A gazdasági válság következményei a lakáspiacon
Akinek most kezd kinőni az irodaháza a földből, az árgus szemekkel figyeli a hazai üzleti szférát, és azért imádkozik, hogy lehetőleg egyetlen magyarországi nagyvállalat se kerüljön komolyan bajba - értékeli a helyzetet Borbély Gábor, a CB Richard Ellis (CBRE) ingatlan tanácsadó cég elemzője.
Ez annak ellenére így lehet, hogy a pénzügyi válság mára igen messzire távolodott az azt kiváltó ingatlanpiaci gócponttól. Ráadásul a hazai piacot egyáltalán nem érintette az amerikai, a brit vagy a spanyol buborék-effektus, amely pedig kisebb mértékben a közép- és kelet-európai régió egyes országaiban is felütötte a fejét, és az utóbbi hónapokban drámai áresésekhez vezetett. A válság mégis aggasztó, miután az ingatlanpiac idehaza is az egyik leginkább hitelérzékeny ágazat.
Transakciókat a legritkább esetben finanszírozzák önerőből, függetlenül attól, hogy intézményi befektetőkről, nagyberuházókról vagy a lakást vásárló magánszemélyekről van szó. Ezt a gyakorlatot már mostanra felülírta az a tény, hogy a globális hitelpiac befagyott, miáltal a bankok gyakorlatilag nem írnak alá új hitelszerződést, vagy ha ezt - régi, jó adósuk felé - elvétve megteszik, akkor is hatalmas mértékű, legalább 50-60 százaléknyi saját forrást követelnek meg.
Orosz Dániel, az AXA stratégiai elemzője szerint csak idő kérdése, hogy a bajba került beruházók mikor igyekeznek majd megszabadulni ingatlanjaiktól. Külföldön már eddig is nagy neveket sodort bajba az új helyzet. Németország második legnagyobb ingatlanfinanszírozója, a Hypo Real Estate, szeptember végén csak egy 35 milliárd eurós segélycsomaggal menekült meg az összeomlástól.
Magyarországon eddig példátlan módon csökkenésnek indultak a kereskedelmi ingatlanok árai. A hitelstop miatt a kereskedelmi ingatlanpiacon 2008 első félében szinte egyáltalán nem volt tranzakció. A befektetői érdeklődés gyakorlatilag megszűnt, ez már a számokban is tisztán látszik. Az év első kilenc hónapjában például alig 400 millió eurót tett ki a Magyarországon eladott jövedelemtermelő ingatlanprojektek értéke, szemben a tavalyi 2 milliárd euróval. Hasonló arányú visszaesés látszik a tranzakciók számában is: októberig mindössze 10 ügylet zárult le, míg a bázisidőszakban négyszer ennyi.
„Sokan kivárnak, és a jelenlegi árszinten nem akarják értékesíteni az ingatlanjukat, már ha ezt a várakozást meg tudják finanszírozni” - magyarázza Borbély Gábor. Magyarországon eddig példátlan módon csökkenésnek indultak a kereskedelmi ingatlanok árai. Ennek oka, hogy számos tévhit kering a befektetésekkel kapcsolatban. A helyzet valójában az, hogy az időközönként kialakuló válságok a gazdaság működésének természetes részei.
Ahhoz, hogy megértsd, miért nem kell félni a gazdasági válságoktól, fontos tisztában lenni azzal, hogy ezek miért alakulnak ki. A válságok a gazdasági ciklusok természetes részei, a 20. században kb. A válságok bár időnként súlyos következményekkel járnak, gyakran a pénzügyi piacok helyreállását, megszilárdulását eredményezik.
Gazdasági válságok idején gyakran pánik alakul ki a piacokon, a befektetők eladják eszközeiket vagy kiveszik pénzüket a megtakarítási számlákról, mert attól tartanak, hogy ezek értéke tovább csökkenhet. Sokan a bankok csődjétől félnek, és nem csak a befektetéseikből, de a folyószámláikról is próbálják menekíteni a pénzüket. A pénzügyi válságok különböző formákat ölthetnek. Amikor a gazdaság jól megy, az emberek szívesen vesznek fel hiteleket.
Ezek a hitelpiaci buborékok általában nem önmaguktól pukkannak ki, hanem valamilyen gazdasági változás hatására - például amikor a kamatok emelkednek. A 2008-as válságot az Egyesült Államok ingatlanpiaci buborékának kipukkanása váltotta ki, amelyet a könnyen elérhető jelzáloghitelek tettek lehetővé. Aki lakhatás céljából akart házat venni, az azért sietett, hogy még azelőtt ingatlanhoz jusson, hogy túlságosan felmennek az árak. A bankok a könnyen felvehető hitelekkel még inkább hozzájárultak az ingatlanárak emelkedéséhez egészen addig, amíg az ingatlanbuborék ki nem durrant.
