Hány hektár Magyarország területe és hogyan változott az agrárium az elmúlt időszakban
A cikk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „Agrárcenzus 2020” elvégzett összeírására támaszkodik, amely 2020. június 1-éig tartalmazza az adatokat. Ebben a fordulónapban Magyarország teljes területének 53%-a volt mezőgazdasági terület, ami 4 millió 922 ezer hektárnak felel meg. Az állattartás és a növénytermesztés párhuzamossága a tíz év alatt jelentősen csökkent, és a gazdaságok száma is jelentősen visszaesett, miközben a földhasználat szerkezete átalakult.
Az összterület és a mezőgazdasági területek megoszlása
Az agrárcélú területek 82%-a szántó, 15%-a gyep, a maradék 3% pedig szőlő és gyümölcsös. A legnagyobb területeket az 5-300 hektár közötti gazdaságok használták, amelyek középutas szerepet játszanak a gyümölcsös- és szőlőterületek felhasználásában.
Gyakorlati részletek az összeírás adataiból
2020-ban 117 ezer állattartó gazdaság tevékenykedett az országban, összes állat-egységben kifejezve 1,9 milliót jelentve. Az állatállomány nagysága hosszú távon nem mutatott jelentős változást, ám az állattartó gazdaságok száma 53%-kal csökkent 2010 óta, és az elmúlt 4-5 évben is 31%-os zsugorodás volt megfigyelhető.
Az 5 állategység alatti gazdaságok száma 59%-kal esett, miközben az 100 állategységet elérő gazdaságok száma 16%-kal nőtt. Az 20 állategységet elérő gazdaságokban az állatállomány állategységben kifejezett értéke közel 10%-kal növekedett. A megyei szempontokat tekintve Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Békés dominálnak az állattenyésztésben.
Szarvasmarha-, sertés-, baromfi- és kacsa-lúd-pulyka ágazatok
A szarvasmarha-állománynál a növekedés folyamatos: 706 ezerről 933 ezerre nőtt az elmúlt tíz év alatt (32%-os bővülés). 2020-ban a tehenek száma 100 ezerrel volt magasabb a tíz évvel korábbinál. A szarvasmarhát tartó gazdaságok száma azonban 14%-kal csökkent, így a gazdaságonkénti átlagos állatállomány 37-ről 56-ra emelkedett.
A sertéstartásban 2010-2020 között 7,4%-os csökkenés figyelhető meg, az anyakoca-állomány tíz év alatt 70%-kal esett vissza. 2020-ban 169 ezer egyedet mutattak ki, és a sertéstartó gazdaságok mintegy harmada maradt talpon, az aktív gazdaságok száma körülbelül 48 ezer. A gazdaságok átlagos működő állata 60 volt 2020-ban. Hajdú-Bihar megye dominál a sertésállományban, itt található a hazai sertésállomány 15%-a.
A baromfiágazatban 2020-ban a tyúkok száma meghaladta a 31 milliót, az előző 10 évhez viszonyítva 8,9%-os állománycsökkenést mutat. A gazdaságok legnagyobb része (90%-a) maximum 50 egyedet tart, ezen belül a termelés 72%-át koncentrálják a 50 ezernél több egyedet tartó gazdaságok.
A kacsa- és lúdállományban a madárinfluenza-járványok évek óta visszatérő hatása megfigyelhető: a 2016-2020 közötti időszak végére a kacsaállomány 1,9 millió egyedre csökkent (64% 2016-hoz képest, 60% 2010-hez képest). A pulykaállomány 2020-ra 3,3 millió egyedet tett ki. A szektorban a maximum 50 egyedet tartó gazdaságok dominálnak, a gazdaságok 90%-a ebbe a kategóriába tartozik.
A földhasználat részletei, éves trendek
Az adatok szerint a földhivatalok 2020-ben 82 475 adatszolgáltatás iránti megkeresést kaptak, amely 19%-kal több az előző évinél, és a földhasználati adatok megismerésének növekvő igényét igazolja. Az ellenőrzések 1,33 millió hektáron, a magyar erdőktől mentes termőterületen folytak.
Az ökológiai művelés 5,8%-ot érint, ami 293,6 ezer hektárnak felel meg, és legnagyobb arányban az Alföldön található. A bioművelés legnagyobb területe Hajdú-Bihar megyében található (40 486 hektár), ezt követi Bács-Kiskun (37 092 hektár) és Békés (27 668 hektár).
Mezőgazdaság szerepe a GDP-ben és általános összegzés
A mezőgazdaság 2020-ban a GDP kb. 3,5%-át tette ki. Az összeírás alapján az agrárgazdaságok száma 241 ezer volt, amely nagy részben a 5-300 hektáros méretosztályba esett.
A vizsgált időszakban a gazdaságok átlagos mezőgazdasági területe 22,8 hektár volt, a szántóterületek 45%-a a dél-alföldi megyékben koncentrálódik, Békés megye kiemelkedő területeivel (több mint az ország összes szántóterületének 9%-a).
A megfigyelés jelentése a Magyarország területének értelmezéséhez
A Magyarország területe 93 030 négyzetkilométer, amely a középmezőnybe sorolja az országokat terület szerint. Az ország különböző éghajlati részek határán fekszik, klímája kedvező a sokoldalú mezőgazdaság számára. Az Alföld 68%-os síkossága és a Dunántúli-dombság különböző adottságai magyarázzák a területi megoszlást.
Magyarország – Ismertető: Történelem, Kultúra, Ételek
Összegzésképp elmondható, hogy a 2020-as agrárcenzus rávilágított a mezőgazdaság sérült és erős területeire: a gazdaságok száma jelentősen csökkent, a földhasználat szerkezete átalakult, de a mezőgazdaság továbbra is jelentős szereplő maradt a magyar gazdaságban.
tags: #hany #hektar #magyarorszag