Hagyatéki tárgyalás haszonélvezeti jogról lemondás: részletes útmutató
A széles körben ismert tény, hogy törvényes öröklés esetén az elhunyt özvegye haszonélvezeti jogot is örököl a közösen lakott ingatlanon, azonban ezen jog szélesebb értelmezéseket és gyakorlati következményeket rejt. Az özvegyi jog jelentősen korlátozza a tulajdonos jogait az ingatlannal kapcsolatban. Az örökhagyó házastársát holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. Az új Polgári Törvénykönyv jelentősen csökkentette az özvegyi jog terjedelmét, és a korábbi szabályozás szerint az örökhagyó túlélő házastársa mindannak a vagyonnak a haszonélvezeti jogát örökölte, amelyet nem ő örökölt. A jelenlegi szabályok szerint leszármazók öröklése esetén az özvegy csak a közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon örököl haszonélvezeti jogot.
A közösen lakott lakás mélyebb értelmezése
A közösen lakott lakás alatt nem csupán az ingatlan-nyilvántartásban lakásként bejegyzett ingatlant kell érteni. Ide tartozik bármely olyan ingatlan, amely az örökhagyó és házastársa közös lakóhelyéül szolgált. Fontos, hogy az örökhagyó és a házastársa között az örökhagyó halálakor az életközösségnek fenn kellett állnia.
Végrendelet és végintézkedés hatása
Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, akkor az abban szereplő vagyon öröklésére a végintézkedés vonatkozik. Így a túlélő házastárs a végintézkedéssel öröklődő ingatlanra szerez haszonélvezeti jogot, ha az örökhagyó így rendelkezett. A haszonélvezeti jogról a haszonélvező a tulajdonoshoz intézett egyoldalú nyilatkozatban is lemondhat. Az özvegyi haszonélvezeti jog megszüntetéséről az érintettek megállapodást is köthetnek. A házastárs határidő nélkül, bármikor igényelheti az özvegyi haszonélvezeti jogának megváltását a jövőre nézve.
Megváltás és annak következményei
Ez azt jelenti, hogy mind a házastárs, mind a leszármazó méltányos érdekeit szem előtt kell tartani. Így például figyelembe kell venni, hogy a leszármazó képes-e a haszonélvezeti jog megváltási értékét megfizetni. A törvény szerint megváltásra kerülő vagyonból a házastársat egy gyermekrész illeti meg. A házastársnak járó részt természetben (például az özvegyi jog megváltását annál a közjegyzőnél lehet kezdeményezni, aki a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes). Ha az özvegyi jog megváltását a hagyatéki eljárás során kéri az özvegy, akkor a közjegyző a hagyaték átadása mellett külön végzésben határoz a megváltás kérdésében. Ennek feltétele, hogy az örökösök között az örökléssel kapcsolatban nincs jogvita. A közjegyző megváltás kérdésében hozott végzése végrehajthatóvá válik, ha a jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül egyik érdekelt sem fordul bírósághoz a megváltással kapcsolatban. Abban az esetben, ha az örökösök között öröklési jogi vita is van és az özvegyi haszonélvezeti jog megváltását kérte az özvegy, akkor a közjegyző a hagyatékot az özvegyi joggal terhelten ideiglenes hatállyal adja át az örökösöknek. Ha az özvegyi jog megváltása iránti igényt az özvegy a hagyatéki eljárást követően terjeszti elő, akkor a közjegyző előtt a megváltás kérésében a felek egyezséget köthetnek. Ha az eljárás során egyezség nem jön létre, a közjegyző az eljárást megszünteti.
Megváltás részletei és gyakorlati példák
- Az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítása a közjegyzőnél vagy földhivatalnál történik.
- A megváltási összeg kiszámítása a törvény szerint: az életkor alapján alkalmazott szorzó és a lakás terheletlen forgalmi értékének 1/20-a alapján.
- A megváltás során fizetendő illetékek és adók kérdése: visszterhes vagyonátruházási illeték, ajándékozási illeték vagy SZJA, attól függően, hogy ingyenes vagy ellenérték fejében történik a megváltás.
- Ha a megváltás ingyenes, akkor az ajándékozási illeték szabályai az irányadóak; ha ellenérték fejében történik a megváltás, akkor visszterhes illeték kerül alkalmazásra.
- A megváltásról szóló végzés a jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül jogerőre emelkedik; más érdekelt fél nem fordulhat bírósághoz a megváltás ellen.
Különösen fontos: haszonélvezeti jog és özvegyi jog közötti különbségek
A haszonélvezeti jog egy általános vagyoni jog, amely lehetővé teszi, hogy valaki más tulajdonában lévő dolgot használjon és annak hasznait szedje, akár ingatlanra, akár ingó vagyontárgyakra vonatkozóan. Az özvegyi jog pedig egy speciális, holtig tartó haszonélvezeti jog, amely az elhunyt házastárssal közösen lakott lakásra és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakra terjed ki. A haszonélvezeti jog általában szerződéssel alapítják, míg az özvegyi jog automatikusan megilleti a túlélő házastársat.
Öröklés és haszonélvezet
A haszonélvezeti jog öröklése személyhez kötött jellegű, tehát a jogosult halálával megszűnik. Ugyanakkor a Ptk. lehetőséget ad arra, hogy végrendeletben vagy öröklési szerződésben haszonélvezeti jogot alapítsanak az örökösök javára. Így nem a meglévő jog öröklődik, hanem egy új haszonélvezeti jog jön létre az örökhagyó akaratából. A törvény szerint a törvényes örököst is megilleti haszonélvezeti jog bizonyos esetekben, és az örökösök megállapodhatnak a megváltásban is.
Gyakorlati útmutató a törléshez
A haszonélvezeti jog törléséhez az alábbi lépések szükségesek:
- Megállapodás vagy egyoldalú nyilatkozat: a haszonélvező és a tulajdonos közötti megállapodás vagy a haszonélvező egyoldalú lemondása megtörténhet okiratban.
- Ingatlan-nyilvántartási kérelem benyújtása a földhivatalhoz.
- Illetékfizetés az eljárás díjának és esetleges adóknak megfelelően.
- Jog törlése: a földhivatal értesítése a jog törléséről.
Lehetőségek eladáskor és az ingatlan jövőbeni állapota
Ingatlant haszonélvezettel terhelten is lehet értékesíteni, de a vevő általában nem veheti azonnal birtokba az ingatlant a haszonélvező jogai miatt. A haszonélvező jogosultsága a használatra és hasznokra vonatkozik, a megállapodás és törvények szerint.
Hogyan történik a törlés haláleset esetén?
A holtig tartó haszonélvezeti jog haláleset után egyszerűen megszűnik, a tulajdonos vagy a jogvita nélkül érintett fél kezdeményezheti a törlést. Ha a bejegyzett jog törlése hivatalból elmarad, akkor a halálesetet olyan adatok alapján lehet igazolni, amelyeket a nyilvántartásokból ki lehet szűrni. Külföldi haszonélvező esetén még több okirati bizonyíték becsatolása ajánlott.
Mi az a haszonélvezeti jog? És miért lehet erősebb, mint a tulajdonjog?
Rövid gyakorlati összegzés
- A haszonélvezeti jog és az özvegyi jog között alapvető különbségek vannak a jogi megközelítésben és a jogosultságban.
- A törlés elsősorban ingatlan-értékesítés vagy végintézkedés esetén merül fel, és adó-, illeték- és költségkérdésekkel jár.
- A megváltás összege az életkor alapján kiszámított szorzóval és a terheletlen forgalmi értékkel határozható meg.
- A megváltás lehet ingyenes vagy ellenérték fejében történő visszterhes ügylet; mindkét esetben eljárási és adókötelezettségek merülnek fel.
Fontos jogi figyelmeztetés
Dr. Mosolygó Sára cikkeinek: a cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Jelen cikkünkben arra szeretnénk rávilágítani, hogy mi a haszonélvezeti jog és miben tér el ettől az özvegyi jog. Vajon tényleg erősebb a tulajdonjognál? Milyen jogok illetik meg ezen jogok jogosultjait? Örökölhető vagy átruházható ez a jog?
tags: #hagyataki #targyalas #haszonelvezetei #jogrol #lemondas