A válságok előnye, hogy mindig lehet tanulni belőlük. A válság hatására az amerikai S&P500 index értékének felét elvesztette, azonban kb. 2 év múlva ismételten elérte a 2008-as esés előtti szintet. A hosszú távú befektető, aki nem 2-3, hanem 10+ évben gondolkozik, láthatja, hogy mennyire jól járt, ha kitartott a befektetése mellett. Az árak emelkedéséhez és a buborék kialakulásához nagyban hozzájárulnak a spekulánsok is. A spekulánsok arra játszanak, hogy megvásárolnak egy eszközt, majd az eszköz értéke még tovább fog nőni, és ezért még magasabb áron tudják majd eladni azt.
Az árak végül elérnek egy pontot, ahol a piac észbe kap, hogy túlárazott az eszköz, és valójában nincs mögötte akkora érték, mint amennyibe kerül. A bubble kipukkanása nemcsak az adott befektetésre, hanem az egész gazdaságra negatív hatással lehet. A dotcom buborék kipukkanása egy jelentős pénzügyi krízis volt, amelyet az internetes vállalatok túlértékelt részvényeinek összeomlása váltott ki. Mindeközben a befektetők nem vették figyelembe a valós gazdasági mutatókat.
A dotcom válság több tanulsággal is szolgál számunkra. A legfontosabb talán az, hogy nem szabad feltenni mindent egy lóra. Tanulság az is, hogy amennyiben szeretnél valamilyen országot, régiót, szektort felülsúlyozni a befektetéseidben, érdemes alaposan megvizsgálni a gazdasági mutatókat is, és nem csak az árak alakulását figyelni. A dotcom buborék hatására az amerikai S&P500 index elvesztette értékének 50%-át, és 7 évre volt szükség ahhoz, hogy újra elérje a válság előtti szintet.
Ezek a tényezők gyakran együttesen hatnak, ami végső soron válsághoz vezethet. Például, amikor a gazdaság lassul, a vállalatok kevesebb bevételre tesznek szert, ami elbocsátásokhoz és a munkanélküliség növekedéséhez vezethet. A monetáris politikának is nagy hatása van egy adott ország, régió gazdaságára. A központi bankok gyakran emelik a kamatlábakat, hogy kontrollálják az inflációt. Az árupiaci termékek árai is nagy hatással vannak a gazdaságra. A globális gazdasági kapcsolatok is fontos szerepet játszanak a válságok kialakulásában és terjedésében.
Amint már hangsúlyoztam, a válságok a gazdasági ciklusok természetes részei. Elkerülni nem lehet őket, de ettől még próbálják a szakemberek minél inkább kontroll alatt tartani az eseményeket. A kormányok és a jegybankok döntő szerepet játszanak a válságok megelőzésében és kezelésében. A jegybankok például csökkenthetik a kamatlábakat, hogy ösztönözzék a hitelezést. Viszont ha hirtelen túl sok pénz jelenik meg a gazdaságban, az inflációhoz vezethet. A válságok idején a beavatkozások gyakran mentőcsomagok formájában valósulnak meg, amelyek célja a pénzügyi intézmények megmentése, a munkahelyek megőrzése, és a nehezebb helyzetben lévő, de kulcsfontosságú szektorok védelme.
Az infláció és a fiskális politika szerepe is hangsúlyos. Egy másik fontos eszköz a fiskális politika, amely magában foglalja a kormányzati kiadások növelését és az adócsökkentéseket, hogy ösztönözzék a gazdasági növekedést. A válságok idején a kormányok gyakran növelik az infrastruktúrára fordított kiadásokat, hogy új munkahelyeket teremtsenek és fokozzák a gazdasági aktivitást. A kormányzati és jegybanki beavatkozások elengedhetetlen fontosságúak a válságok kezelésében. Elsőre lehet, hogy furcsán hangzik, de a válságok nem csak kockázatokat, hanem lehetőségeket is rejtenek a befektetők számára.
A piacok előbb-utóbb újra fellendülnek, és azok, akik kitartanak, gyakran jelentős nyereséget érhetnek el. Az elmúlt évtizedekben több kisebb és két jelentősebb válság is volt. Ezekkel már foglalkoztunk is, az első volt a dotcom lufi, aztán jött a 2008-as válság. Ezek mind komoly gazdasági válságok voltak, de hosszú távon mindegyiket fellendülés követte. A válságok utáni fellendülés azért is következik be, mert a válságok alatt végbe megy egyfajta természetes szelekció a gazdasági szereplők között. A gyengébbek csődbe mennek, az erősebbek viszont alkalmazkodnak és tovább fejlődnek. Ezért ha hosszú távú befektetési stratégiát követsz, nem szabad túlzottan aggódnod a válságok miatt.
Az Egyesült Államokban kezdődött, majd gyorsan globális problémává vált. A válság kiváltó oka a New York-i tőzsde 1929 októberében történő összeomlása volt, amelyet „fekete csütörtöknek” neveznek. Ezt követően a részvényárak meredek zuhanásnak indultak, ami a befektetők pánikszerű eladásához vezetett. A munkanélküliségi ráta az USA-ban majdnem elérte a 25%-ot, de volt olyan ország is, ahol 30% felett volt. Ezek a számok elképesztően magasak, de egyúttal azt is jelentik, hogy ha benne voltál a legjobb 70-75%-ban, akkor volt munkád. Az USA-ban 1934-ig fennmaradt az aranystandard rendszer, ami megnehezítette a válságból való kilábalást. A nagy gazdasági válság idején a globális gazdaság mély recesszióba süllyedt, különösen a nehézipari nagyvárosok és a mezőgazdaság került veszélybe. Bár a válság mélyreható és hosszan tartó volt, végül sikerült felépülni belőle.
A nagy gazdasági válság tanulsága, hogy még a legsúlyosabb válságokból is fel lehet állni, ha megfelelő intézkedéseket hoznak. Nagy Sándor birodalma egykoron hatalmas volt, majd összeomlott. A Római Birodalom egykoron hatalmas volt, majd összeomlott. Vagy ott volt az Oszmán Birodalom. Vagy gondolj a Szovjetunióra, ami szintén felbomlott. Akkoriban ezek voltak a világ (egyik) legnagyobb birodalmai. Ezek összeomlása kb. Megnézhetjük példának az 1. világháború utáni Németországot is. Egy amerikai dollár a háború előtt 4,2 német márka volt, a háborút követően viszont az infláció mai ésszel fel nem fogható magasságokba szökött. 1924-re 1 dollár majdnem 4,5 milliárd német márka volt. Ekkor vezettek be Németországba új pénzt. Az ábrán a felső vonal jelöli a német részvénypiaci indexet reálértéken. Láthatjuk, hogy a háború alatt jelentősen beesett a részvények árfolyama, de a tőzsdén elszenvedett veszteség meg sem közelítette az infláció mértékét, megérte tehát a tőzsdén befektetve lenni. Érdekes megfigyelni az új német márka és a dollár közötti átváltási árfolyamot. 1925-ben 1 dollár 4,22 márka volt.
A mai világban a nagyfokú globalizáció miatt egy gazdaságilag vezető állam összeomlása világszinten is érezhető lenne. (Bár ennek az esélye szinte nulla, hiszen az USA dollárban adósodna el, és annyi pénzt tud nyomtatni, amennyire csak szüksége van, így az igazi kockázat egy hatalmas infláció, nem egy államcsőd. Az eseményeket most vizsgáljuk a befektetések szempontjából. Egy ilyen mértékű változásnak biztosan lenne hatása a befektetéseidre, de ez nem jelenti azt, hogy a korábban megvásárolt részvényeid hirtelen semmit se érnének. Az államcsődök a mai világban egyáltalán nem gyakoriak, és ha be is következnek, akkor sem véglegesek. Időközönként bele lehet futni abba is, hogy a mai pénzrendszer nem fenntartható, és idővel össze fog omlani. Ez sem lenne egyedülálló esemény, a korábban említett aranystandard is összeomlott, de jött egy új rendszer.
Ha a mai világ pénzrendszere összeomlana, akkor minden bizonnyal jönne egy másik, ami megfelelne a mindenkori gazdasági helyzetnek és elvárásoknak. Még ha befektetőként nem is fogsz ezután annyira félni a válságoktól, ez nem jelenti azt, hogy ne kellene foglalkozni velük. A pénzügyi válságokkal szemben az egyik leghatékonyabb védekezési stratégia a befektetések diverzifikálása. Emellett a diverzifikáció és a hosszú távú stratégia segít csökkenteni az érzelmi alapú döntések kockázatát is. A piacok pedig később jönnek vissza, és a DCA módszerrel hosszú távon jó hozam érhető el.
