A Dunántúl területe és regionális jellemzői
A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (németül: Transdanubien, latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése. A határait északi, nyugati és déli oldalról többnyire folyók és országos határ jelöli: északon és keleten a Duna, nyugaton és délen pedig a szomszédos országok határai veszik körül. A statisztikai célú NUTS besorolás legfelső szintjén Magyarország három nagyrégióra oszlik, ezek egyike a Dunántúl, amely magába foglalja a három dunántúli régiót és összesen kilenc vármegyét (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Baranya, Somogy, Tolna). Nem önálló tájegység, hanem területi-együttműködési egység, amelyhez Érd, Budaörs és Budapest I., II., III., XI., XII. és XXII. kerületei is kapcsolódnak földrajzi értelemben. A Dunántúl telitalálatként összefoglalja a régiókörnyezetet, a történelmi hagyományokat és a gazdasági-táji fejlődést is.
Földrajz és terület
A Dunántúl földrajzilag rendkívül változatos: két nagytáj, a Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék osztozik területén, amelyet középtájak (Győri-medence, Marcal-medence, Komárom-Esztergomi-sík, Alpokalja, Vas-Soproni-sík, Kemeneshát, Zalai-dombvidék) és a dunántúli középhegységek jellemeznek. A Dunántúl feleakkora területet foglal el, mint az Alföld, és északon a Felföldtől, keleten az Alföldtől a Duna választja el. Délen a Dráva és a Mura folyók, nyugaton az Alpok keleti nyúlványai és a Lajta határozzák meg természetes határait. A régió teljes felszíne és vízrajza változatos, és a Duna mindkét partján folyóvizek hálózatán keresztül kapcsolódik a régióhoz. A Dunántúl területének csaknem kétharmada mezőgazdaságilag művelt; kiemelkedő fontosságú a szántóföldi gazdálkodás és az erdőgazdálkodás is.
Politikai-történeti áttekintés
A Dunántúl történelme évezredekre nyúlik vissza: a kőkorszak óta lakott, Kr.e. 9-től 434-ig a római Birodalom része volt Pannonia provinciaként. A római korszakban fontos kereskedelmi útvonalak, borostyán- és tömjénút vezetett át a területen. Augustus császár hódítása után a limes védelmének részévé vált, a romanizáció folyamata pedig felgyorsult. A középkorban Esztergom lett az ország egyházi fővárosa, Szent István Székesfehérváron alapította királyi székhelyét. A török hódoltság idején a Dunántúl keleti és déli része török fennhatóság alá került, de 1686-ban a Habsburg-lengyel-bajor offenzíva Budát visszahódította. A 18. századra a régió újjáépült, és számos barokk kastély épült, például Fertődön és Keszthelyen. A 19. század gazdasági fejlődése, a II. világháború utáni átalakulások mind mély nyomot hagytak a Dunántúlon. A régió 1949-1989 közötti szocialista évtizedei során ipari központok és modern infrastruktúra épült, például Tatabánya, Dunaújváros, Ajka és Komló, illetve Pakson található Magyarország egyetlen atomerőműve. A rendszerváltást követően Észak-Dunántúl és a régió többi része is dinamikus gazdasági megújuláson ment keresztül, miközben a befektetések jelentős része a regionális alkalmazkodást szolgálta.
A dunántúli térség szerkezete
A Dunántúl három nagyrégiójára tagolódik: Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala), Délnyugat-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna) és Északkeleti-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém), bár a Besorolások és a közigazgatási vélemények szerint Pest megye és Budapest részben a Dunántúlhoz tartozhatnak földrajzi értelemben. A régiót 25 statisztikai kistérség fedi le, külső kapcsolatokkal és belső kohézióval. A Dunántúl hét megyei jogú várossal rendelkezik, amelyek jelentős térszervező erővel bírnak. A régióban 68 járás és 1 714 település található. A térség vízrajza és éghajlata jellegzetes: a Duna a legnagyobb folyója, és a Balaton adja a régió turisztikai és természeti kincseit.
Turizmus és természeti értékek
A Balaton és környéke a Dunántúl legjelentősebb turisztikai területe, amely a fürdőzés, vitorlázás és a történelmi-kulturális látnivalók gazdag kínálatát nyújtja. A Balaton körül változatos települések találhatók, Tihany és Keszthely például történelmi települések műemlékekkel, Hévíz a világörökség részét képező termálvízzel és a tapolcai tavasbarlanggal, Szigliget, Nagyvázsony pedig kastélyokat kínál. A nyugat-dunántúli régió pedig gyönyörű városokat és falvakat, középkori templomokat (Ják, Lébény), barokk kastélyokat (Fertőd, Nagycenk), arborétumokat (Kám, Kőszeg, Sárvár) és a Fertő-tó világörökségi részét is magában foglalja. Kiemelkedő népművészeti látnivalók az Őrség falvai és a Pityerszeri skanzen Szalafőn, a göcseji települések és a Sárköz népművészeti hagyományai. A régió természeti erőforrásai közé tartozik a Dunántúli-középhegység, amely magába foglalja a Bakonyt, Vérteset, Gerecsét, a Velencei-hegységet és a Duna-menti tájakat; a középhegység barlangokban gazdag és gazdag élővilágú terület. A Balaton és a Fertő-tó természetvédelmi és idegenforgalmi szempontból is kiemelkedő jelentőségű.
Természeti és geográfiai érdekességek
- A Dunántúli-középhegység területe mintegy 7200 km2, hossza körülbelül 200 km, szélessége 30-40 km. Legmagasabb pontja a Kőris-hegy (709 m) a hegység nyugati részén.
- A Dunántúli-középhegység legfőbb részei: Bakony, Gerecse, Vértes, Velencei-hegység, Pilis, Budai-hegység, valamint a Keszthelyi-fennsík és a Balaton-felvidék.
- A régió éghajlata a Kisalföldön és a Bakony-Vasivelő területeken mérsékelten meleg és nedves; az Atlanti-óceán hatása erőteljes, ezért nyugaton és délnyugaton az év nagy részében több a csapadék.
Középső és külső adatok
A Dunántúl közigazgatási helyzete és táji elhelyezkedése alapján a Nyugat-Dunántúl kizárólagosan a nyugati határ mentén fekszik, észak-déli irányban terjeszkedik. Területén két nagytáj megfigyelhető: Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék; vízrajzilag a Duna és a Fertő-tó révén (világörökségi terület) jelentős. A régió folyamatai közé tartozik a fővároshoz közeli Budai-hegység és a Dunakanyar kapcsolódása, továbbá a Bakony és a Vértes közti összekapcsolódó tájak is. A régió szilárdan összekapcsolódik a nemzetközi forgalommal, európai viszonylatban is fontos átmeneti zóna.
A balatoni turizmus kihívásokkal nézhet szembe az idei nyári szezonban - HírTV
Ez a sokrétű és változatos tájautó megmutatja, hogy a Dunántúl nem csupán földrajzi elhelyezkedés, hanem sokrétű kulturális és gazdasági szövet is: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, ipari központok és turisztikai értékek egyaránt meghatározzák a régió arculatát. A dunántúli hagyományok és a modern gazdasági megújulás egymásra találásával a régió fontos kapcsolóhíd Magyarországon és Európában egyaránt.
tags: #hany #hektar #a #dunantul