A Dagály Uszoda Megépítése: Egy Látványos Beruházás a Vizes Világbajnokság Szolgálatában

A 2017-es úszó-világbajnokság központjaként szolgáló Dagály Úszóarénában épületburkolati, gépészeti és belső munkálatok zajlottak. A Ferencz Marcel DLA és Détári György DLA által tervezett, 35,4 milliárd forintos sportberuházás a szűkös határidők ellenére jól haladt a jövő márciusi átadásra.

Sokan fordultak meg az ország jelenleg futó legnagyobb sportberuházásának, a Dagály Úszóarénának az építkezésén. Szeptember végén pedig a C3 Atelier által szervezett építészeti szakmai napok keretében - ahol a Ferrobeton Zrt. az úszóarénában is alkalmazott fenntartható betonszerkezetekről tartott előadást - az Építészfórum is ellátogatott a helyszínre. Ritter Ádám, a monolit vasbetonszerkezetek építésére szakosodott Moratus Szerkezetépítő Kft. - a Market Építő Zrt. leányvállalata - műszaki igazgatója kalauzolt bennünket.

Az előzmény alapvetően ismert: egy hirtelen jött tavalyi vállalással a magyar kormány úgy döntött, hogy a pénzügyi nehézségektől tartó, ezért a bajnokság megrendezésétől elálló mexikói szervezővárostól átvállalja a 2017-es FINA úszó-világbajnokság lebonyolítását. Ennek előkészítésére alig több, mint két év állt rendelkezésre úgy, hogy a tárgyalások időpontjában az új úszóarénának még csak a koncepciótervei készültek el. A pekingi, londoni és riói olimpián, a hasonló volumenű és minőségű úszóközpontok kivitelezéséhez, az engedélyek és kiviteli tervek megléte után, 30-36 hónapra volt szükség.

A budapesti építési területen nehezítő tényező volt a Duna közelsége, az abból eredő árvízveszély, az északi határon átfutó Rákos-patak, illetve az Észak-Pest vízellátását szolgáló 1600 mm-es víznyomócső jelenléte. A tendert elnyerő Market Zrt. egy hónappal a kormány és a FINA szerződéskötése után, 2015 májusában vehette birtokba az építési területet, amelyen nulladik lépésként ideiglenes pontonhidakat kellett létesíteni a telek előtt átfutó víznyomócső, valamint az északi oldalon található csapadékcsatornák fölé, hogy az építési terület munkagépekkel megközelíthető legyen. Ezután a Duna mentén megindult a védőgát építése 1 km hosszon az Árpád hídtól a Rákos-patakig, mert annak felhúzásával még a tél beállta előtt végezni kellett.

A megrendelés értelmében a Ferencz Marcel DLA tervezte Úszóaréna két nagy egységből áll majd: egyrészt az állandó épületből, amely két FINA minősítésű 50 méteres medencét (bemelegítő- és versenymedencét), magasugrótornyot és -medencét, ezenkívül a további használatra gyermekmedencét és egy pezsgőfürdőt foglal magába, másrészt pedig két ideiglenes épületszárnyból, melyben a mobillelátók kapnak helyet.

A tervek szerint a 2017 júliusában lezajló VB után az ideiglenes épületeket 3 hónap alatt lebontják, helyüket alapvetően üvegezéssel lezárják. A keleti oldalon lévő bemelegítő medencét és a körülötte lévő gyerekmedencét, élményfürdőt, fitnesztermet a közönség számára megnyitják, a versenymedencét és kiszolgáló létesítményeit pedig állandó használatra az úszósport számára tartják fenn.

Mindkét 50 méteres medence különlegessége, hogy végfalaik mozgathatók, így akár minősített 25 vagy 33 méteres medencéket is leválaszthatnak belőlük.

A vasbeton szerkezet elkészülte után a versenymedence-tér acélszerkezetét a helyszínen, a lelátók magasságában szerelték össze, majd a teljes acélszerkezetet 16 db hidraulikus sajtó pontosan összehangolt precíziós munkája segítségével emelték fel (heavy lifting technológia) végső helyére, nagyjából 10 emeletnyi magasságba, a sarkokban álló négy betonpillérre.

A medencék a jelenleg ismert csúcstechnológiát fogják képviselni, építésük nagy precíziót igényelt. A versenymedence a nemzetközi szabványoknak megfelelően 3 mm-es pontosságú, amit úgy értek el, hogy egy speciális zsaluzatú, 10 mm-es pontosságú monolit vasbetonszerkezetet építettek, erre került a burkolat. A vízhatlan betonszerkezet világviszonylatban is újdonságnak számít, de az eljárás leginkább a későbbi felújításnál válik majd az üzemeltetők hasznára.

A medencék burkolata elkészült, a vízzel telített próba is megtörtént, jelenleg a két nagymedence mozgatható végfalait építik, amelyeket majd daru emel a helyükre.

A világbajnokság idejére 12 400 néző számára építenek ideiglenes lelátót, amelyet utána elbontanak, így végül a versenymedence köré telepített, nagyjából 6000 fő befogadására alkalmas széksorokról lehet majd a jövőben szurkolni.

A jelenleg épülő ideiglenes lelátó előre gyártott betonszerkezetét a Ferrobeton Zrt. szereli, amelyre Magyarországról érkezik az acélszerkezet, a bérelt mobillelátó pedig külföldről.

A tisztán száraz építménybe, a lelátó alá konténereket telepítenek, ezekbe kerülnek a vizesblokkok, a büfé, illetve a FINA által megkövetelt különböző laborok, irodák, valamint a média számára kialakított helyiségek.

Az elbontandó anyagok a tervek szerint mind újrahasznosíthatóak lesznek: a vasbetonpilléreket parkolóházak építésénél lehet majd felhasználni, a tetőburkolat más épületek hő- és vízszigetelésére is alkalmas lesz, a homokba ágyazott térköveket pedig könnyen új helyre lehet szállítani.

A két fedett, de fűtés nélküli lelátóra ideiglenes építményre vonatkozó engedélyt adtak ki, amelynek érvényessége a világbajnokság után lejár, így mire kiderülne, hogy Magyarország rendezi-e a 2024-es olimpiát, addigra azokat lebontják.

A Magyar Úszó Szövetség pályázott és a 2013-as, barcelonai világbajnokságon megtartott FINA-kongresszus úgy döntött: Magyarország rendezheti a 2021-es vizes-világbajnokságot. 2014-ben jött az ötlet Gyárfás Tamás FINA-alelnök részéről, ha már lúd, legyen kövér, majd Magyarország beugrik. A nemzetközi sportesemények pályázatához ugyanis sehol a világon nem kérnek jogerős építési engedélyt. Az új sportépületek esetében bőségesen elég a látványterv. A küllemnek városarculati jelentősége van, nem pedig vb-szervezési, hiszen a FINA döntéshozóit nem érdekli a külcsín.

A szűkös határidő miatt Fürjes rohamtempóban tervezhetett, egyszerűsíttethetett, kivitelezhetett. Ferencz Marcell látványterveit megnyirbálták, mert megvalósításuk túlságosan időigényes, drága lett volna és a FINA is kért változtatásokat, ezért kellett elfogadni többek közt. Azok a tervek, amelyeket a közvélemény először megismert, tehát valós, Ferencz Marcell irodája által készített látványtervek voltak, csak éppen nem dolgozták ki azokat részletesen.

A közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdésben a Budapest 2017 Zrt. és az NSK gyatra kommunikációja miatt szintén nagy a találgatás. Ebből az új vb-uszoda bruttó 30 milliárd forintba kerül. Mi került akkor 100 milliárdba, mire megy a további 70?

Az előzetesen tervezett költségek túllépése nélkül, határidőre, vagy még a határidő előtt kész lehet a 2017-es budapesti vizes-világbajnokságnak otthont adó Dagály Úszóaréna - mondta Fürjes Balázs, a beruházásért felelős kormánybiztos hétfőn, a létesítményben megtartott helyszínbejáráson, amelyen Tarlós István főpolgármester és Tóth József, a XIII. kerület polgármestere is részt vett.

Fürjes Balázs szerint a jövő évi vb első világrekordjának a szárazföldön kell megszületnie, és az építőknek kell ezt elérniük.

„Az alapkőletétel óta eltelt egy évben 15 versenymedencényi betont, s egy Szabadság-hídnyi, valamint két Lánchídnyi acélt építettek be Magyarország legnagyobb folyamatban lévő beruházásán” - jelentette ki a kormánybiztos, aki emlékeztetett arra, hogy tavaly márciusban, a mexikói Guadalajara visszalépése után Budapest felajánlotta a nemzetközi szövetségnek (FINA), hogy beugrik rendezőként, s két év alatt felépíti az arénát, miközben más esetekben hét év áll rendelkezésre a felkészülésre.

Fürjes Balázs hangsúlyozta, a beruházás sikerének legfőbb kulcsa az összefogás, legfontosabb eredménye pedig az, hogy az építkezés 5000 embernek ad munkát, vagyis 5000 magyar család megélhetését biztosítja, e mellett hozzájárul a főváros és Angyalföld fejlődéséhez, megújulásához.

A kormánybiztos tájékoztatása szerint az úszóaréna 28 ezer négyzetméternyi, 50 méter magas, 10 darab tízemeletes épülettel megegyező nagyságú lesz, az alapozáshoz 120 ezer köbméter földet mozgattak meg, az épületet mintegy 2400, 13 méter mélyre lefúrt, egyenként 16 tonnás cölöp tartja.

Fürjes Balázs kormánybiztos, Tarlós István főpolgármester és Tóth József, a XIII. kerület polgármestere az épülő Dagály Úszóarénában.

„A létesítmény ma már teljesen szerkezetkész, február közepén a helyére került a 2400 tonnás tetőszerkezet, elektromos vezetékből pedig Budapest-Belgrád távolságnyit építettek be” - mondta Fürjes Balázs, aki kiemelte, biztos benne, hogy ha nem szólnak közbe rendkívüli időjárási körülmények, akkor költségkereten belül, határidőre befejeződik a beruházás.

A kormánybiztos jelezte, hogy a Dagály-strand az építkezés ideje alatt nyitva tart, ősszel viszont bezárja a kapuit, mert szintén megújul.

Fürjes hangsúlyozta: a beruházás egy komplex városfejlesztési program része, a környező utak is megújulnak, rendezik a környezetet, gyalogossétány épül a Forgách utcai metrómegállótól az úszóarénáig, valamint a Kossuth tér és a Dagály között, ráadásul a tömegközlekedés is egyszerűsödik. Elkészült egy új árvízvédelmi gát is, amely egy kilométer hosszan védi a városnak ezt a szakaszát.

A kormánybiztos kiemelte azt is, hogy a Dagály területén az ország legkiemelkedőbb sport- és fürdőközpontja jön létre, a vb után az uszodát a nagyközönség is használhatja majd, tanuszoda lesz a gyermekeknek és edzőbázis a hazai úszó- és vízilabdasportnak. Fürjes arról is beszélt, hogy kiemelten kezelték a fenntartható fejlődés és a környezettudatosság szempontjait, a létesítmény pedig több kiemelkedő műszaki megoldással bír, magyar tervek alapján, magyar emberek építik.

Az ideiglenes lelátók 12 400 fő befogadására lesznek alkalmasak, elbontás után pedig 100 százalékban újrahasznosíthatóak: alkalmasak két P+R parkoló létesítésére, a tetőburkolatukat más épületek hő- és vízszigetelésére lehet majd használni, akár a környék óvodáiban, iskoláiban külső szigetelésként is alkalmazható.

A Nemzetközi Úszószövetség (FINA) 2013 júliusi, barcelonai kongresszusán Magyarország (budapesti és balatonfüredi helyszínekkel) elnyerte a 2021-es Úszó-, Vízilabda-, Műugró-, Műúszó- és Nyíltvízi világbajnokság rendezési jogát. Az uszodakomplexum (főépület, fejépület, főhomlokzati épületrész, É-i és D-i oldali ideiglenes lelátók) valamint a kapcsolódó projektelemek (2.000 és 4.000 mm átmérőjű csapadékcsatornák védelme, árvízvédelmi rendszer) megvalósítására a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közbeszerzési eljárás keretében olyan fővállalkozót keresett, aki 23 hónap alatt (2015. május - 2017. március) a koncepciótervek alapján elkészíti az uszoda engedélyezési és kiviteli tervdokumentációját, továbbá fel is építi a teljes létesítményt. A tendert és ezzel a rendszerváltás utáni legnagyobb sportberuházást - mely egyben az egyik legnagyobb magasépítési beruházás is - a Market Építő Zrt. nyerte el.

A magyar kormány garanciát vállalt arra, hogy a 2021-es rendezvényre felépít egy új, 15.000 néző befogadására alkalmas uszodakomplexumot az Árpád híd pesti hídfőjénél elhelyezkedő Dagály fürdő mellett.

2015 februárjában váratlan esemény történt, a 2017-es világbajnokság rendezője, a mexikói Guadalajara város visszaadta a rendezés jogát. A visszalépést követően szűk egy hónappal Magyarország átvállalta a 2017-es úszó-világbajnokság lebonyolítását. A 2013-as vállalás értelmében a versenyre új uszodát kellett építeni, amire az eredeti tervekkel ellentétben már nem nyolc, hanem két év állt rendelkezésre. Tekintettel arra, hogy egy ekkora és ilyen jellegű sportlétesítmény felépítése a nemzetközi példákat vizsgálva legalább három évet vesz igénybe, a tervezett átfutási idő extrém rövidnek nevezhető. Amennyiben az úszóaréna a tervezett határidőre elkészül, akkor az építők nevéhez fog kötődni a 2017. évi vizes-világbajnokság első világcsúcsa, és ezt az építési teljesítményt már nemzetközi szinten is jegyezni fogják.

Létesítmény szerkezeti felépítése

Az uszodakomplexum tervezését, így tartószerkezeti kialakítását és szerkezeti részleteit is alapvetően meghatározta, hogy két, egymástól jól elkülönülő „üzemmódra” tervezték. Az aréna normál üzemmódban verseny- és tömegsporthasználatra, illetve 6.000 fős nézői befogadóképességet igénylő vizes sportrendezvények lebonyolítására alkalmas. Ettől jelentősen eltér a VB üzemmód, amikor az uszoda a két ideiglenes (északi és déli) lelátóval kibővítve alkalmassá válik a 2017-es világbajnokság megrendezésére 15.000 néző befogadása mellett.

Az épület méretei magukért beszélnek. A normál üzemmódra tervezett 238,25x94,20x44,10 m befoglaló méretű alapépület három dilatációs egységből áll. Az építési terület centrumában helyezkedik el a 108,30-115,90x84,30-94,20x44,10 m befoglaló méretű, cölöpökkel gyámolított, monolit vasbeton főépület, melyet a négy sarkán alátámasztott acélszerkezetű tetőfelépítmény fed le. A főépülethez a keleti oldalon - a Népfürdő utca felől - a 36,00-78,40×84,30-94,20x18,65 m befoglaló méretű, szintén cölöpökkel gyámolított monolit vasbeton fejépület csatlakozik, részben acélszerkezetű fedéssel. A harmadik dilatáció, a 16,80-22,15×29,10-94,20x44,10 m befoglaló méretű főhomlokzati épületrész a Duna felől kapcsolódik a főépülethez. A főhomlokzat alaprajzilag hullámvonalat követő, szerkezeti kialakítását tekintve cölöpökkel gyámolított monolit vasbeton pillérvázas konstrukció, acélszerkezetű felépítménnyel. A főépülethez VB üzemmódban a hosszhomlokzatok mentén kapcsolódnak az északi és a déli ideiglenes lelátók.

A két különböző üzemmódból következően a kivitelezés is két ütemben zajlik. Első ütemben a VB üzemmódra tervezett létesítmény készül el az ideiglenes lelátókkal kiegészítve, melynek eredményeként a főépület hosszhomlokzatai még nem épülnek meg. A világbajnokságot követően a második fázisban elbontásra kerülnek az ideiglenes lelátók, a hosszhomlokzati szerkezet beépítésével pedig kialakul a normál üzemmódnak megfelelő épület.

Az ideiglenes lelátók cölöpökkel gyámolított monolit alapozásra tőcsavarok segítségével támaszkodó, előregyártott vasbeton pillérvázas szerkezetek, acélszerkezetű tetőfelépítménnyel. A világversenyt követő gyors bonthatóság érdekében a tartószerkezet merevségét biztosító acélszerkezetek mindenhol száraz kapcsolattal csatlakoznak a vasbeton szerkezetekhez. A lelátók előregyártott vasbeton pillérvázas szerkezeti rendszerének tervezése parkolóházi szerkezetként történő utóhasznosítás figyelembevételével történt.

Az aréna alaprajzilag téglalap elrendezést követ, de a rövid homlokzatok mentén az épületkontúrok „hullámzó” alaprajzi túlnyúlásúak. A főépületben kapott helyet a versenymedence, a műugró medence, az ezekhez kapcsolódó lelátók, valamint a közönségforgalmi és egyéb kiszolgáló területek. A fejépület szolgáltatja a főbejáratot a Népfürdő utca felől, továbbá itt került elhelyezésre a bemelegítő- és a tanmedence is. Az építészeti megjelenés mértékadó eleme a főhomlokzati épületrész, mely egyben biztosítja az épület Duna parti közönségforgalmi megközelítését. Az egyes épületrészek a betervezett funkcióknak megfelelően eltérő szintszámúak. Főépület: földszint + medenceszint + közönségforgalmi szint + lelátószint, fejépület és főhomlokzati épületrész: földszint + medenceszint + közönségforgalmi szint.

Mélyalapozási munkák

Az aréna területén az altalajviszonyok a teljes szerkezet cölöpökkel történő gyámolítását tették szükségessé. A cölöpözési munkák az alapépület esetében 2015. július-szeptember között, az ideiglenes lelátók esetében 2016. márciusában zajlottak. Csúcsidőben a Bohn Mélyépítő Kft. 3 darab géplánca dolgozott a területen, melyek együttes termelése meghaladta a napi 300 m3-t. Ebben az időszakban három keverőtelepről és öt betonacél hajlító üzemből szolgálták ki az építkezést. Az összes beépített mennyiség meghaladja a 13.800 m3 betont és a 760 t betonacélt.

Vasbeton szerkezetépítési munkák

A monolit vasbeton szerkezetépítési munkák közül a legnagyobb kihívást a rendkívül szoros határidő, a beépített anyagok nagy volumene (~35.000 m3 beton, 5.000 t betonacél, 100.000 m2 zsaluzott felület, 1.452 db tőcsavar, 3.400 m3 előregyártott szerkezet), a szűkös felvonulási terület, valamint a vízzáró alaplemez, a „vízhatlan” medencék, a látszóbeton ugrótorony és az acélszerkezetet gyámolító merevítő magok építése jelentette. Komoly szervezést és alapos szabályozást igényelt a beépítendő anyagok megrendelése, a beszállítások ütemezése, nyomon követése, igazolása. Csúcsidőben az építkezést négy betonkeverő telepről és három betonacél hajlító üzemből szolgálták ki. A beépített beton és betonacél mennyiség napi maximuma meghaladta az 1.000 m3-t illetve az 50 t-át.

A vegyesen monolit vasbeton pillérvázas és falas szerkezeti rendszerű alapépület szerkezetépítési munkái három fő időszakra bonthatók. 2015. augusztusa és novembere között zajlott a teljes épület alapozása, a főépületen belül a merevítő magok, a földszinti és medenceszinti szerkezet kivitelezése a +10,80 m-es födémszintig bezárólag, beleértve a medencék tartószerkezetét is, továbbá az előregyártott lelátószerkezet első ütemének a szerelése. 2015. decembere és 2016. áprilisa között épült meg a fejépület, valamint a főhomlokzati épületrész vasbeton szerkezete. 2015. március-áprilisában történt a főépület közönségforgalmi és lelátószinti szerkezeteinek megvalósítása. Az építkezésen a maximális szerkezetépítő létszám 225 fő volt.

A termelékenység biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kellett fordítani az építésgépesítés megtervezésére is. A szerkezetépítési munkák során 6 db toronydaru, 1-3 db autódaru, 1-2 db betonpumpa szolgálta a szerkezetépítési munkák rekordsebességű előrehaladását. A monolit vasbeton szerkezetépítési munkákat a Moratus Szerkezetépítő Kft., az előregyártott szerkezetek gyártását és szerelését a Ferrobeton Zrt. végezte.

Alaplemez építése

A főépület és a fejépület 11.000+5.000 m2 alapterületű vízzáró lemeze 2015. augusztusa és novembere között épült meg. Az alaplemez építése során 1.352 t betonacél és 8.900 m3 beton került bedolgozásra. Az alapépület alá lefúrt cölöpöket 70 cm vastag, 2-6 cölöp együttdolgozását biztosító fejtömbök fogják össze, az átlagosan 50 cm vastag alaplemez közvetlenül ezekre támaszkodik. A főépület és a fejépület egy-egy dilatációs egységet képező, műgyanta fogadására alkalmas felülettel épített alaplemeze 20+10 ütemben, sakktábla-elrendezést követve, 72-96 óra technológiai szünettel készült. A nyári hőségben a betonozási munkák éjszaka, alacsony hőfejlődésű cement alkalmazásával történtek. A lemez gyors építését a kivitelezés szempontjából optimalizált vasaláson és a szakképzett fizikai állomány alkalmazásán túl egy olyan, a lemez vastagságához igazodó bordázott munkahézagképző elem alkalmazása tette lehetővé, melyre a munkahézagok vízzárását biztosító belső fugalemezt már gyárilag integrálták.

A tetőszerkezetet alátámasztását biztosító, a főépület négy sarkában elhelyezkedő merevítő magok alá 245 cm vastag alaplemezek kerültek, melyeket magonként több, mint 100-100 db cölöp gyámolít. Ezek a lemezszakaszok 3-4 magassági ütemben, az egyes ütemek között 4 óra technológiai szünet megtartásával lettek betonozva. Annak érdekében, hogy az egyes ütemek között vízszintes munkahézag ne alakulhasson ki, tehát az egyes rétegek összevibrálhatók maradjanak, a betonkeverékhez a szállítási, bedolgozási és kötési időt figyelembe véve kötéskésleltető adalékszert kellett adagolni.

Az építmény meghatározó szerkezeti elemei a főépület négy sarokpontjában elhelyezett 9,40×9,35x27,00 m befoglaló méretű monolit vasbeton merevítő magok, melyek négy ponton támasztják alá az aréna acél tetőszerkezetét. A magokra a tetőszerkezetről igen jelentős függőleges (30.000 kN) és vízszintes (6.000, ill. 7.000 kN) terhelések adódnak. Ennek felvételét szolgálják a magok 50 cm vastag külső, illetve 50-70 cm vastag belső merevítő falai. A szerkezetépítési munkák első ütemének határidőre történő befejezését alapvetően maghatározta a magok építéstechnológiája. A tárgyi épületelemek függőleges szerkezetei csúszózsaluzattal készültek, melynek eredményeként az egyes magok kivitelezésének átfutási ideje 24 órás munkavégzés mellett kilenc nap volt.

Az aréna főépületében kapott helyet a mozgatható végfalakkal szerelt 50 m-es versenymedence, (szerkezeti mérete: 51,50x25,00x3,00 m) illetve a műugró medence (szerkezeti mérete: 25,00x21,00x5,00 m). A fővállalkozói követelményeknek megfelelően - a FINA által előírt medencehosszra vonatkozó szabvány biztos teljesítése érdekében - nagy pontosságú medenceszerkezetek készültek. A vasbeton szerkezettel szemben elvárt síkpontosság az elméleti síkhoz képest +/-10 mm volt. A Dagály Úszóarénában épült medencék különlegessége, hogy kvázi „vízhatlan” szerkezetként készültek. Ennek a megoldásnak a know-howját a Moratus Kft. által kivitelezett több ezer m3 vízzáró betonszerkezet építése során gyűjtött tapasztalat adta. A megoldás lényege, hogy a medencék vasbeton szerkezetének olyan „erős” a vízzáró képessége, hogy a medenceburkolat köztes szigetelő rendszer nélkül rögzíthető a felületre. A technológia legfontosabb része a betonkeverék, melyhez kristályosodásra képes vízzáró adalékanyag, high grade szál és zsugorodás kompenzáló adalékszer lett keverve.

Az épületegyüttes egészének és magának a tartószerkezetnek is az egyik legfontosabb alkotórésze a főépület négy ponton letámaszkodó, hatalmas fesztávú acél tetőszerkezete. A tetőkonstrukció szerkezeti rendszerét tekintve belső öveknél alátámasztott négyövű hosszirányú rácsos tartós főtartókból (96,00 m-es fesztáv), szintén négyövű peremtartókból (72,00 m-es fesztáv), kétövű kereszttartókból (72,00 m-es fesztáv) és a kereszttartókra támaszkodó rácsos szelemenekből (12,00 m-es fesztáv) áll. A fő-, és peremtartók övtávolsága 13,00 m, a kereszttartók 6,50 m, míg a változó magasságú szelemeneké 1,44 m. A tervezési, gyártási és szerelési feladat komplexitását jól mutatja, hogy a szerkezet önsúlya 2.550 t (anyagminőség: S355J2), az alkalmazott csőszelvények és csomólemezek falvastagsága 30-50 mm, a festett felület mennyisége pedig meghaladja a 21.000 m2-t.

Egy ilyen jellegű szerkezet szerelésére két alapvető módszerrel lehetséges. Az egyik esetben a tetőszerkezetet az emelési távolság és magasság függvényében jellemzően 50-100-150 t körüli egységekre bontva, extrém teherbírású (pl. 750 t, 1.000 t vagy még nagyobb teherbírású) lánctalpas darukkal szerelik össze a végleges magasságban. Ebben az esetben a teherbíró állapot kialakulásáig a csatlakozási pontokat alá kell támasztani. A másik esetben a szerkezetet egy adott, a végleges magasságnál jelentősen alacsonyabb szinten szerelik össze, majd heavy lifting technológiával felemelik a tervezett magasságra és végül rögzítik a gyámolító szerkezetekhez.

Az acélszerkezet gyártása 2015. október - 2016. január közötti időszakban zajlott, a helyszíni szerelés 2015. december elején kezdődött. A tárgyi esetben az acélszerkezet összeszerelését a medenceszint feletti, +10,80 m-es felső síkú födémen lehetett elvégezni. Ennek egyik oka, hogy 2015. november végéig a monolit szerkezetet eddig a szintig lehetett felépíteni, másrészről ezen a szinten jött létre a merevítő magok között egy olyan sík felület, melyet a főtartók és peremtartók szerelésére alkalmassá lehetett tenni. Az acélszerkezet szerelése a Duna felé eső rövid oldali peremtartóval indult, ezt követte a hosszirányú főtartók szerelése, melyet szorosan követett a kereszttartók és szelemenek beépítése. Legvégül a Népfürdő utca felé eső peremtartó és szélrácsok lettek összeszerelve. Ezzel párhuzamosan zajlott a merevítő magok tetejére kerülő sarokelemek összeszerelése és felemelése. A tető megemelésére a kezdést követően szűk három hónappal, 2016. február végén került sor. A szerkezet megemeléséhez a merevítő magok födémeihez visszakötött, az emelendő szerkezet fölé kilógó segédszerkezeteket (csőröket) kellett alkalmazni. Az emelés hidraulikus sajtók és pászmák segítségével, két lépésben történt. Első lépésben a tartót elemelték a födémtől kb. 50 cm magasságra és ezen a szinten tartották 12 órán keresztül. Második lépésben - kb. nyolc óra alatt - történt a tetőszerkezet felemelése a végleges magasságba. Az emelési folyamatot végeztével a tartót az emelősajtók segítésével rögzítették, majd kb. egy hét alatt hozzákötötték a magok tetejére már korábban ráemelt sarokelemekhez. Az acélszerkezet gyártmánytervezését, gyártását és szerelését a Kész Ipari Gyártó Kft.