A grafikonokat figyelve sokszor úgy tűnhet, hogy a 2000-2012 közötti időszakban nem volt pénzverés a befektetésekben. A DCA módszer lényege, hogy egy átlagos áron szállsz be a piacra, így egy komolyabb részvénypiaci esést követően olcsón tudsz vásárolni. A 2008-as válságot megelőző években a hitelnyújtás felpörgése és ingatlanár-emelkedés volt jellemző, ennek következtében a pénzügyi piacok is ingerültek voltak.
A piaci környezetet tovább vizsgálva, a 2008-as válságot megelőzően a CDS és CDO termékek szerepe fontos volt, hiszen ezekkel a szerződésekkel a hitelezés kockázatai átháríthatók a befektetőkre. A CDO-k mögött pedig sok ezer hitel állt, amelyek becsomagolva kerültek értékpapírba. A válságot követte bankszektor és állami beavatkozások, melyek célja a pénzügyi rendszer stabilitásának helyreállítása volt. A pénzügyi válságok közül a 1929-es válság óta a legnagyobb recessziót váltotta ki, a befektetők pedig tanultak belőle, mit jelent a diverzifikáció és a hosszú távú szemlélet.

A lakáspiaci mozgásokat a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg a legjobban. A keresletet a válság hatására növekvő munkanélküliség és a bizonytalan jövőkép határozza meg. A nyugati gazdaságokhoz hasonlóan hazánkban is a deviza alapú hitelek visszaesése és az erősítésre szoruló forint a válság idején teherként jelentkezett, míg a lakásárak mélypontja 2013 körül érte el a legnagyobb mélypontot. A deviza alapú hitelek gyakorlatilag eltűntek, a forint alapú hitelek pedig alacsony kamatokkal elérhetőek lettek, ami erősebb gazdasági stabilitást jelentett.
A jelenlegi helyzetben azonban a járvány és a hozzá kapcsolódó intézkedések hatásai összetettek. A 2019-ben Budapesten a vevők 45%-a befektetési célból vásárolt, és 24% volt az első lakás vásárlásának aránya. Amennyiben a befektetők bármilyen okból más területekre viszik pénzüket, az komoly recessziót jelenthet az ingatlanpiacon, mivel az első lakást vásárlók száma nem biztos, hogy jelentősen megnőne. A koronavírus-járvány hatására az alacsony kamatok és a monetáris politika rövid távon kedvező lehet, azonban hosszú távon inflációhoz vezethet, ami az ingatlanárak visszaesését idézheti elő. A társadalmi és gazdasági bizonytalanság továbbra is kockázatot jelent a vásárlók számára, és a moratórium meghosszabbítása segíti a háztartásokat a törlesztési terhek csökkentésében.
Az ingatlanpiac mozgását tehát a kereslet-kínálat viszony és a hitelpiaci feltételek együtt határozzák meg. A járvány negatív hatásai ellenére a gazdaság gyorsabb helyreállása lehetővé teheti az árak stabilizálódását és a hitelkihelyezések fokozatos visszaerősödését. A magyar lakáspiacon 2023-ban a bázisidőszakhoz képest mérsékelt visszaesés figyelhető meg, és a hosszú távú kilátások szerint a klíma visszatérhet a vírus előtti szintre, megfelelő fiskális és monetáris politikai lépésekkel.
A 2008-as pénzügyi válság úgy magyarázható, mintha ötéves lennél
Az inflációval kiigazított lakásárak alakulását tekintve megfigyelhető, hogy 2022 szeptembere és 2023 decembere között reálértéken 20 százalékkal értékelődik le a hazai lakásállomány. A fentiekben megfogalmazott vélemény a ma látható magyar és nemzetközi makrogazdasági környezet mellett érvényes. A 2008-as gazdasági válság évfordulójának alkalmából összegyűjtöttük a gazdasági világválsággal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A gazdasági válságok lefutását és tanulságait érdemes megismerni, mert a későbbi döntéseket ezekre alapozhatjuk. A jövőbeni kilátások tekintetében érdemes figyelembe venni, hogy a válságok utáni fellendülésre is van példa, és a divergáló piacok is visszaerősödhetnek.
tags: #gazdasagi #valsag #kovetkezmenyei #lakaspiac
Népszerű bejegyzések:
- Szentesi úti lakópark fejlesztései
- Napkollektoros megoldások költségei társasházakban: árak, finanszírozási lehetőségek
- A társasházak parkolási lehetőségei a XXI. század szabályozásaival összhangban
- Vízparti nyaraló Bekésszentandráson – részletek
- Ingatanüzemeltetés és szolgáltatások a huszár utca 6-nál
