Hogyan szilvafa képezi egy hektár területén a termést és a termesztés főbb tényezőit

Magyarországon 8-9 ezer hektáron termesztenek szilvát, az éves termésmennyiségünk 60-70 ezer tonna. A szilva az egyik leginkább sokoldalúan felhasználható gyümölcs, de fogyasztásunk mégis alacsony belőle, csak 1,3 kg/fő/év. A szilva a csonthéjasok közül a meggyel együtt a kedvező termésbiztonsággal termeszthető fajok közé tartozik, viszonylag alacsony költséggel, és sok fajta géppel is betakarítható.

A termesztés szempontjából fontos, hogy a szilva 4-8 hétig tárolható is. Alanyválasztás tekintetében széles a paletta: myrabolant, kökényszilvát, Brompton szilvát, St. Julient vagy homoki meggy hibrideket választhatunk aszerint, hogy milyen növekedési erőt, koronaformát és térállást kívánunk. Fajtaválasztásnál a Besztercei fajta dominál a Kárpát-medencében, és hazánkban is ezt termesztjük a legnagyobb arányban; augusztus közepétől szeptember közepéig érő fajtáink vannak. Ezek beltartalmi értékei nagyon jók: kiemelkedően magas a cukortartalma és a szárazanyag-tartalma.

Hibái közé tartozik, hogy későn fordul termőre, aprók a gyümölcsei és rendkívén érzékeny a Plum pox vírusra, amely alacsonyabb cukortartalmú gyümölcsöket eredményezhet az érintett egyedeken. Nagyon jó fajta a Stanley, amely bőtermő, közepes méretű gyümölcsökkel; ikergyümölcsök száma magas, de ipari feldolgozás során ez nem problémás.

Koronaforma és térállás: a váza koronaforma javasolható 100 cm-es törzsmagassággal a gépi betakarításhoz. Szaporítóanyag-szükséglet: 277-358 db/ha. A telepítés előkészítéséhez az oltványokat a telepítést megelőző évben kell megrendelni, mert előállítási idejük egy év. A szilvát tavasszal javasolt telepíteni; elővetemény lehetőleg gabonaféle legyen. Aratás utáni tarlóhántást követően talajvizsgálatot végeztetünk, és annak adatai alapján tervezzük meg a feltöltő trágyázás mennyiségét tápelemenként.

A szilva fő tápanyagigénye kálium-igényes, de érzékeny a vas hiányra. A talaj előkészítésénél a 70-80 cm mélylazítás kiemelten fontos. Ősszel juttatjuk ki a foszfort és a káliumot, tavasszal a nitrogént. Ültetés előtt a sorokat és fahelyeket ki kell tűzni; ültetés előtt különösen fontos az oltványok gyökerének vízben való megáztatása. Starter nitrogén adására és talajfertőtlenítő szer alkalmazására is sor kerül, különben laza talajon szükség lehet. Kötött talaj esetén nincs szükség cserebogár pajor kártétel elleni külön intézkedésre. Az ültetést követő beiszapolás elhagyhatatlan. A gyökérnyaki részt felkupacoljuk, hogy ne száradjon ki. Koronába metszés az ültetés után történik.

Oldalvezéreket visszametszéssel neveljük, mert különben a vázkarok felkopaszodnak. Erős növekedésű fajta esetén késleltetett váza korona nevelést alkalmazunk (például Besztercei fajtánál, ahol a központi tengely 2-3 métert is elérheti). A szilva öt év után fordul termőre, de a Besztercei fajta csak a 7-8. évben. Termőrefordulásig az éves ápolási munkák közé tartozik a sorok és sorközök művelése: a sorokat oldalazó talajmaróval, ötször évente; a sorközöket tárcsázással gyommentesen tartjuk, kötött talaj esetén pedig füvesítjük.

