Gyermekek Háza új épület: inkluzív oktatás, új keretek és közösségi terek

„Az iskola legyen tényleg általános, nyújtson minden tanulónak elfogadó, biztonságos környezetet, biztosítsa az egyéni tanulási út lehetőségét, és neveljen szabadságra, kreativitásra, önállóságra, gondolkodásra. Ma a szakirodalom a méltányosság fogalmával írja le ezt, azaz, hogy valóban minden tanuló - tehát nem csak a különleges képességű, tehetséges, illetve a sajátos nevelési igényű - számára biztosítsuk a személyre szabott fejlesztést” - mondta el lapunknak 2016-ban a Gyermekek Háza (GYH) igazgatója, Lányi Marietta. Az akkori interjúban hosszasan mesélt a pestidegkúti iskola alapításáról és alapelveiről, ahogy tette ezt nemrég, az intézmény 30. születésnapjára szervezett szakmai konferencián. Ennek egyébként a helyszíne a GYH nemrég átadott, impozáns új épülete volt, amelyben már nemcsak a 30 éves általános iskola, hanem a néhány éve elindult gimnázium is működik.

Az iskola történetét tehát nem idéznénk újra az olvasóinknak. Lányi Marietta előadásában viszont egy szemléletes ábra mutatta meg az immár általános iskola és gimnázium legfőbb erősségét. Ez egy kis felmérés eredményét összegezte: megkérdezte a tanárokat, a szülőket és a diákokat is arról, milyen jellemzőit emelnék ki a Gyermekek Házának. Mind a három csoport nagyjából ugyanazokat a jellemzőket emelte ki: elfogadás, szeretet, együttműködés, partnerség.

„Sok minden változott az iskola alapítása óta, sokat hibáztunk (ez egyébként az egyik alapelvünk, hogy szabad hibázni), sokat fejlődtünk, sokat alakítottunk az elképzeléseinket, de egy dolog nem változott: minden tanuló számára elfogadó, biztonságot nyújtó iskolát akarunk, ehhez keressük a módszereket” - emelte ki. És ehhez találták meg a három évtized alatt a személyre szabott tanulási környezetet, ahol a különbözőséget teljesen természetesen kezelik. „Nálunk nincs olyan osztály - a gimnáziumban sem -, ahol ne lenne három sajátos nevelési igényű gyermek. Mi így jól érezzük magunkat.”

Perlusz Andrea oktatáskutató a Lányi Marietta által elmondott pedagógiai alapelvek, azaz az inkluzív pedagógia tudományos alapjaiba avatta be a közönséget. Leszögezte, hogy az nem a sajátos nevelési gyerekekről szól, hanem minden egyes gyerekről. Tévhit, hogy egy osztályban a gyerekek egyformák, csak esteleg a sérült gyerekek mások: minden gyerek különböző - hangsúlyozta, és hozzátette, ehhez kell alkalmazkodni a tanítási folyamatnak is. Idézett két kutatást is, amelyek azt bizonyították, hogy ez a szemlélet minden tanulónak előnyös. A másik fontos eredmény a munkaerőpiaci beválás mértéke. „Az inkluzív környezetben nevelkedő gyerekek 60 százalékkal nagyobb arányban találtak munkát.”

Loványi Eszter előadásából kristályosodott ki, hogy mennyire előnyös egy ilyen iskola. Súlyos hallássérüléssel született, és ennek folyományaként mindig is nehezen volt érthető a beszéde, de mára ledoktorált és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon dolgozik oktatóként. Szabadidejében pedig a NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesület munkáját segíti. Mindezt annak köszönheti - állítja -, hogy a szülei megtalálták a Gyermekek Házát, ahol értő, befogadó, biztonságos környezetben motiválták a tanulásra. „Csoport- és pármunkában dolgoztunk. Nem jegyek alapján történt az értékelés. Amikor lemaradtam, a pedagógusok és a gyógypedagógusok segítettek nekem. Innentől kezdve az osztálytársaim versenyeztek, hogy kit értek meg jobban.”