Az építési feladatot nem tette egyszerűbbé az építési terület adottságaiból következő, kiegészítő projektelemek megépítése sem, melyek ráadásul a kivitelezési fázis egyes lépésinél jelentős kockázatokat hordoztak magukban. Az alapépület északi oldalán a földfelszínhez közel két darab nagyátmérőjű csapadékcsatorna hosszában (kb. 150 m) keresztül szeli az építési területet. Az épülethez közelebb eső beton anyagú csatorna Ø2.000 mm, a távolabbi téglaboltozatú csatorna Ø4.000 mm átmérőjű. Mindkét csatornát a telken belül teljes nyomvonalában csatornavédelmi lemezekkel (födém...

A Duna Arénából merítenek ötleteket a tokiói olimpia szervezői. A fenntarthatóságot szem előtt tartva elsősorban az épület befogadóképességének variálhatósága terén tekintik példának az új magyar úszóarénát.

Az új névvel átadott budapesti úszópalotát, a Duna Arénát, a Market Építő a szerződésben vállalt határidő előtt és költségkereten belül készítette el a vizes vb központi létesítményével.

A Market által felépített Dagály Úszóaréna környékén már a tereprendezés folyik, egy másik vizes vb-re készülő helyszín kivitelezését most kezdték el.

Három oldalról elérhetetlen építési terület, naponta megérkező 30 kamionnyi áru, földről felemelt 2400 tonnás tető és példátlanul szűk határidő. A Marketnek többek közt ezeket kellett kezelnie az úszópalota építésénél.

A Market Építő 16 darab számítógéppel vezérelt hidraulikus pumpával, egy hazánkban eddig nem alkalmazott technológiával rakta fel a Dagály sportkomplexum tetőszerkezetét, amit előtte a földön szereltek össze.

Megfelelő ütemben halad a 2017-es budapesti vb fő helyszíne, a Dagály Úszóaréna építése, ennek megfelelően a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség (FINA) vezetői elégedettek voltak az aréna bejárásakor.

Az első, amivel az ember szembesül, ha ellátogat a Dagályról Duna Arénára átkeresztelt úszókomplexumba, hogy mennyire borzasztóan nehezen megközelíthető. Szurkolnunk kell, hogy a kormány komolyan gondolja az ígéretét, és a 3-as metró vagy a pótlóbusz megállója meg az uszoda között megépítsék a Dagály sétányt. Most a metróról egy villamosmegállót kell menni, és onnan még néhány száz métert gyalog. Az út vége a tavaly szeptemberben bezárt régi Dagály helyén épülő új strand mellett vezet el.

A belépés aztán alaposan kárpótolhat az odaútért. Igényes, tágas előtérbe érkezünk, dicsőségtábla fogad, rajta - az edzésre érkezők motiválására - minden olimpiai és paralimpiai bajnok magyar úszó és vízilabdázó nevével. Már az előtérből belátható a kis tanmedence és az egyik 50-es, ahol most is úszásoktatás folyik. Mögötte fal takarja a vb versenymedencéit, de az építő Market Zrt. azt ígéri, ezt a falat kiveszik a világbajnokság után, mindenki mindent láthat már az előtérből.

Amikor átadták a Duna Arénát, Fürjes Balázs azzal büszkélkedett, hogy az épület a szerződésben vállalt költségkereten belül készült el, amire a kritikusok rögtön rávágták, hogy az eredeti, 25 milliárdos ár helyett 43 milliárd forint lett a végösszeg. A helyzetet az bonyolítja, hogy az aréna körül gátat is építettek, közműfejlesztés is folyik, valamint utat építenek. Ennek a költségeit szintén a Duna Aréna megépítésének büdzséjébe tettek bele.

Az úszókomplexumban négy medence található: az előtér után egy kismedence és egy 50-es, majd egy másik légtérben a műugróké és a vb 50-es medencéje. Az 50-es itt egész precízen 50 métert kell, hogy jelentsen, legfeljebb milliméternyi eltérést enged meg a nemzetközi szövetség.

Látványos megoldással azt is meg tudják csinálni, hogy a medencék egyik felének a mélységét megváltoztassák - nagyjából fél órára van szükség ahhoz, hogy az úszóknak való mélyvízből kisvíz legyen, amiben még egy gyereknek is leér a lába.

A vb leendő versenymedencéinél elsőre az tűnik fel, mennyire sok az üres terület. A víz mellett hatalmas szabad terek vannak - ez az edzések szempontjából mindenképp jó, bőven van hely szárazon bemelegíteni.

Egyébként sem csak úszni lehet a Duna Arénában: egy nem túl nagy, de jól felszerelt konditermet is betettek a medencék mellé. A műugrók edzőterme profi felnőtt játszótérre hasonlít, ők egyebek között egy víz helyett apró szivacsokkal feltöltött medencébe ugrálhatnak.

