Hagyatéki eljárás és osztatlan közös földbirtok felszámolása a földtulajdon rendezéséért
A 2020. évi LXXI. törvény alapján elindult az ismeretlen vagy elhunyt földtulajdonosok által birtokolt földek tulajdonjogának rendezése, amelynek során számos hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás lefolytatására kerül sor az elhalálozott tulajdonos örököseinek felkutatása, a tulajdonjog tisztázása céljából.
A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény 43. §-a emelte be a hagyatéki eljárásról szóló szabályokat, és ez biztosítja a földhivatali nyilvántartások rendezését.
Miért volt szükség az osztatlan közös tulajdon felszámolására?
Gyakran olyan kis terület jutott egy-egy tulajdonosnak, hogy önálló gazdálkodást nem lehetett folytatni rajta.
A hagyatéki eljárás célja az elhunyt örököseinek felkutatása és a jogi helyzet tisztázása a földtulajdonban.
Hagyatéki eljárás alapelvei
A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, amelynek szabályait a 2010. évi XXXVIII. törvény és a kapcsolódó KIM rendelet határozza meg.
A hagyatéki eljárás megindítása az elhunyt utolsó állandó bejelentett lakóhelye szerint illetékes önkormányzatnál történik; ha nincs magyarországi lakóhely, vagy a halálozás helye nem állapítható meg, akkor a hagyatéki vagyon fekvésének megfelelő önkormányzat az illetékes.
A hivatal értesül a személy haláláról halottvizsgálati bizonyítvány, halottvizsgálati végzés alapján, vagy jogi érdekű személyként bejelentő révén.
A hagyatéki leltár elkészítéséhez a jegyző 30 napos határidővel dolgozik, előfordulhat, hogy 60 nap is szükséges.
A leltár tartalmazza az örökhagyó vagyonának és vagyontárgyainak leírását és értékét; a jegyző adó- és értékbizonyítványt állít ki az ingatlanok értékéről, amelyre a fellebbezési jog vonatkozik.
A közjegyző feladata és a tárgyalás menete
A közjegyző a hagyatéki leltár alapján végzi el a szükséges intézkedéseket, és ha a törvény előírja, megtartja a hagyatéki tárgyalást.
A tárgyalásra az érintetteket idézik; ha jogszabály szerint nem kell tárgyalást tartani, akkor a hagyatékot tárgyalás nélkül adja át a közjegyző a leltár beérkezése után 45 napon belül.
Az örökösök közjegyző által jóváhagyott egyezséget köthetnek, és a közjegyző itt hirdeteti ki a hagyatékátadó végzést, amely ellen fellebbezést lehet benyújtani a törvényszéknél.
A hagyatéki végzés jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül lehetőség van a végzés hatályon kívül helyezésére és a hagyaték újratárgyalására is.
Az illetékesség és a költségek kérdése
Az illetékes közjegyző személye az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerint kerül megállapításra, szükség esetén a közjegyző kereső alkalmazásának segítségével lehet pontosan meghatározni a illetékességet.
A hagyatéki eljárás díjköteles; a költségek elsősorban a közjegyző munkadíját és költségtérítését jelentik, amelyet az örökös vagy azok viselnek, akik igényt terjesztettek elő.
Ha az örökösök között osztályos egyezség jön létre, akkor a közjegyző jóváhagyja azt a végzésben, és ezt követően a hagyatékot tárgyalás nélkül lehet átruházni.
Kik és mikor érintettek a hagyatéki eljárásban?
A hagyatéki eljárásban érdekelt személyek lehetnek törvényes örökösök, végrendeleti örökösök, végrendeleti végrehajtók, hagyatéki hitelezők és egyéb igénylők.
A jogi képviselet lehetőségét a polgári perrendtartás szabályai alapján történő meghatalmazás biztosítja, amit közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
A tárgyalásra idézésre minden érintettet meg kell hívni, és a meghatalmazott is képviselheti az érdekeltet, ha a meghatalmazást megfelelő formában adták át.
Kollízió: hogyan alakul a jogszerű öröklés rendje?
A törvény szerint a jog szerinti öröklés rendje az öröklési illeték és a haszonélvezeti jog kérdését is érinti, továbbá a kötelesrész kérdését is.
A törvényes öröklés rendje szerint a hagyatékot a törvényes örökösök fejenként egyenlő részben öröklik, a házastárs jogosultságát a haszonélvezeti jog illeti meg.
Ha leszármazó és házastárs nincs, vagy nem örökölhetnek, akkor a hagyaték a törvényes örökösök között oszlik meg fejenként egyenlően.
Nemzetközi vonatkozások
Ha a hagyatéki ügyben nemzetközi vonatkozás is felmerül, a joghatóság és az alkalmazandó jog meghatározásánál a Rendelet (EU) 650/2012 és egyéb európai irányelvek kerülnek figyelembevételre.
A hagyatéki eljárásban az örökhagyó halálakor szokásos tartózkodási helye alapján döntenek a joghatóságról, és ennek megfelelően alkalmazzák az adott állam öröklési jogát.
Hagyatéki eljárás végkimenetele
A közjegyző a végzésben rögzíti az öröklési rendet és kiadja a hagyaték átadását, amely ellen lehet fellebbezni a törvényszéknél.
Az örökös a hagyatéki eljárás lezárását követően vagy tárgyalás nélkül, vagy a végzés jogerőre emelkedése után kapja meg a hagyatékát.
A földhivatal a hagyatéki végzés alapján jegyzi be az örökösök tulajdonjogát, és megkezdődhet az ingatlanok átírása a jogerős végzés alapján.
Gyakori időtartamok a gyakorlatban
A jegyző előtti eljárás általában 3-5 hónap, a teljes hagyatéki eljárás hozzávetőlegesen halál napjától számítva 6-8 hónapon belül befejeződhet.
A közjegyző előtti szakasz időtartamát befolyásolja a hagyaték összetétele, a vagyontárgyak elhelyezkedése és a körülmények.
Rövid összegzés a gyakorlati lépésekről
- A jegyző értesül az örökhagyó haláláról, és megkezdi a hagyatéki leltár felvételét.
- A hagyatéki leltár alapján a közjegyző előkészíti a tárgyalást vagy átadja a hagyatékot tárgyalás nélkül.
- A tárgyalást követően kiadott hagyatéki végzés ellen fellebbezés nyújtható be a törvényszéknél.
- A végzés jogerőre emelkedésétől számított határidőket be kell tartani (fellebbezési és perindítási határidők).
- A földhivatal a hagyatéki végzés alapján jegyzi be az örökösök tulajdonjogát, és megtörténhet az ingatlan-átírás.
tags: #hagyatekatado #vegzes #foldhivatal