Növényvédelemben fontos a szilvalevél-vörösfoltosság és a sztigminás betegségek elleni védekezés az első virágok megjelenésétől a Monilia ellen. A kártevők közül a levéltetvek figyelmet érdemlőek, majd a poloskaszagú szilvadarázs és a szilvamoly ellen is szükség permetezésekre. A poloskaszagú szilvadarázs ellen már sziromhulláskor kell permetezni, mert különben a megtermékenyült gyümölcskezdemények 70-80%-a a földön landol.

Hazánkban 16 ezer ha szilva termőterület van a meggyhez hasonlóan, évente 40-70 ezer tonna termés. A termésátlagok alacsonyak csak a nem megfelelően művelt ültetvényekben. A szilva ökológiai tűrőképessége kiváló; a fajta kiválasztásnál figyelembe kell venni az érési időt, a fagyérzékenységet és a termésbiztonságot. A nyers termékek közül a friss fogyasztásnak kedvező lehet az Ültetvénytervezés során, a pollenadó fajták telepítésével biztosítható a termésegyensúly, és a koronaforma az ültetvény terméshozamát meghatározza hosszú távon.

Általános ábrázolás: szilvafajok és alanyválasztás kapcsolatrendszere

A szilva világgazdasági helyzete és hazai helyzete szorosan összefügg az éghajlati viszonyokkal és a termőhelyek természetes adottságaival. A világ szilvatermésének 47%-át európai, 52%-át ázsiai, a fennmaradó részt amerikai fajok adják. Az EU területén a termőterület 154 ezer hektár volt 2020-ban; a termés 1,29-1,4 millió tonna között mozgott az utóbbi években. Magyarországon a termőterület 7,06 ezer hektárra apadt, a friss szilva kivitele 1,4-7,6 ezer tonna között mozgott, és a hazai piac dominálja a felhasználást.

Az idei évben a termés kilátásai kedvezőtlenebbek, a tavaszi fagykár és a hosszú aszályos időszak miatt a becslések szerint 23-32 ezer tonna közé eshet a termés. A szezon jó részében a kereskedelmi ára viszonylag magas marad, a friss piacon nettó 200-250 Ft/kg körüli árakat jeleztek előre. A szilvatermés kilátásait a május közepétől bekövetkezett fagykárok és a hosszan elhúzódó virágzás befolyásolta leginkább.

Részletes térkép: hazai szilvatermő megyék és fő termesztők

Semmelweis oktatóvideók: Epley-manőver

Ökológiai és gazdasági jellegzetességek

Az ökológiai igények és a termesztési célok szerint a szilva igényes a talajra és a vízre is, bár viszonylag nem étel- és vetésálló. A talaj mélylazítása és a vízmegtartó képesség kiemelten fontos. A tápanyag-utánpótlás során a nitrogént tavasszal, a foszfort és káliumot ősztől kezdve adagoljuk, a talajvizsgálat alapján meghatározva. A sorközi gyepesítés vagy természetes gyomvegetáció fenntartása megfontolandó a fenntartható termesztés érdekében, de eztól eltérően a sorközök víz- és tápanyagigényére is számolni kell.

Az ökológiai observeiók szerint a fajtaválasztásnál fontos a pollenadó és öntermékenyülő képesség megfontolása, és az, hogy a telepítés előtt a humuszban gazdag talajt preferáljuk. A fajták nagy részének önmeddő vagy részben öntermékenyülő volta miatt szükség lehet pollenadó fajták kijuttatására a táblán belül, az optimális porozhatóság érdekében 1:1:1 arányt ajánlanak a jól termékenyülő fajtáknál, 2:1:1 közepesen termékenyülőknél, és 1:1:1 gyengén termékenyülőknél.

A termesztés dinamizmusát a fajtaválasztás és a környezeti adottságok határozzák meg. A sűrű ültetés elősegíti a termőre fordulást és a termő egyensúly fenntartását, míg a kevésbé sűrű ültetés lassíthatja a terméskötődést. A virágzás időzítését a fagyérzékenység és a hőingás befolyásolja, ezért a fajta- és ültetvénytervezésben ezek is kulcsszerepet játszanak.

tags: #hany #szilvafa #fer #el #egy #hektaron

Népszerű bejegyzések: