Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda építése és története
Hajós Alfréd sokoldalú ember volt, aki az építészet mellett foglalkozott labdarúgással, úszással, újságírással, ő volt az első magyar olimpiai bajnokunk. Hajós Alfréd 1899 júliusában szerzett a Magyar Királyi József Műegyetemen építészeti oklevelet. Három évvel az olimpia győzelme után szerezte meg az építészmérnöki diplomát.
Előzmények: miért volt szükség fedett versenyuszodára?
Az 1920-as évekre az úszás komoly magyar sikersportággá vált, és mellé a Komjádi Béla vezette vízilabda is felnőtt. A magyar vizes sportok további fejlődése szempontjából pedig az évtized végére létszükségletté vált egy téli edzésre alkalmas fedett sportuszoda megépítése. A közvélemény ezt a kezdeményezést olyannyira támogatta, hogy a kirobbanó gazdasági világválság ellenére a kormányzat kiemelt figyelmet fordított a projektre.
A tervpályázatot végül Hajós Alfréd nyerte meg, amit 1929 szeptemberében jelentettek be. Az övé volt az egyetlen olyan pályázat, amely minden tekintetben megfelelt a támasztott elvárásoknak. Hajós az uszoda nemzeti jellegét hangsúlyozó díszítést elhagyva egyszerűbb megjelenés mellett döntött, így a vasbeton ívek tömegformálása érvényesült jobban.

Építkezés, szerkezet és műszaki megoldások
A kivitelezést a Stabil Részvénytársaság kapta meg, a munkálatokat Sorg Antal irányította, míg a statikus terveket Gergely Jenő készítette. Az építkezésen éjjel-nappal több száz munkás dolgozott, hogy a decemberi nyitásra minden elkészüljön. Az uszoda építése hét hónapon át zajlott.
Az uszoda teljes szerkezete vasbeton vázas, külső falai vasbetonba falazott téglából készültek. Az épület váza klinkertéglával borított vasbeton, tetőszerkezetét öt darab, 31 méter fesztávú, ellipszis ívű szintén vasbeton gerenda tartja. A medence feletti 14 méteres belmagasság a tér monumentalitását hangsúlyozza, miközben a belső tér átláthatóságát és világosságát is fokozza.
Funkcionális elrendezés
A széles homlokzati előcsarnokból lépcsők vezetnek az emeletre, innen lefelé érhetők el a lelátó ülései. A tribünök alatt öltözők, az előcsarnok felett szolgálati lakás és irodák kaptak helyet. A nagymedence, a kismedence és a három ugrótorony a magas árvízszint miatt az emeleten kapott helyet, alattuk gépészeti helyiségeket alakítottak ki.
| Jellemző | Adat |
|---|---|
| Befogadóképesség | kb. 3000 fő (átadáskor ~2260 ülőhely és állóhelyekkel kiegészítve) |
| Alapterület | kb. 2200 m2 (átadáskori adatok szerint) |
| Tetőszerkezet | 5 db, 31 m fesztávú elliptikus vasbeton ív |
| Belmagasság a medence felett | 14 m |
Megnyitás, korai évek és sportélet a Margitszigeten
A Nemzeti Sportuszodát 1930. december 7-én ünnepélyes körülmények között adták át. Méltatóbeszédet mondtak Klebelsberg Kunó miniszter, Sipőcz Jenő polgármester és Rakoszky Iván, a Fővárosi Közmunkatanács elnöke. Hajós Alfréd a Nemzeti Sportuszoda bokrétaünnepén 1930. július 29-én is szerepelt a sajtóban.
Átadásakor, mind befogadóképessége (kb. 3000 fő), mint alapterület (2200 nm) szempontjából Európa akkori legnagyobb fedett uszodája lett, amelynek tribünös kialakítása is kuriózumnak számított. Formái és technológiai megoldásai később Európa számos újonnan épült uszodájához szolgált mintaként.
Az uszoda működése első években anyagilag is kifizetődő volt. 1933-as beszámoló szerint szűk két év alatt 115 versenyt rendeztek benne, és közben negyedmillió pengő tiszta jövedelmet termelt.

Bővítések, háborús károk és újjáépítés
A létesítmény 1937-ben Csonka Ferenc építész és Csonka Pál statikus tervei szerint szabadtéri úszómedencékkel és műugró toronnyal bővült. A második világháborúban, Budapest ostroma idején megrongálódott létesítményt 1945. augusztus 25-re építették újjá. Hetven éve, 1945. augusztus végén nyitották meg az újjáépített Nemzeti Sportuszodát a Margitszigeten.
A megnyitó ünnepség alkalmából rendezett versenyen Székely Éva a 100 méteres mellúszásban országos csúcsot úszott. A háborút követő korszak egyik jellemző vonása volt a női úszók előretörése. A csúcspontja pedig minden idők legsikeresebb magyar olimpiája, az 1952-es helsinki játékok voltak.
Modernizációk, új medencék és a komplexum bővítése
Az uszoda később több bővítésen is átesett, ezek leginkább az uszoda mögötti területeket érintették, a főhomlokzatot érintetlenül hagyva. Igaz, hogy nem Hajós tervei alapján, de 1937-ben szabadtéri medencével és ugrótoronnyal, majd 2005-2006-ban modern verseny-medencékkel is gazdagodott.
2006-ban az itt rendezett úszó Európa-bajnokság kapcsán új műugrótorony, versenycélú úszómedence, ezer néző befogadására alkalmas lelátó és kiszolgáló részlegek épültek, amelynek a Széchy Tamás Uszoda nevet adták. A két sportlétesítmény együttese az ország úszósportjának központja.

2017-2006-2002 felújítások és állagmegóvás
A következő nagyobb felújításokra, modernizálásokra és bővítésekre a rendszerváltás után (2002, 2006, 2017) került sor. Ezek közül a legfontosabb a 2006-os átadást megelőző munkálatok voltak. A közelgő úszó EB megrendezése tűzte napirendre a sportuszoda újabb bővítését, amely ezúttal Keller Ferenc és Pálfy Sándor tervei szerint egy 50 m-es versenymedencével, egy 25x25 m-es, ugrótoronnyal ellátott medencével és további lelátókkal bővült.
A létesítmény jelentősége és kulturális öröksége
Ez a Magyarországon akkor egyedülálló létesítmény rengeteg úszni akaró embert vonzott a szigetre, és a hely népszerűsége, ezzel együtt a felhasználók száma az idők folyamán egyre csak nőtt. Az uszoda megalakulása óta napjainkig a magyar vizes sportok egyik központja. A világesemények mellett számos úszó, vízilabdázó, szinkron- és búvárúszó, műugró, öttusázó és triatlonos itt készült, illetve készül fel a versenyeire.
Maga az épület pedig a sportéletben betöltött szerepe mellett egyben műemlék is: az épület tömegformálása és homlokzata az évek során nem változott: letisztult, mégis karakteres és egyedi. A lapostető, a horizontális tagolás és az egyszerű nyílások rendszere a modern építészet eszköztárát alkalmazza, miközben a Margitsziget zöld, parkos környezetéhez meglepően jól illeszkedik.

Hajós Alfréd építészete és öröksége
Hajós Alfréd a magyar sportcélú építészet specialistájának mondható, aki több uszodát és stadiont tervezett. Az 1924. évi nyári olimpiai játékok művészeti versenyében egy stadion tervvel ezüstérmet szerzett. Munkásságát Alpár Ignác majd Lechner Ödön irodájában kezdte. Több stílusban alkotott, a szecessziótól egészen a modern stílusig.
Az uszoda tervezése során Hajós az egyszerűbb, modern megjelenés mellett döntött, a vasbeton szerkezet lehetőségeinek merész kihasználása, korszerű tér- és homlokzatformák kialakítása jellemzi munkáját. Hajós építészetében az 1930-as évekre megtörtént az egyszerűség felé törekvő fordulat, de a sport iránti szeretete továbbra is megmaradt, folytatta Magyarország sportlétesítményekkel való gazdagítását.
Hajós Alfréd további épületei (röviden)
- Aranybika szálló (Debrecen) - 1915-ben épült, eklektikus stílusú épület, ma Grand Hotel Aranybika.
- Andrássy úti szálloda - funkcionalista, kubista tömegformálás, belsőben galériás előcsarnokkal.
- Napraforgó utca 17. - pasaréti kísérleti lakótelep, polgári funkcionalizmus képviselője.

Az uszoda mai állapota és a jövő
Az uszoda időszaka során többször romlott az épület állaga, egyes részeket átépítettek: egyetlen bauxitból készült részét - a nagymedencét teljesen elbontották; helyére feszített víztükrös medence került. Az uszoda 79.242 m2-en terül el, amelyből több tanmedence és versenymedence üzemel. A Nemzeti Sportuszoda 2006-os és további 2017-es munkálatokkal megerősítve ma is a magyar vizes sportok fontos központja.
Megújult a Margitsziget
Az uszoda története nem csak építészeti, hanem sporttörténeti érték is: Hajós Alfréd eredményei az 1896-os athéni olimpián és későbbi építészeti munkái egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a margitszigeti létesítmény különleges helyet foglaljon el a magyar sportéletben.
tags: #hajos #alfred #uszoda #epitese
