Használatbavételi engedély és készültségi feltételek jogszabályi keretben
Az eljárás nem egyszerű, s az építtetők számára számtalan buktatót rejt magában. A használatbavételi engedély megszerzését törvény és rendelet szabályozza. Az Étv. 44. § (1) bekezdése szerint - Az építtetőnek minden olyan építményre, építményrészre, amelyre építési engedélyt kellett kérnie - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - , annak használatbavételi engedélyt is kell kérnie. A kérelem elbírálásához szükséges a jogszabályban meghatározott esetekben az érdekelt szakhatóságok, az érintett infrastruktúrahálózatot működtető közüzemek és a kéményseprő (építésügyi szakértő) nyilatkozata, valamint az építési napló részét képező, a felelős műszaki vezetők jogszabályban meghatározott nyilatkozatai arról, hogy az építmény, építményrész (önálló rendeltetési egység), elvégzett szakmunka a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervnek megfelel, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas?. A használatbavételi engedélyt meg kell adni, ha az építményt vagy egy részét - építési engedélyhez kötött építési munka esetén - az engedélynek megfelelően, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon építették meg. Használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni.
Biztonságos és rendeltetésszerű használat követelményei
Az Étv. alapján a rendeltetésszerű használathoz szükséges, hogy az épületet a céljának megfelelően lehessen használni. Biztonságos a létesítmény, ha rendeltetésszerű használatához biztonságos feltételeket nyújt, és nem okoz balesetet, sérülést. Például n elcsúszást, elesést, n megbotlást, mellélépést, n leesést, n fejsérülést, n ütközést, n égési sérülést, n áramütést, n robbanást, n elakadást, beszorulást okozó helyzeteket kell elkerülni.
Tipikus helyzetek, amelyekre figyelni kell
- Az 1 méternél hosszabb vízszintes vetületű lépcsőt, rámpát, lejtőt korláttal kell ellátni.
- A járófelület 0,80 m-nél magasabb szintje esetén 1 m magas kiesést gátló korlátot vagy mellvédet kell alkalmazni.
- A csatlakozó szinthez képest 0,17 m feletti akadálymentes közlekedésre szolgáló járófelületet legalább 1 m magas korláttal kell határolni.
- Külső felületek, világítás és más biztonsági elemek hiányosságai megakadályozhatják a használatbavételt.
Kémények és égéstermék-elvezetés
A másik tipikus hiba, hogy a tervvel ellentétben az égéstermék-elvezetőket (kéményeket) nem építik meg, hanem helyette homlokzati kivezetéssel oldják meg az égéstermék elvezetését. A kéményeket az emberiség több száz évvel ezelőtt azért - találta ki -, hogy a keletkező füstgázt a magasabb légrétegekbe tudja elvezetni. A jelenleg érvényben lévő OTÉK szerint a gáznemű égéstermék elvezetésének szerkezeteiről beszélnek. Új épület építése esetén nincs akadálya, hogy a tető fölé épített kémény épüljön, ez az engedélyezési eljárás során megkövetelhető. Ha a használatbavételi engedélynél azt tapasztalja az építéshatóság, hogy a kémények nem épültek meg, mindaddig nem kaphatnak az építtetők használatbavételi engedélyt, amíg azok nem épülnek meg.
Tereprendezés, zöldfelületek és szennyvíztárolás
A tereprendezés építési engedély-köteles a telek természetes terepszintjének tartós, végleges jellegű megváltoztatása. A csapadékvíz-elvezetést úgy kell megoldani, hogy a víz ne okozzon kárt és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza. A zöldfelületi szabályok és a zárt szennyvíztárolás kérdése is szigorúan szabályozott az OTÉK-ban.
Bejárók, kerítések és közterületi kapcsolatok
Nagyobb problémát okozhat, ha közterületen megépítettünk közterület-kapcsolatot engedély nélkül. Kerítés építéséhez is engedély szükséges. A közterület-kapcsolat és kerítés hiányosságai pénzbírságot és bontási kötelezettséget vonhatnak maguk után.
Eltérések a tervtől és fennmaradási engedély
A felelős műszaki vezetők gyakran nyilatkoznak úgy, hogy az építési munka a jogerős engedélynek és a jóváhagyott tervnek megfelelően történt, de a helyszínen ettől eltérő megoldások fordulhatnak elő. A fennmaradási engedély megadása akkor szükséges, ha az eltérés csak engedély alapján végezhető tevékenység engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően történt. Ha fennmaradási engedély adható, kötelező az építésügyi bírság kiszabása is, amely a hibák mértékétől függ.
Új kormányrendelet és változások
2024. október 09-én kiadott Kormány rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, hatályba lép 2024. október 1-jén. A rendelet alapvetően az ÉTDR rendszerben zajló elektronikus folyamatokat írja elő. A tervező a kérelmet és a műszaki dokumentációt a mellékleteivel ÉTDR felületen vagy elektronikus adathordozón terjesztheti elő.
Főbb gyakorlati következtetések építészetieknek és kivitelezőknek
Az ÉTDR rendszerben minden kérelem elektronikus benyújtása és az egyes mellékletek elektronikus hitelesítése kerül előtérbe. A tervezőnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, és ezt a tervező az illetékes kamara felé köteles igazolni. A kivitelezőnek szintén kötelessége a felelősségbiztosítás meglétének igazolása. A kivitelezési dokumentáció részletezése és tartalma új követelményeket határoz meg az 1. mellékletben. A feladatkörök kiegészülnek olyan új funkciókkal, mint a rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott cím és zöldfelületi szakmai tevékenységek.
tags: #hasznalatbavetel #keszultsegisegi #feltetelei