3895 Gönc, Külterület 0124 Hrsz: A gönci barackpálinka hagyománya és hagyományos technológiája
Ahogy a Gönci Barack hírneve, úgy a főzde története is a régi időkbe nyúlik vissza. 1968 és 1970 között épült a göncruszkai pálinkafőző üzem. Ekkortájt 200 hektárnyi kajszibarackost telepítettek Göncön illetve Göncruszkán. A pálinkafőzéssel akkor még a romlandó és hibás gyümölcs hasznosítása volt a cél. Napjainkban főleg a hamisítatlan Gönci Barackpálinka főzése folyik itt. Így jött létre a környék mai napig legnagyobb gőzös és hagyományos rendszerű pálinkafőző üzeme. Az üzem 2013-ban - egy nagyobb beruházásnak köszönhetően - megújult.
Tapasztalat és hagyomány. István, igazi gönci srácként, szinte beleszületett a pálinkafőzésbe. Na meg a barackosba. Ahogyan a legtöbben Göncön és környékén, ő is már gyermekkorától kezdve szedte a kertben az akkoriban még főleg értékesítésre szánt barackot. Pályája kezdetén nem sodorta messzire az élet, ő vezette a helyi termelőszövetkezet barackültetvényét 8 éven keresztül. A kajszi termesztés minden csínyját-bínyját megismerte. Már ez idő alatt is gyakran megfordult a göncruszkai pálinkafőző üzemben. Érdekelte a pálinkafőzés tudománya. A főzde akkori vezetője, Kovács Pali bácsi mellett kezdett segédkezni, 1990-ben pedig őt kérték fel a főzde vezetésére. A feladat nagy kihívás volt, de István gyorsan felnőtt hozzá. A Gönci Pálinkafőzdének a gyümölcsök közül az első a kajszi, a Gönci Barack. Terem még ezen a tájon szilva, körte, alma és számos vadgyümölcs is. Előbb-utóbb a Gönci Pálinkafőzdében belőlük is főznek majd pálinkát.
Gönci Pálinkafőzde Kft. - alapadatok és gazdasági hátterek
A Gönci Pálinkafőzde Kft. székhelye Gönc településen található, és az Almatermésű és csonthéjas gyümölcs termesztése területén működik. Az utolsó elérhető beszámolók alapján 2025-ben a Nettó árbevétel 22 804 eFt volt. Az OPTEN gyorsjelentése szerint a vállalkozás működésében nincs jelentős mértékű változás. A cég kapcsolt vállalkozásokkal rendelkezik, és pozitív információt mutat adata alapján. Alapadatok: Cégjegyzékszám 05-09-016579, tevékenység: Almatermésű és csonthéjas gyümölcs termesztése, alapítás 2008, székhely Gönc, létszám 2 fő. Az adatok pontossága nem garantált, érdemes hivatalos forrásokat ellenőrizni.
Részletesebb pénzügyi adatok (2022-2024):
- Teljes bevétel: 22 046 000 Ft (2022), 44 307 000 Ft (2023), 20 631 000 Ft (2024)
- Értékesítés nettó árbevétele (belföldi és export): 21 938 000 Ft (2022), 21 010 000 Ft (2023), 19 534 000 Ft (2024)
- Értékesítések költségei és anyagköltségek: jelentős kiadások
- Üzemi tevékenység eredménye: 1 279 000 Ft (2022), 15 339 000 Ft (2023), -3 594 000 Ft (2024)
- Adózás előtti eredmény: 14 000 Ft (2022), 8 127 000 Ft (2023), -9 734 000 Ft (2024)
- Adózott eredmény: -26 000 Ft (2022), 7 710 000 Ft (2023), -9 771 000 Ft (2024)
Székhely: Gönc, Rákóczi utca 66. Vezetés: Pecsenye Kristóf. Tulajdonosok: információk a nyilvános források szerint. A cég foglalkoztatottak száma és egyéb mutatók folyamatosan változnak; az adatok pontosságára érdemes ellenőrzéseket végezni. A cég aktuális státusza aktív.
A gönci barackpálinka hagyománya és technológiája
A pálinkafőzés története gazdag, a pálinka készítésének hagyományai több ezer évre nyúlnak vissza. A korszakok során az ital az értékmentésből igazi ital- és likőriparrá fejlődött. A középkorban és a késői időszakban a pálinka elterjedése a Kárpát-medencében zajlott, és a XVI-XVII. században a párlat a világ minden táján elterjedt. A magyar kajszi már a XVI. században híressé vált Európában. A gönci kajszi márkanév az 1950-1960-as évektől vált közismertté, összhangban a közös gazdaságok és a háztáji kisüzemek termelésével. 1960-ban és 1976-ban elismert fajta lett.
A göncruszkai főzdében 1970 óta folyik a híres göncibarack főzése, amely a környék aranyának számít. A réz főzőüstökön mintegy 1800 liter cefrét lehetett egyszerre lefőzni. 2013-ban a beruházás megújította az üzemet: a berendezések nagy része modern rendszerekre cserélődött, és a helyiségek átépítésre kerültek. Napjainkban a hamisítatlan gönci barackpálinka főzése a fő feladat, de a kajszi termesztés minden csínját-bínját ismerő szakemberekről van szó. A főzés hagyományos és gőzös rendszerével, a finomítóoszlopos technológiával ötvözve egyre inkább az egyetlen főzéssel kész pálinkát jelenti.
A pálinkafőzés technológiája a gönci üzemekben
A kisüsti technológia szabályai szerint a főzőüst nem lehet 1000 liternél nagyobb. A kétlépcsős főzés első lefőzése az alszesz, amelyet egy kisebb finomítóüstben lepárolnak. A második lepárlás eredményezi a valódi kisüsti pálinkát. A főzőüst dupla falú, a közvetett fűtés lehetővé teszi a cefre optimális hőfokra történő melegítését. A finomítás után kapjuk meg a pálinkát, amelyet rozsdamentes tartályokban vagy fahordókban érlelnek. A modern főzdékben egyre népszerűbb a finomítóoszlopos főzési technológia, amelykel egyetlen főzéssel kész pálinkát kaphatunk.
Átlagosan 400 liter ceféből 8-80 liter pálinkát lehet nyerni, a kiadósság a gyümölcsön múlik. A tárolás és érlelés során az ital aromái kiérnek, és a hűtőspirál felé vezetett párát csak a magas alkoholtartalmú gőz engedi tovább. A pálinka fogyasztása 15-20 °C-on ajánlott, tulipánformájú pohárból. A pohár megdöntése és körkörös mozgatása segíti az illat és íz kibontását. A fogyasztás a digesztívum szerepét is betölti, és a szárazpróba során a pohár felmérése után egy gyümölcsös, lekváros utóíz jelentkezik.
A készítési alapismeretek és a minőségvédelmi szempontok
A jó pálinka alapja a kiváló minőségű gyümölcs. A cefrét mosással, magozással és a gyümölcs feldolgozásával készítik elő: a gyümölcspépet pektin-bontókkal, savakkal és tápsóval látják el, majd erjesztő tartályokba juttatják. Az erjedés 1-4 hétig tart, ezután a cefrét zárt rendszerben átszivattyúzzák a főzőüstbe. A cefre előkészítése és a főzés után a pálinkát pihentetik, hogy kiérjenek az ízek és aromák. Az EU-n belül a pálinkát csak Magyarországon termesztett gyümölcsből lefőzött cefréből lehet pálinkának nevezni._Csak gyümölcsből_ és cukor nélkül a cefrét javítani nem szabad. A barackpálinka védelmében Ausztria kapott jogot a barackpálinka név használatára négy tartományában. A jó minőségű pálinka átlátszó vagy halvány színű, az érlelt változatok viszont színesednek.
Idővonal és kiemelt események
- 1968-1970: a göncruszkai pálinkafőző üzem felépítése
- 200 ha kajszibarack ültetvény telepítése Göncön és Göncruszkán
- 1960-as évek végén-1970-es évek elején: kajszi kajszi-barack név és elismerések
- 2013: a főzde megújítása, modernizáció
- Napjaink: a hamisítatlan gönci barackpálinka főzése és a hagyományok megőrzése
Jelentős mondanivalók a mistral a gyümölcsökről és a hagyományokról
A gönci barackpálinka jellegzetessége a klimatikus viszonyok, a kiváló minőségű gyümölcsök és a technológia szigorú betartása. A márkanév és a hagyomány soha nem törik meg: a beszélgetések során a helyi gazdálkodók és a szakemberek évszázados tudása ötvöződik az új technológiával. A „Gönci Barack” és a „göncruszkai főzde” együtt szimbolizálja a vidék ízét és kultúráját.
tags: #gonci #palinkafozde #kft #3895 #gonc #kulterulet