a társasházi kamerarendszerek jogi és technikai hátteréről - akár közös képviselőként tervez kamerát telepíteni, akár lakóként szeretne tisztán látni.

Hol kapcsolódik a füstelvezető és a kézi jelzésadó kérdése a társasházi biztonsághoz?

A tűzvédelmi szabályok nem önkényes korlátozások, hanem az életvédelem szolgálatában állnak - betartásuk mindannyiunk érdeke és kötelessége. A lépcsőházak, a folyosók, a közlekedők (beleértve a pincéket és a pince szinten lévő folyosókat is!) - tehát a közös használatú helyiségek tűzvédelmi előírásait az 1996. évi XXXI. törvény és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) részletesen szabályozza. Ezek alapján minden társasháznak rendelkeznie kell egy tűzvédelmi házirenddel, melyet a lakóknak ismerniük és betartaniuk kell.

Mire kell figyelni a kézi jelzésadó elhelyezésekor?

A kézi jelzésadó vagy kézi jeladó segítségével közvetlenül jelezheti a tüzet az észlelő személy. Ez sokszor gyorsabb lehet, mint az automata tűzérzékelők jelzése. A tűz keletkezési helyének közelében tartózkodó ember érzékszerveivel jóval korábban képes érzékelni a tűz jeleit (pl. a füstöt, a lángot, a hőt), mint a tűzérzékelő eszközök. Jelentőségét mutatja, hogy például az amerikai Boston városának utcáin - ahol a világon először alkalmazták a kézi jelzésadókat, - több mint 160 év elteltével is működnek ezek modernizált változatai.

Az Oktel Kft. A kézi jeladók egyik működő őse. A törőüveges kézi jelzésadó az eszköz előlapján elhelyezett, feliratozott üveglap betörésével vált ki jelzést. A legrégebbi változatoknál a törőüveg felületére egy vékony fém fóliaréteget vittek fel, ami az üveg betörésekor elszakadt és a jelzésadó áramkörének megszakításával okozott riasztást. A közelmúltban és még ma is használt változatoknál az üveg betörése egy mikrokapcsolót működtet. Ezt a mikrokapcsolót normál állapotban a fedél üveglapjának éle tartja kikapcsolt állapotban.

A gyártók a biztonsági szempontok figyelembe vételével az üvegtörés megkönnyítésére előkarcolást alkalmaznak, illetve az üveglap külső felületét vékony műanyag fóliával látják el. Ezekkel elkerülhető az ujj vagy a kéz sérülése és üvegszilánkok sem keletkeznek. A törőüveges megoldás előnye, hogy kisebb az esély a kézi jelzésadó véletlen beindítására, de hátránya, hogy minden jelzés után cserélni kell az üveget. A kézi jelzésadók működésének tesztelése az üveglap kivétele nélkül egy műanyag próbakulcs alkalmazásával egyszerűen elvégezhető.

A törőüveges megoldással szemben napjainkban sokkal kedveltebb a műanyaglapos kézi jelzésadó, mert kezelése kényelmes és alkalmazásával az eredeti állapot gyorsan visszaállítható. A kezelést megkönnyítő feliratozással vagy piktogramokkal ellátott műanyag lapka benyomása hozza működésbe az eszközt. A működésének tesztelésére, illetve a működés utáni alaphelyzetbe állítására egy speciális műanyag kulcs használható.

A szándékos, rosszindulatú téves jelzések kiküszöbölése már nagyobb gondot jelent. Elsősorban oktatással, felvilágosítással érhető el, hogy mindenki tisztában legyen azzal, milyen folyamatok indulnak be egy téves tűzjelzés hatására is. Így működik a kézi jelzésadó. A felszerelési helyeknek jól láthatóknak és jól megközelíthetőknek kell lenniük. Annyi kézi jeladót kell alkalmazni, hogy egyetlen emberi tartózkodásra szolgáló helyiségtől se legyen 30 méternél távolabb. A tűzveszélyes technológiájú területek közelében további eszközök felszerelésére is szükség lehet.