Loványi Eszter mesélt arról is, hogyan tanult meg önállóan tanulni, és ezzel a képességgel, valamint az iskolában felszedett önbizalommal eljutott a középiskolába, majd a felsőoktatásba, s sikeresen vette az akadályokat is. 2020-ban ledoktorált. Egy nemrég megjelent könyvében így emlékezett a GYH-s éveire: „Nagyon találó az iskola neve, ez tényleg a gyermekek háza. Itt minden a gyerekekről szól, és mindig úgy éreztem, hogy ide hazamegyek.”

Az ELTE egyik oktatója, Lénárd Sándor, az előadásában rámutatott, hogy a szülők nem ismereteket, hanem készségeket és tulajdonságokat várnak a gyerekektől. A kormány decemberi döntése értelmében 3,6 milliárd forintot biztosít a II. éves költözés mellett az alapfokú és gimnáziumi programszélesítésre. A Gyermekek Háza új épületbe költözött, és a megvalósuló intézményi bővítések lehetővé teszik a gimnáziumi oktatás elindítását is. A régi helyszín a II. Kerületben, a Völgy utca 20-22. szám alatt 1974-ben adták át, azóta többször módosult az épület funkciója, most pedig az új korszak kezdetét jelenti.

Gyermekek Háza Modulárt Kft. tervpontos képe az új épületről, közösségi terek és tornaterem

A Gyermekek Háza - Modulárt Kft. projektje az átépítéssel és bővítéssel olyan integrált, általános és középiskolai képzés mintaépületét hozta létre, amely a megértésre és egymás elfogadására nevel. A két vertikális cellás tömb továbbra is megmaradt, de a közéjük ékelődő közlekedő és közösségi terek új minőségeket hoztak létre. A korosztályok szerint tovább szétválasztott termek és belső zsibongók a tanulási környezetet személyre szabottabbá tették, a gimnáziumi terasz a tetőre került, hogy a nagyobbak részére is legyen fél-privát téri lehetőség.

A tervezők kiemelt figyelmet fordítottak a közösségi terekre: a földszinti étkező egybenyithatóvé válik, hogy a tanulók és a tanárok közötti kapcsolattartás erősödjön. A tornaterem új tömbje és a szabad terek átalakított felhasználása mind a mindennapi élethez, mind a pedagógiai igényekhez igazodik. A külső homlokzat megjelenésében a festett felületjáték élettel telibb grafikát ad, amely a pragmatikus megközelítés helyett egy láthatatlan szépség keresését tükrözi.

Részletet formáló belső terek és közösségi központ az új iskolaépületben

A projekt célja, hogy az oktatás és a mindennapok összhangját érje el egy olyan keretben, amely a gyermekek háza jellegét tovább erősíti, miközben a modern pedagógiai igényeknek is megfelel. Az épület karaktere a korábbi épületekhez képest rugalmasabb, nyitottabb és befogadóbb megközelítést tükröz, ahol a belső terek és a külső kapcsolatok egyaránt szolgálják a tanulók fejlődését. A megújult intézmény így nemcsak az általános iskolai és gimnáziumi funkciók otthona, hanem olyan közösségi és pedagógiai központ is, amely a jövő oktatási környezetének mintáját adja.

Táblázat: kulcselemek az inkluzív pedagógiában és az új épület funkcióiban

ElemLeírásHatás
Elfogadás és biztonságÁltalános és befogadó környezet minden tanulónakKiegyensúlyozott személyre szabott fejlődés
Közösségi terekFöldszinti étkező és közösségi zónákErősíti a csoportmunkát és a kapcsolatrendszert
Korosztály-szétválasztásCsoportosítás a teremstruktúrábanSpeciális igényekhez igazodó tanulási környezet
Tornaterem és külső kapcsolatokÚj tömb és tágabb környezettel való összekapcsolásFizikai aktivitás és nyitottság növelése

tags: #gyermekek #haza #uj #epulet

Népszerű bejegyzések: