Gizella-kápolna homlokzat latin felirata és története a veszprémi várban
A Gizella-kápolna a veszprémi vár egyik legjelentősebb, de ma is viszonylag kevéssé ismert középkori emléke. Noha a legenda szerint Boldog Gizella alapította, valójában a XIII. században épült, és kétszintes, koragótikus kápolnának tekinthető, amely a középkori vár épületegyüttesének szerves részét képezte. Az idők során többször átalakították, felhasználásának funkciója pedig változott a történelem folyamán.
Építéstörténet és korszakon átívelő átalakítások
A kápolna eredeti titulusa és pontos felszentelési dátuma ismeretlen; a formája alapján a 13. század első felére tehető. A földszinti tér északi falán egyszerű kőkeretes ajtó nyílt, emeleten pedig háromkaréjos tagolású ívmezővel alakították ki a sekrestyét. Az építés falazata tört kő, tartószerkezetei kváderből és faragott tagozatokból álltak. A 17. századi látképek a kápolna tetővel fedett kiemelkedő tömbjét ábrázolják a romos várban. Esterházy Imre püspök (1724-1726) megújította a kápolnát, majd Padányi Biró Márton a közvetlen közelében építtette fel saját kétszintes házát a kápolna északi fala felhasználásával. 1760-as években Koller Ignác püspök barokk palotát építtetett Fellner Jakab tervei alapján, ekkor a kápolnát részben elbontották, de a középkori, festett tagozatokat félretették, és azokat az újjáépített földszinti térben újra felhasználták. A bontás során a 18. századi freskókat részben levertek, részben megőrizték, ám a nyugati fal és a keleti rész is újraépült, barokk jelleggel. A kápolna az 18. századi átalakítások során kapta meg az eredeti, a középkorról mesélő karaktereit, amelyeket később restaurálások és átépítések követtek.
Az 1938-as Szent István-évhez kapcsolódó felújítás során a barokk elemeket eltávolították, a középkori falképeket restaurálták, és a barokk oltárt részben eltávolították. Ekkor a falakat és a timpanon fölötti attikafalat is érintették. A 18. századi boltozati zárókövek és az arkok újragondolása után a kápolna új bejáratot kapott, és a felső rész stilárisan a korszak ízléséhez igazodva alakult át. A 20. század végén és a 1980-1990-es években újabb kutatások és rekonstrukciós gondolatok készültek a kápolna megőrzésére, és a nedvesség elleni védelem érdekében tető- és szerkezeti javításokat végeztek.
A Gizella-kápolna homlokzata és latin felirata
A kápolna homlokzata az Érseki palota és a Nagypréposti ház között helyezkedik el, és az utca felől érkező látogatók számára kiemelkedő eleme a történelmi architektúrának. A 18. században a kápolna nyugati bejárata új villamosított külsővel és felirattal gazdagodott. A latin felirat a falon a kápolna restaurálásának történetét és a Boldog Gizella emlékére szentelt alapelveket rögzíti. A felirat szövege a következő: „Ezt a kápolnát, amelyet a hagyomány szerint Boldog Gizella, Szent István első apostoli király felesége alapított, és amely sokáig elhagyatva hevert, nagymányai Koller Ignác veszprémi püspök régi alakjába és fényébe visszaállította, s az értünk keresztre feszített Krisztus Urunk tiszteletére az oltárt 1772. április 10-én felszentelte.”
A teljes történet a kápolna emeleti részéről is szól: az emeleti tér az egykori sekrestye fölött helyezkedik el, és a földszinti térhez hasonlóan gazdag történelmi rétegeket rejteget. Az emeleti tér északi falán a középkori freskók nyomai megfigyelhetők, bár az évek során több átfestés és restaurálás történt. A 19-20. században a kápolna fölötti rész rekonstrukciójára több terv készült, és az 1980-as évektől kezdve a kutatások hangsúlyosak voltak az eredeti állapot megőrzése érdekében. A 1990-es évektől kezdődő állagvédelmi intézkedések megakadályozták a további károsodást, és a tető és a falak védelme javult.
Makro- és mikroépítészeti jellegzetességek
Az alsó kápolna földszinti hajója két keresztboltozatos részből áll, a háromszázadnyi architektúrát felidéző bordázatokat egyszerű, élszedett bordák tartják. A földszinti tér vörös téglalap-padlóburkolata 30 évvel ezelőtti felújítás során került kialakításra, amelyet a tervek szerint ki kívánnak venni a restauráció során. Az északi falon apostolokat ábrázoló freskók maradtak fenn a középkori időszakból, amelyek közül 2-2 életnagyságú apostolfigura helyezkedik el márványutánzatú sávon. A bejárathoz legközelebb eső apostolpár az 18. században átfestették, így eredeti színhatása ma már többnyire értékelhető. A freskók értékét a művészettörténeti kutatások annak ellenére is a hazánk egyik legjelentősebb 13. századi korai freskóinak tartják, mert a padlózat alatti feltárások során a 18. századi leverések ellenére gazdag középkori történetet tárnak fel.
Az emeleti tér megtekintése a 21. századi tervek között kiemelt feladat volt: az úgynevezett ideiglenes bádogtető rendezésével, a felső kápolna bemutatásával és a középkori festmények védelmének biztosításával foglalkozik a projekt. A földszinti kápolnatérben a vörös téglaburkolat eltávolítása a tervek szerint megvalósulna, és a kiemelt, Boldog Gizella ereklyéje - amely 1993-ban Passauból Veszprémbe került - a szentély központjában kapna kiemelt helyet. A bejárati ajtó új, asszimetrikusan forgó üvegajtóval lenne ellátva, amely zárt állapotban is lehetővé teszi a kápolnába való betekintést, miközben megőrzi a középkori rekonstrukciókat és a modern igényeket.
Kegyes emlékek és a helyreállítások karaktere
A Gizella-kápolna feltárásai és restaurálási tervei során több korszak művészeti elemei kerültek elő: a bizánci stílusú apostolfreskók, a középkori faragványok, a korábbi barokk elemek helyreállításai és a 18. századi boltozatos részek újraépítése. A 1938-as beavatkozás során a barokk elemeket eltávolították, a középkori freskók és az ereklye elhelyezése új formát kaptak. A 1980-as évek kutatásai során az emeleti kápolna részleges helyreállítása és a padló alatti rétegek feltárása történtek, amelyek gazdagították a kápolna történeti hátterét.
A jelenlegi tervek 2021-ben kezdődtek, és a restaurátori kutatások egy része már korábban is történetét erősítette. A földszinti kápolnatér felújítása mellett az emeleti rész bemutatása és a középkori értékekvédelem kiemelt cél. A tervek között szerepel a fali festmények és a koronázatos részletek védelme, a hőmérséklet és páratartalom állandó kontrollja, valamint a keleti és nyugati falak újragondolt rekonstrukciója a középkori nyomvonalak figyelembevételével. A bejárat korábbi formáját semmissé tették a 20. századi átépítés során, de a pompás középkori részletek részben megőrződtek, és restaurálási terv szerint visszaállíthatók lennének.

- A Gizella-kápolna egykori palotakápolnaként funkcionált a középkorban.
- A 18. századi restaurálás során a kápolna megújult barokk elemekkel, amelyeket 1938-ban részben eltávolítottak.
- A 20. századtól kezdődően többször terveztek rekonstrukciót és bemutatási koncepciót, amelyek közül egyik sem valósult meg teljes mértékben.
- A jelenlegi megújítás a 2021-ben indult tervezés alapján a földszinti és emeleti tér egyidejű bemutatását célozza, miközben a középkori értékek védelmét szem előtt tartja.
- Az örökség megőrzése érdekében a kápolna alatti búvótér és a csatornák feltárása során új adatok kerültek elő a középkori és késői barokk építészetről.
- A Boldog Gizella ereklye kiemelt helyre kerül a kápolnában, hogy a látogatók számára is látható legyen az ereklye történeti jelentősége.
- A belső tér klimatizálása és a falak megóvása biztosítja a középkori falképek hosszú távú megőrzését.
- A nyugati bejárat korszerű vasrácsa a hozzá tartozó felirattal történelmi összhangot teremt.
| Évszázad | Jellemző átalakítás | Fő hatás |
|---|---|---|
| 13. század | Kétszintes kápolna megépítése | Középkori alapokon nyugvó kápolna |
| 18. század | Barokk palota, kápolna részleges bontása | Barokk elemek eltávolítása és középkori elemek visszaépítése |
| 1938 | Szent István-év felújítás | Középkori freskók restaurálása, barokk elemek eltávolítása |
| 1980-1990 | Kralovánszky Alán kutatások | Felső kápolna restaurációs tervek és feltárások |
| 2021- | Jelenlegi tervezés | Földszinti és emeleti tér egyidejű bemutatása, védelmi intézkedések |
Végső cél a Gizella-kápolna kulturális örökségének méltó bemutatása a veszprémi várban, és a mai látogatók számára is élménydús, ám megőrzött történeti értékek átadásának biztosítása. A történet szempontjából kiemelt fontosságú a kápolna latinos felirata, amely összeköti a középkort a modern restaurálási gyakorlatokkal, megőrizve a hely szakrális és történelmi jellegét.
tags: #gizella #kapolna #homlokzat #latin #felirat