Azt nem tudták teljes biztonsággal megmondani az építők sem, hogy a vb után a nagyközönség mennyihez férhet hozzá az uszodából, azt pedig az üzemeltető MNV Zrt. sem tudta, hogy mennyiért. Egy biztos: ha a szomszédban a Dagály strand az ígéret szerint elkészül 2018 strandszezonjára, akkor a kettőt össze fogják kötni, szabad lesz az átjárás.

A vb nézői nem a látványos előtér felől érkeznek majd. Ők az épület oldalán kapnak külön lépcsőket, kívülről jöhetnek fel, közvetlenül a nézőtérre. Bent viszont valóban elég sok terük lesz a nézőknek.

A látvány még a legfelső sorokból is jó lesz, az egész medenceteret végig be lehet látni. A nézőtér a levegőt kívülről is kapja - most, amíg kint hideg van, a lépcsők kijárataira hatalmas fóliákat húztak, amitől úgy néz ki a lelátónak ez a része, mintha még mindig építenék. Az építők azt ígérik: még a legnagyobb nyári melegben sem fogják a nézők fülledtnek érezni az arénát, három foknál nagyobb különbség nem lesz a medencetér alja és a lelátó teteje között.

Az épület tetején, 44 méter magasan kilátó várja azt, aki odajut. Ha minden igaz, a vb alatt ez csak a VIP-vendégek számára lesz megnyitva, utána viszont a nagyközönség is odajuthat.

Más kérdés, hogy rögtönzött közvélemény-kutatásunkban tíz megkérdezettből nyolc azt mondta, kívülről nem tetszik neki a Duna Aréna. Az elhíresült hullámformát alulról nézve a laikus is látja, hogy nagy mérnöki munka volt - aztán az Árpád híd felől nézve már újra csak azt látjuk, hogy az egész olyan, mint egy nagy parkolóház. Ami egyébként nem is véletlen: az építők többször is elmondták, hogy konkrétan parkolóház is lehet az elemeiből, ha a vb után a legfelső részeit elbontják.

A Dagály Úszóaréna (építéskori projektnevén Dagály Úszóaréna) a 2017-es úszó-világbajnokság fő helyszínéül szolgáló sportlétesítmény. Műszaki átadása 2017. február 21-én volt.

A megnyitó tervezett időpontja 2017. április 19. és 23. között volt. Az eredetileg a 2021-es vb-re tervezett új uszoda építési költsége - 2014-es becslés szerint - körülbelül 8 milliárd forint volt. A terveket a Nemzeti Sportközpontok tervezőmérnökei készítették el. Az ütemezés szerint a tervezési szakasz 2014 őszén zárult. Ezt követte a kivitelezők kiválasztása közbeszerzési pályázattal. Simicskó István államtitkár 2014. decemberi bejelentése szerint az építkezés 2015-ben kezdődött.

A Duna Aréna szerző építésze Ferencz Marcel, belsőépítészeti terve az MCXVI Építészműterem Kft. A beruházás fővállalkozója (tervezésért és kivitelezésért felelős vállalkozó) a Market Építő Zrt, a generáltervező a Tecton Kft volt, az építészeti koncepciót a Napur Architect Kft készítette, a terv és műszaki ellenőri feladatokat az Újlak Mérnökiroda Kft végezte az eredeti szerződés szerint 849 millió forintért, ám ezt 2016 őszén megemelték 35 millió forinttal.

Az új uszoda felépítésének határideje 2017. március 31. volt. Az alapkő letételére 2015. május 15-én került sor. 2015. májusi bejelentés szerint a beruházás várhatóan 31 milliárd forintba kerül, amelyből az uszoda 25 milliárdot visz el. A teljes költség tartalmazza a kb. 1 km hosszúságú dunai gát árát is. Az építkezés kivitelezője a Market Zrt.

A Dagály Termálfürdő, Strandfürdő és Uszoda Budapest egyik leglátogatottabb fürdője, évente majdnem félmillió látogatással. Télen és nyáron is látogatható. 2015-ben 3,5 milliárdos fejlesztést tervezett a tulajdonos a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., de a 2017-es Úszó vb miatt ezt lefújták. Az új uszoda a Dagály fürdő területéből csak egy kis rész elvételét igényli az északi oldalon, így a fürdő tovább üzemelhetne.

A tervezett végleges épület önmagában is megfelel az úszás, vízilabda, szinkronúszás és műugrás hivatalos előírásainak és a sportolók igényeinek, ugyanakkor lehetőséget nyújt a nagyközönség számára vízi sportok űzésére és kikapcsolódásra.

tags: #gadaly #uszoarena #epites

Népszerű bejegyzések:

• Eladó telkek Békés megyében
• A mennyezeti lámpák praktikus akasztása
• Panel lakás Budapest XIV. kerület
• Lakásvásárlás Fundamenta Lakáskasszával
• Az Albérlőm: Egy Bűnügyi Komédia