Ha a területen tartózkodók mozgásukban korlátozottak - mint például egy fekvőbetegeket ellátó kórház esetén -, a kézi jeladók megfelelő elérési távolságát az eszközök számának növelésével kell biztosítani. A kézi jelzésadó lehet falon kívüli és falra szerelhető és gyártják IP67-es védettségű időjárásálló kivitelben is. Számos esetben LED kijelzővel is ellátják, ahol a LED villogása a normál üzemszerű állapotot jelzi és folyamatosan világít riasztási állapotban.

Épületen belül - az OTSZ előírásainak megfelelően - a kézi jelzésadókat az épület minden szintjén a kiürítési- vagy menekülési útvonalakon, a szintek és az épületek kijáratainál helyezik el, úgy, hogy a használatukhoz ne kelljen a kiürítési irányoktól eltérni.

Füstelvezetés a pinceszinti garázsokban - miért létfontosságú?

A legnagyobb értékünk a lakásunk, benne a családunk, a garázsban pedig egy-két értékes gépkocsi. Milyen plusz kockázattal jár, ha az autónkat a házunk alatt tároljuk, és hogyan tudunk hatékonyan védekezni a felmerülő veszélyek ellen? Ne beszéljünk egyből nagy épületről. Maradjunk egy egyszerű példánál. Vegyünk egy hatlakásos társasházat, ahol az OTÉK előírásait figyelembe véve a terepszint alatti építményben alakítják ki a gépjárműtárolót. Ez teljesen bevett és érthető gyakorlat, mivel a lakásként értékesíthető területek megtartása érdekében a gépjárműtárolók praktikusan a pinceszintre kerülnek.

Sajnálatos módon egy autó kigyulladása viszonylag gyakori jelenség, tehát ezzel számolni kell. A régebbi gépjárművek égési jellemzőire eredeti tűzkísérletek alapján vannak vizsgálati tapasztalatok. E szerint egy középkategóriás mai műanyagokkal könnyített autó égésekor felszabaduló energia 4-6 GJ. A jármű teljes égésének kezdeti időpontja 8-18 perc. A gumitűz kezdete 12-24 perc. Maximális hőmérséklet az autóban 950-1100 °C.

Napjaink újabb kihívása az elektromos járművek terjedése. Ezek hőterhelése nem nagyobb hagyományos társaikénál, viszont akkumulátoraik oltása sokkal bonyolultabb. A vizsgált esetekben a tűz gyors terjedése miatt a tűzoltóság megérkezéséig több járművet érintett a tűz. Az első jármű 8-18 perc közötti teljes égése után a vizsgálatok szerint az első égő járműről a tűz a másikra 12-31 perc között átterjed, majd az első tűzátterjedést követően már a második perc után bekövetkezett a második tűzátterjedés. Vagyis 30 percen belül akár 3-4 jármű égésével kell számolnunk.

Miért nem elég csak lyukat hagyni a falon?

Felmerül a kérdés: miért nem elegendő csak lyukat hagyni a falon? A válasz a használati szokásokra vezethető vissza. Helyiségeinket nemcsak vagyonvédelmi okokból zárjuk be, hanem az időjárási szélsőségektől is védjük. Azaz a nyílásokba előbb-utóbb nyílászárót teszünk. Mondhatjuk, hogy ez használati kérdés, de valójában tervezési feladat. Struccpolitika, ha nem az életszerű használatnak megfelelően tervezünk és ezzel szó szerint ismert kockázatot építünk be az épületbe. Ez a kockázat pedig jelentős!

Hő- és füstelvezető rendszerek: hogyan működnek és mit várjunk el tőlük?

Ha az épületben nincs tűzjelző, márpedig a lakóépületeink többségében nincs, mi indítsa a hő- és füstelvezetést? A kézi indítás, nyomógomb, indítókar kialakítása nagyon helyesen OTSZ-követelmény, de ez a kézi indítás éjszaka valószínűleg már elkésett cselekvés. Tehát olyan megoldásra van szükség, amely önműködően indul. Ilyen a füstelvezetőbe integrált, együtt minősített thermoelem, amely beállítástól függően 68/93/138/180°C-on önműködően nyitja a füstelvezetőt, azaz maga a tűz hozza működésbe a szerkezetet.

Ez a tűz korai fázisa, ekkor kellene a lakókat álmukból felkeltve riasztani, hogy teljes biztonságban elhagyhassák az épületet. Itt erre is van megoldás! A nyitás ugyanis a vezérlőszekrényben is jelez. Ehhez a jelhez hozzáilleszthető egy hangjelző, és máris megvalósul a lakók tűzeseti riasztása.

Egy ilyen füstelvezető szerkezet így három funkcióval bír: elvezeti a hőt - védi az épületszerkezetet, elvezeti a füstöt - lehetővé teszi a tűzoltói beavatkozást, riasztja a lakókat - életet ment. Adott esetben egy az átlagosnál kicsit nagyobb, a füstelvezetőhöz méretezett angolaknával a hatékony hő- és füstelvezetés megoldható.

Kockázati osztály és tervezési szempontok

Ha a kockázat mértékét akarjuk megállapítani, ismét a járművek számából kell kiindulnunk. Ennél az épületnél minimum 6 db autóval kell számolnunk. Ugyanakkor az OTÉK 6. számú melléklete szerint a legkedvezőtlenebb 90 fokos parkolási szög és a legnagyobb 2,5 méter szélességű parkolóállás esetén is 12 db gépjármű tárolására alkalmas a 300 m2-es garázs. Vagyis a lakásonkénti 2 kocsi szintén életszerű. A 300 m2 alapterületen 6 lakás Fsz + emelet, vagy Fsz + max. 2 emelet elrendezéssel valószínűsíthető. Azaz 6 autóval és a magassággal nagyon alacsony (NAK) kockázati osztályon belül maradunk.

Ennek megfelelően a pincegarázs falainak, pilléreinek és födémének 30 perces tűzzel szembeni ellenállást kell biztosítani. Ugyanakkor a lakók, főleg éjszaka reálisan akkor észlelik a tüzet, amikor a lángok már kicsapnak a nyílásokon. A jelzést és a tűzoltóság kiérkezési idejét (10-30 perc) beleszámítva akár mind a 6 db (vagy 12 db) jármű leéghet.

Anyagi szempontok - mennyibe kerül a megfelelés?

Tervezőként ennek kalkulálása is feladatunk. Ökölszabályként számolva kb. 1,5 millió Ft-ból kijön a füstelvezető rendszer szabályos műszaki megoldása. Ez egy ilyen kicsi, 6 lakásos társasháznál lakásonként 250 ezer Ft. Vagyis Budapesten kb. 3-4 ezrelék az eladási árból. Érdemes ezen az egyik legnagyobb vagyonunkon (lakás + autó) és az életünkön spórolni? Nem.

Tűzvédelmi szabályok betartása - mit kockáztatunk, ha nem tesszük?

Az OTSZ világosan kimondja: a menekülési útvonalakat teljes szélességükben szabadon kell hagyni. A menekülési útvonalon és azzal egy légtérben - azaz a közös használatú terekben: lépcsőházakban, folyosókon, pincékben - semmilyen tárgy nem tárolható, még ideiglenesen sem. Különösen tilos tűz- és robbanásveszélyes anyagok (pl. benzin, hígítók, PB-gázpalack) elhelyezése. A jogszabály megsértése nemcsak bírsághoz vezethet, de egy esetleges tűz esetén akár emberéleteket is követelhet.

Sajnálatos tapasztalat, hogy a lakók gyakran elbagatellizálják ezeket a szabályokat, mondván, "csak egy kis virág", "csak néhány napra került ide ez a bútor", vagy "mindenki ide teszi a bringát". Azonban a tűzvédelmi hatóságok már nem nézik ezt jó szemmel. 2022 decemberétől a bírságok mértékét szigorították: az éghető anyagok tárolása a menekülési útvonalakon már minimum 60 ezer forintos büntetést vonhat maga után, még akkor is, ha a szabálysértés csak átmeneti.

A leggyakoribb veszélyforrások a lépcsőházakban

• Virágok és virágtartók: bár szépek, de eltorlaszolhatják a közlekedőt. 1,95 méter alatt a falra szerelt tárgyak is szabálytalanok.
• Kerékpárok, babakocsik: gyakran a lépcsőház pihenőin tárolják őket, pedig ezek a menekülési útvonalat szűkítik.
• Bútorok, zsákok, kartondobozok, lomok: sokszor ide kerülnek felújításkor vagy költözéskor, de akár egy-két nap is elég lehet ahhoz, hogy bajt okozzanak.
• Villanyóraszekrény elé tett tárgyak: a villamos rendszer áramtalanítása akadályozott lehet tűz esetén.
• Padlásterek és pincefolyosók zsúfoltsága: fokozottan tűzveszélyes, különösen, ha gyúlékony anyagokat tárolnak.

Mit tehet a társasház a tűzvédelem érdekében?

• Tűzvédelmi házirend készítése és kifüggesztése: jogszabály által előírt dokumentum, melyet minden lakónak ismernie kell.
• Rendszeres ellenőrzések és szemlék tartása: évente legalább egyszer, de indokolt esetben gyakrabban.
• Lakók tájékoztatása, edukációja: nem elég kifüggeszteni a szabályokat, beszélni is kell róluk - akár lakógyűlésen, akár hirdetmény formájában.
• Tűzoltó készülékek, fali tűzcsapok, menekülési útvonal kötelező biztonsági, figyelmeztető és tájékoztató feliratainak beszerzése és karbantartása.
• Füstelvezető nyílások, vészkijáratok, ajtók rendszeres ellenőrzése: ezek eltorlaszolása szigorúan tilos.

Legyen szó „Tilos a tárolás", „Menekülési útvonal" vagy „Tűz esetén használja a lépcsőt" típusú jelzésekről, egyszerűen és gyorsan beszerezhetők a thshop.hu kínálatából. Ezek kihelyezése nemcsak növeli a biztonságot, de segít elkerülni a bírságokat is. A THShop.hu díjmentes tájékoztatással segít a biztonságért! A közös tulajdon rendje közös felelősség - a készenléti független táplálású vészvilágító berendezések, vagy az utóvilágító világító biztonsági jelek és a figyelmeztető táblák a tudatosság első lépései.

Műszaki összefoglaló - mit érdemes választani?

Füstelvezetés: természetes hő- és füstelvezetés (angolakna, füstelvezető ablak), illetve szükség szerint önműködő hőre nyíló szerkezetek thermoelemmel. Kézi jelzésadók: műanyaglapos vagy törőüveges kivitel a beépítési hely és a használati szokások figyelembevételével. Rendszerintegráció: a füstelvezető nyitását jelző kontaktusok hangjelzésre és vezérlésre köthetők, így a riasztás több csatornán is megvalósítható.

Hasznos táblázat - alapkövetelmények röviden

Jog és gyakorlat - hogyan érdemes dönteni közgyűlésen?

A kamerarendszer telepítésével adatvédelmi és jogi kérdések is felmerülnek, amelyeket minden esetben körültekintően kell kezelni. A társasház mint adatkezelő köteles tájékoztatni a lakókat a kamerarendszer működéséről, biztosítani, hogy az adatkezelés célhoz kötött, jogszerű és átlátható legyen. A kamerák csak a társasház közös használatú területeit figyelhetik, például a lépcsőházat, folyosókat vagy parkolókat. Rejtett kamerák alkalmazása tilos, mivel ez sérti a személyiségi jogokat. Minden kamera működését jól látható táblával kell jelezni.

A kamerarendszer telepítés nemcsak műszaki, hanem közösségi döntés is: javasolt a társasházi közgyűlés döntését írásban is dokumentálni. A tűzvédelmi és vagyonvédelmi intézkedések együttesen növelik a biztonságot: a füstelvezető rendszerek gyors reagálása és a kézi jelzésadók elérhetősége esetén nagyobb esély van a károk és az emberi áldozatok elkerülésére.

tags: #fustelvezeto #kezijelzesado #elhelyezes #tarsashazban

Népszerű bejegyzések:

• A minősítési eljárás részletei ingatlanrendező földmérőknek
• Banki feltételek osztatlan közös tulajdonú lakóingatlanokhoz
• Nyugalom és természet közelében
• Tudnivalók a CSOK Ingatlanról
• Új építésű balatoni apartmanok