Gyenis Tibor Faragott homlokzat: fotó-relief és ökológiai gondolatok a kortárs magyar képzőművészetben

1970-ben született Pécsett 1984-88 Mûvészeti Szakközépiskola, Pécs, ötvös szak 1988-92 Janus Pannonius Tudományegyetem Mûvészettudományi Intézet,mester Bencsik István. 1992 Mûvészetek Háza, Pécs 1994 Képzõmûvészeti Fõiskola, Budapest (Enyingi Tamással) 1995 Pupik, Haus am See, Hannover 1995 Space, Nemzetközi Angol Központ, Pécs (Enyingi Tamással és Kuti Lászlóval) 1998 Nyári modellek, Stúdió Galéria Budapest 1999 Szabadidõ, Pécsi Kisgaléria 2000 Mágnes, Közelítés Galéria, Pécs 2000 Szép gén, Vintage Galéria, Budapest 2000 Nagyapám forrással, 1 x 1 óriástábla, Lövölde tér 2001 Kétes dolgok?, St. Art Galéria, Budapest (Konkoly Gyulával) 2002 A kertészek tovább élnek, Paksi Képtár, Paks 2002 Ellenrend, Mûvészetek Háza, Szombathely 2003 Külön Köszönet, Mûvészetek Háza, Pécs 2004 Vidéki Kirándulás, Ogle Galéria, Portland, USA 2004 Ahogy elhagyod a várost, bajba kerülsz, Millenáris, Budapest 2004 Basic, Budapest Galéria Kiállítóháza, Budapest. 2000 Átjáró Fesztivál, Pécs 2001 Art Cup, Trafó, Budapest 2002 Meglepetés, Kortárs Mûvészeti Múzeum - Ludwig Múzeum Budapest 2002 Bigyoton Park, TV-torony, Pécs 2002 Display, San Cesario di Lecce, Olaszország 2003 Gravitáció, Moszkva Tér, Kortárs Mûvészeti Múzeum - Ludwig Múzeum Budapest 2003 A játékos, Küzdelem hat ellenféllel. Trafó, Budapest 2004 Re-akció, Pécsi Mûhely... 1968-1980... 1995 Haus am See ösztöndíja Hannoverben 1999 Fõvárosi Önkormányzat Mûvészeti Kuratóriumának salzburgi ösztöndíja 1999 Martyn Ferenc-ösztöndíj 2000 Fiatal Képzõmûvészek Stúdiója Egyesület éves szakmai díj 2000-03 Derkovits-ösztöndij 2002 Pécsi József-ösztöndíj 2002 A Pécsi Galéria jubileumi díja 2003 Az év fotográfusa, Photo Americas, Portland, USA.

Gyenis Tibor (1970) képzőművész „fotografikus táblaképein” a 90-es évektől kezdve programszerűen reflektál az ember természethez fűződő (megbomlott) viszonyára és a hétköznapokban tetten érhető klímaválság szignatúráira. Kompozíciói megrendezettek: témájuk látszólag a művész maga, a fényképek mélyrétegei azonban szüntelenül a modernizációs folyamatok és a természeturalási kísérletek létjogosultságára kérdeznek rá, vagy éppenséggel azok negatív következményeit exponálják. A táj és a helyszínek kérdéséről folytatott beszélgetésekben a Krapanj Alkotótábor és a hazai köztér problémái is előkerülnek. A táj fotográfiája nem csak lenyomat, hanem középpontban a konstrukció és a valóság viszonya.

A fénykép mint alapanyag szerepe mellett a fotó-relief technikája a saját kezű mechanikus beavatkozásokkal gazdagítja a képeket. A megworkált felületek, a karcolások, a vésések és a kollázsok a valóság és a fikció határát vizsgálják, s a médiakép és a technológiai reprodukció kritikai olvasatait kínálják. Gyenis fotó-reliefjeinek nem csak felülete, de áttétesen a rajtuk megjelenő pillanat sérülékenysége a médiumot a jelentés kialakulásának közvetlen formálójává teszi. A táj ily módon mindig viszonyfogalom, amelyben a természet és a kultúra, a természet és az emberi lét kapcsolata újra mérlegelésre kerül. A fotó és a valóság közötti viszonyt az alkotó a saját teste és a tárgyak közvetítésével formálja meg, így a kép valójában egy komplex assemble of heterogeneous elemekből áll össze.

Gyenis Tibor fotó-reliefek vizuális példája: kombinált felületek és vésések

A 2010-es évek végéhez közeledve a kiállításokon az ökológiai és etikai kérdések még hangsúlyosabban kerülnek elő. Gyenis munkáiban a táj és a környezet iránti felelősség nem csupán dokumentáló, hanem kritikai és kreatív reakciót is jelent. A fotók elbizonytalanítják a nézőt, hogy az ábrázolt téma motívumai idegen, egymáshoz a valóságban nem illő elemei fotómanipulációk, műtermi kollázsok eredményei-e vagy valahol valóban fellelhető és a fotóval beazonosítható valóságok. A megmutatott vagy felfedett matéria anyagiságában megkérdőjelezi a képek bejáratott mechanizmusait, magát a képről alkotott elképzeléseinket. A táj mint fogalom sosem az otthonunk, mindig csak vendégek vagyunk benne.

Gyenis Tibor kiállításai a MOZEZ, a SZIKRA Képzőművészeti Bemutatóterem és más hazai helyszínek mellett nemzetközi szerepléseket is magukénak vallanak. A táj- és a városi környezet vizuális kísérletezése közben szembesülünk a klónozás, a génmanipuláció, a plasztikai sebészet és a környezetszennyezés etikai és politikai implikációival. A művészeti praxisban így a humor és a disztópia összekapcsolódik, és a technotudományos világkép kritikájaként funkcionál. A keretek és korlátok között dolgozó hazai kortárs fotóművészet helyzete részben a képzőművészeti szemlélet és a fotográfiai képalkotás közös területeire támaszkodik, amelyet oktatási változások és képzési programok is támogatnak.

Értelmezés és kontextus

A táj és a természet viszonyáról szóló gondolatok a posztantropocén és a környezeti válság elméleti kereteiben értelmezhetők. Gyenis Tibor mint fotó-relief-művész a fényképet mint alapvető média használja, majd ehhez ad hozzá kéz által készített beavatkozásokat, hogy a nézőben emlékképeket és kérdéseket ébresszen. A „fotó-relief” nem csupán felületet ad a képeknek, hanem a tér és a tárgy között létrejövő kölcsönhatást is hangsúlyozza. A munka tehát egyszerre referencia, performansz és konstrukció, amelyben a technológia és a természet közötti feszültség áll a középpontban. A krapani alkotótábor és a hazai kiállítások kapcsán felvetődő közösségi és helyi kontextusok tovább erősítik a kortárs fotó művészeti relevanciáját.

A Krapanj Alkotótábor és a hazai közeg

A Krapanj Alkotótábor egy csoda, életem nagy ajándéka, és azoké, akik ebben részt vesznek. Az a közösségi lét, az egymásra irányuló figyelem és a szabadság elegye nem szűnik meg izgalmasnak lenni, és valóban, már több mint húsz éve lelkesedünk. Ebben persze óriási szerepe van Katarina és Tomislav Tanfarának, akik az alkotótábor házigazdáiként kedvesen és szeretettel biztosítják számunkra ezt a lehetőséget. Más helyszínen ez a tábor folytathatatlan lenne, ugyanakkor a közös szakmai programoknak a kikapcsolódásnak és a saját munkának sikerült egy jól működő algoritmusát kialakítanunk, ami átemelhető alapvetően közösségi hiányos életünkbe. A hazai köztér és az intézmények zártabbak és merevebbek, mint külföldön, így a helyszínek megtalálása és a ruek átjárhatósága is külön kihívás.

Gyenis Tibor helyszínelmélet a köztereken

Képzés, pályakezdés és jövőkép a magyar kortárs fotóban

Az oktatásban a képzőművészeti szemlélet és a fotográfiai képalkotás közös területei fontosak. A technikai kivitelezés és a nemzetközi pártoképesség javítását a képzőművészeti képzések erősítésével lehet támogatni, például MOME és Kaposvár példáin keresztül. A fiatal fotósok tájékozottak és technikailag perfektek, a terep felkészítés pedig elengedhetetlen a nemzetközi együttműködésekhez. A jövő megpróbáltatásai közé tartozik az ökológiai lábnyom kérdése és a rendelkezésre álló technológiák hatékony és etikus használata. A turizmus hatása és a turisztizált helyek képi reprezentációja is felveti a kérdéseket a művészeti önreprezentációról és a közösségi beágyazottság fontosságáról.

Gyenis Tibor szerint a művészet feladata az, hogy a helyi közösségekben és a globális kontextusban egyaránt releváns maradjon, és hogy a művészeti önkifejezés ne váljon kizárólag gazdasági vagy technológiai logikák szolgájává. A művészeti közeg erőlködése és a közönséggel való párbeszéd hozzájárulhat stabil közösségi identitások kialakulásához. A fotó és a valóság közti viszony folyamatos újradefiniálása pedig a kortárs magyar fotóművészet kereteit tágítja.

Műszaki tájak: Esztétika és környezet a tudomány és a művészet történetében

Végül a műterem káosza és a természet-bizonytalanság együttesen szolgálja a balladai vagy inkább realisztikus megközelítést a jelenkor technikai és ökológiai kérdéseire. A művészeti alkotások így nem csupán vizuális élmények, hanem kapcsolatteremtő és gondolkodásra késztető eszközök is egyben. A korábbi és a kortárs kiadványok, katalógusok és cikkek egyaránt alátámasztják, hogy Gyenis Tibor alkotói pályája a fotó és a tárgy közötti feszes kölcsönhatásra épül.

Részletek a válogatott kiállításokról

  • 1992 Művészetek Háza, Pécs
  • 1994 Barcsay Terem, Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest
  • 1995 Pupik, Hannover
  • 1997 Space, Nagyvárosi Angol Központ, Pécs
  • 1999 Szabadidő, Pécsi Kisgaléria
  • 2000 Szép gén, Vintage Galéria, Budapest
  • 2003 A Művészetek Háza, Pécs

tags: #gyenis #tibor #faragott #homlokzat

Népszerű bejegyzések: