A használatbavételi bejelentés és engedélyezés tudnivalói

Minden olyan építési tevékenység végén, ami építési engedélyhez, illetve bejelentéshez kötött, használatbavételi engedélyt kell kérni, illetve használatbavételi bejelentést kell tenni.

Az eljárást a 193/2009(XI.15.) Korm. rendelet szabályozza, amely a tevékenységek felsorolásánál a 37/2007 (XII.13.) ÖTM rendelet mellékletére hivatkozik.

Az építtetőnek az épület az épület rendeltetésszerű, és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, a használatbavétel előtt, kell kérelmeznie a használatbavétel engedélyezését, illetve bejelenteni a használatbavételt.

Ezt a kérelmet az építési engedély hatályossági ideje alatt lehet jogszerűen benyújtani.

A hatályos előírások az engedélyező hatóságot kötelezik, hogy az építési engedély lejárta előtt 60 nappal szólítsa fel az építtető figyelmét az engedély lejártára, és annak jogkövetkezményeire.

Amennyiben építtető nem kérelmezi a használatbavételt, az első fokú építésügyi hatóság építési engedély hatályának lejárta után, 60 napon belül helyszíni szemlét tart.

Ha a szemle alapján az épület rendeltetésszerű használatra alkalmasnak látszik, akkor szankciók kilátásba helyezése mellett a kérelem benyújtására kötelezi az építtetőt.

Az egyszerű bejelentéses lakóépületek elkészültét követően az építésfelügyeleti hatóságtól hatósági bizonyítványt kell kérni, míg az építési engedélynek megfelelő épületekre az építésügyi hatóság használatbavételi engedélyt ad ki, vagy a használatbavételt tudomásul veszi.

Mindhárom esetben a hatóság döntéséhez szükséges a fővállalkozó kivitelező által tett, a Kivitelezési kódex 14. §-a szerinti tartalmú nyilatkozat.

A kivitelezői nyilatkozat azonban nem szokott megszületni, ha a megrendelő és a fővállalkozó kivitelező között valamilyen vita van.

Ha a megrendelő szerint hibás a teljesítés, vagy a kivitelező szerint nem kapta meg a neki járó vállalkozói díjat, akkor a kivitelezői nyilatkozat a hatósági eljárásokban hiányozni fog.

A Kúria a közelmúltban döntött arról, hogy a kivitelezői nyilatkozat hiányát a hatóságoknak hogyan kell értékelniük.

A használatbavételi eljárás részletei

Minden olyan építmény, építményrész, amely építési engedély vagy egyszerű bejelentés alapján építhető - a lakóépület 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre történő bővítése kivételével -, használatbavételi engedély vagy használatbavétel tudomásulvétele alapján vehető használatba.

A használatbavételi eljárás iránti kérelmet az építtető - aki az építési tevékenység bejelentője vagy az építési engedély jogosultja - az egyszerű bejelentés alapján vagy az építési engedéllyel felépített építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, a használatbavétel előtt nyújtja be az építésügyi hatósághoz.

Ha az építési engedély hatálya lejárt és az ingatlant az építési engedély jogosultja értékesítette, a használatbavételi eljárás iránti kérelmet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége is benyújthatja az építtető helyett.

Az 1000 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó, fő rendeltetése szerint iroda funkciójú épület esetén a használatbavételi eljárás iránti kérelem akkor is benyújtható, ha az épület olyan iroda céljára előkészített területet is tartalmaz, amelynek hasznos alapterülete az épület összes hasznos alapterületének a felét nem haladja meg, és az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra még nem alkalmas.

Az egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján ütemezetten megépült több építményre vagy önálló rendeltetési egységre külön-külön ütemenként is lehet használatbavételi eljárás lefolytatását kérelmezni.

Ha az építési engedély egy telken több építményre vonatkozik, de nincs ütemezve, a használatbavételi eljárás külön építményenként is kérelmezhető akkor, ha az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önállóan is alkalmas.

A kérelmet és mellékleteit személyesen a területileg illetékes építésügyi hatóságnál vagy bármely kormányablaknál elektronikus adathordozón lehet benyújtani, vagy elektronikus úton az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszer (a továbbiakban ÉTDR) felületén (www.etdr.gov.hu) nyújthatja be a központi azonosítással rendelkező kérelmező.

Szakszolgálatot kell bevonni a használatbavételi eljárásba, ha az építési engedélyhez a szakhatóság kikötéssel vagy feltételekkel járult hozzá, vagy ha az építési tevékenység folyamán az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a szakhatóság állásfoglalásának tartalmát érinti.

A kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell:

• a fővállalkozó kivitelező halála vagy megszűnése esetén az építésügyi műszaki szakértőnek szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatokon alapuló nyilatkozatát,
• a lejárt hatályú építési engedély alapján, a tíz évnél régebben befejezett vagy használatba vett építmény esetén az építésügyi műszaki szakértő nyilatkozatát arról, hogy a megépített építmény a vonatkozó szakmai, minőségi előírások megtartásával, szakszerűen épült, és az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas,
• ha szakkérdés vizsgálata szükséges, az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban R.) 2. melléklet szerinti dokumentációt, kivéve, ha van előzetes szakhatósági állásfoglalás és azt a kérelemhez mellékelik,
• a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló kormányrendeletben meghatározott esetben és módon az ott meghatározott zöldfelületi tanúsító által kiállított zöldfelületi tanúsítványt, ha az építési tevékenységre az építési engedély iránti kérelmet 2025. március 31-ét követően nyújtották be,
• az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet (a továbbiakban 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet) hatálya alá tartozó meglévő épület bővítése esetén a bővítményre, vagy ha a bővítmény hasznos alapterülete meghaladja a meglévő épület hasznos alapterületének 100%-át, a teljes épületre vonatkozóan a 9/2023. (V.25.) ÉKM rendeletben meghatározott számítást vagy energetikai tanúsítványt, amely igazolja, hogy az építmény megfelel az építési engedély vagy az egyszerű bejelentés mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációban meghatározott energetikai jellemzőknek, vagy a használatbavételi eljárás iránti kérelem benyújtása napján hatályos 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet követelményeinek.

A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését, amennyiben szakhatóság közreműködése szükséges és az eljárása díjköteles.

A kérelemhez mellékelni lehet:

• az érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt, a megvalósult állapotot ábrázoló építészeti-műszaki dokumentációt,
• a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben a véglegessé vált egységes környezethasználati engedélyt vagy az egységes környezethasználati engedély iktatószámáról szóló nyilatkozatot, vagy nyilatkozatot arról, hogy az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás folyamatban van.

A használatbavétel eljárás során helyszíni szemle megtartása mellett az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy:

• az építési tevékenységet az építési engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez tartozó építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően végezték-e el,
• a tapasztalt eltérések építésügyi hatósági engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötöttek-e,
• az építmény, építményrész a vonatkozó jogszabályoknak, az előírt követelményeknek megfelel-e, a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e,
• az építmény használatbavételéhez szükséges járulékos építmények megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e,
• a fővállalkozó kivitelező nyilatkozata az elektronikus építési naplóban rendelkezésre áll-e, annak tartalma megfelel-e a valóságnak,
• az építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött eltérést rögzítő megvalósulási dokumentáció az elektronikus építési naplóban rendelkezésre áll-e, az megfelel-e a valóságnak,
• a fővállalkozó kivitelező halála vagy megszűnése esetén az építésügyi műszaki szakértő nyilatkozata rendelkezésre áll-e, annak tartalma megfelel-e valóságnak,
• a lejárt hatályú építési engedély alapján, a tíz évnél régebben befejezett vagy használatba vett építmény esetén az építésügyi műszaki szakértő nyilatkozata rendelkezésre áll-e, az megfelel-e a valóságnak.
• az elektronikus építési naplóban rendelkezésre áll-e
• az építész tervezőnek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (továbbiakban Méptv.) 173. § (5) bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozata, ennek hiányában a területi építész kamara Méptv. 173. § (6)-(8) bekezdése szerinti nyilatkozata,
• közhasználatú építmény, építményrész esetén a rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott címmel rendelkező szakmagyakorló nyilatkozata,
• új épület építése vagy meglévő épület - az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező - bővítése esetén az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt változási vázrajz az OÉNY-be feltöltésre került-e,
• ha szakkérdés vizsgálata szükséges az állásfoglalás kiadásához szükséges dokumentáció rendelkezésre áll-e,
• zöldfelületi tanúsítvány rendelkezésre áll-e, ha az építési tevékenységre az építési engedély iránti kérelmet 2025. március 31-ét követően nyújtották be,
• a 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet hatálya alá tartozó új épület esetén az energetikai tanúsítvány az OÉNY-be feltöltésre került-e, és az épület az energetikai tanúsítvánnyal igazoltan megfelel-e az építési engedély vagy az egyszerű bejelentés mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációban meghatározott energetikai jellemzőknek vagy a használatbavételi eljárás iránti kérelem benyújtásának napján hatályos 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet követelményeinek vagy
• meglévő épület bővítése esetén az R. 35. § (4) bekezdés e) pontjában előírt számítás vagy energetikai tanúsítvány rendelkezésre áll-e, és a bővítmény, vagy ha a bővítmény hasznos alapterülete meghaladja a bővített épület hasznos alapterületének 100%-át, a teljes épület a 9/2023. (V.25.) ÉKM rendeletben meghatározott számítással vagy energetikai tanúsítvánnyal igazoltan megfelel-e az építési engedély vagy az egyszerű bejelentés mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációban, meghatározott energetikai jellemzőknek, vagy a használatbavételi eljárás iránti kérelem benyújtása napján hatályos 9/2023. (V.25.) ÉKM rendeletben meghatározott követelményeknek.

Az építésügyi hatóság a használatbavételi eljárásban, ha az eljárásban szakhatósági közreműködés vagy szakkérdés vizsgálata szükséges, a használatbavételt határozattal engedélyezi vagy elutasítja, nem szükséges, a használatbavételt 15 napon belül hallgatással tudomásul veszi, amelyről értesítést bocsát ki, vagy a tudomásulvételt határozattal megtagadja.

Ha az építésügyi hatóság az előírt határidőben a használatbavétel tudomásulvételét nem tagadja meg és az építmény használatát nem tiltja meg, akkor az építmény a kérelemnek a hatósághoz történő beérkezését követő első munkanaptól számított huszadik napot követően használatba vehető.

A használatbavételi engedély tárgyában hozott döntés szóban nem közölhető. A döntés a közléssel végleges és végrehajtható.

A döntést közölni kell:

• az ügyféllel,
• az ügyben eljárt szakhatósággal.

A döntést tájékoztatásul közölni kell:

• azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, valamint
• az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével.

A végleges használatbavételi engedélyt közölni kell:

• az építtetővel,
• a települési önkormányzati adóhatósággal,
• az ingatlanügyi hatósággal, valamint
• veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, létesítmény esetén az iparbiztonsági hatósággal,
• felvonó, mozgólépcső, mozgójárda esetében a berendezésekről országos nyilvántartást vezető szervvel.

A hallgatással történő használatbavétel tudomásulvételéről szóló értesítést közölni kell:

• az építtetővel,
• a települési önkormányzati adóhatósággal,
• az ingatlanügyi hatósággal.

Az építésügyi hatóság az eljárás megindulásáról értesítést, hiánypótlást nem bocsát ki, kivéve, ha az eljárásban szakhatósági közreműködés vagy szakkérdés vizsgálata szükséges.

A hiányzó munkálatok elvégzésére az építésügyi hatóság önálló határozatban kötelezi az építtetőt, ha a használatbavételt hallgatással veszi tudomásul.

Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását, a használatbavétel tudomásul vételét megtagadja, ha:

• az építmény, építményrész a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek nem felel meg, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas,
• az építtető építésügyi hatósági engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységgel tértek el az engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól vagy az egyszerű bejelentéshez tartozó építészeti-műszaki dokumentációtól,
• a fővállalkozó nyilatkozata az elektronikus építési naplóban nem áll rendelkezésre, vagy a nyilatkozat tartalma nem felel meg a valóságnak,
• közhasználatú építmény, építményrész esetén a rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott címmel rendelkező szakmagyakorló nyilatkozata az elektronikus építési naplóban nem áll rendelkezésre,
• a fővállalkozó kivitelező halála vagy megszűnése esetén az építésügyi műszaki szakértő nyilatkozata nem áll rendelkezésre vagy annak tartalma nem felel meg a valóságnak,
• az építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött eltérést ábrázoló megvalósulási dokumentáció az elektronikus építési naplóban nem áll rendelkezésre,
• a lejárt hatályú építési engedély alapján, a tíz évnél régebben befejezett vagy használatba vett építmény esetén az építésügyi műszaki szakértő nyilatkozata nem áll rendelkezésre vagy annak tartalma nem felel meg a valóságnak,
• ha szakkérdés vizsgálatához szükséges dokumentáció nem áll rendelkezésre vagy az nem a valóságot tartalmazza,
• új épület építése vagy meglévő épület - az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező - bővítése esetén az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt változási vázrajz az OÉNY-ben nem áll rendelkezésre,
• zöldfelületi tanúsítvány rendelkezésre áll-e, ha az építési tevékenységre az építési engedély iránti kérelmet 2025. március 31-ét követően nyújtották be,
• új épület esetén az energetikai tanúsítványt az OÉNY-be nem töltötték fel,
• az új épület, a meglévő épület bővítése esetén a bővítmény vagy a teljes épület nem felel meg az energetikai követelményeknek,
• a záradékolt építészeti-műszaki dokumentációtól való eltérés esetén, mely eltérés az épület külső megjelenését az építőanyag használatában, színezésében, a nyílászárók elhelyezésében változtatja meg, nem áll rendelkezésre az építész tervező hozzájáruló nyilatkozata az elektronikus építési naplóban, vagy nem került benyújtásra a területi építész kamara helyet...

Lakóház építése esetén a vagyonszerzőt illetékmentesség csak akkor illeti meg, ha a saját nevére szóló használatbavételi engedéllyel rendelkezik.

Ehhez építtetői minőséggel kell bírnia.

Építtetőnek pedig az a személy minősül, akinek az építésügyi hatóság építési engedélyt adott ki.

A Legfelsőbb Bíróság az APEH felülvizsgálati kérelmét megalapozottnak találta.

Az ingatlannal rendelkezni jogosultak nevének feltüntetése a használatbavételi engedélyen nem jelenti egyúttal azt, hogy ezek a személyek építtetőknek minősülnek, és így a használatbavételi engedélyt a részükre vagy részükre is megadták.

A használatbavételi engedélyt az építtetőnek kell kérnie, építtetőnek pedig csak az a személy minősül, akinek a részére az építésügyi hatóság építési engedélyt adott ki.

Az építési törvény szerint a vevőnek lehetősége lett volna arra, hogy az építtetői minőségének elismertetését, az építési engedély jogutódlás címén nevére (is) történő átírását kérje.

Mivel a vevő ilyen, építtetői minőségét elismerő, névátírási kérelmet nem terjesztett elő az építésügyi eljárás során, így építtetőnek nem minősült, ezért részére, a nevére szóló használatbavételi engedély nem volt kiadható.

Mindebből következően a vevő az illetékmentesség feltételeinek teljesítését igazolni, illetve vele szemben a feltételek nem álltak fenn, ezért az illetékmentesség sem adható meg neki.

Az eljárás nem illetékköteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján.

Amennyiben az építésügyi hatóságnál indított eljárásban szakkérdés vizsgálata szükséges, arra külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj vonatkozhat.

A használatbavételi eljárásban az ügyintézési határidő 15 nap.

Amennyiben az eljárás során szakkérdés vizsgálata szükséges, akkor az ügyintézési határidő 35 nap, kivéve a 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű a Méptv. 169. §-a szerinti kereskedelmi építmények használatbavételi eljárását, amelyben az ügyintézési határidő 75 nap.

Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő első munkanapon indul.

Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell.

Két konkrét eset a határidő elmulasztásával kapcsolatban

A mulasztás oka eltérő, és esetünk szempontjából közömbös, de a probléma eredete azonos.

Egy családi ház építtetőjét felszólították a használatba vételi engedély megkérésére, a határidők már régen leteltek, az engedélyezési eljárás, és a kivitelezés a korábbi gázos előírásik idején, és alapján zajlottak.

Mivel már minden határidő lejárt, az kéményseprő hozzájárulást nem tudták megszerezni, így nem tudták a használatbavételi engedély kérelem összes mellékletét benyújtani.

A másik családi háznál hasonló kiindulás, csak ott az építtető szembesülve a „befejezetlen” építkezés tényével, maga kívánta rendezni a helyzetet.

Illetékkedvezmények és mentességek

Lakóház építése esetén a vagyonszerzőt illetékmentesség csak akkor illeti meg, ha a saját nevére szóló használatbavételi engedéllyel rendelkezik.

Ehhez építtetői minőséggel kell bírnia.

Az illetékhivatal jogutóda, az APEH illetékes Regionális Igazgatósága megkeresésére az építésügyi hatóság átiratban közölte, hogy a vevő (tulajdonos) sem építési engedélyt, sem használatbavételi engedélyt nem kapott.

Ezért a felfüggesztett illeték és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezték a vevőt.

A fellebbezés folytán eljárt másodfokú adóhatóság a határozatában kifejtette, hogy a vevő nem minősült építtetőnek, nevére szóló használatbavételi engedélyt nem adtak ki, ezért a lakóház beépítési kötelezettségét nem teljesítette, így nem illeti meg illetékmentesség.

Hosszas pereskedés után a Legfelsőbb Bíróság elé kerül az ügy.

A jogerős ítélet ellen ugyanis az APEH felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.

Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az illetéktörvény mert a vevő az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló - vizsgált időszakban hatályos - rendelet szerinti, nevére szóló használatbavételi engedéllyel nem rendelkezett, a használatbavételi engedélyt adó határozat a vevőt, csak mint az ingatlannal rendelkezni jogosultat sorolta fel.

Használatbavételi engedélyt csak az építtető kérhet, a vevő azonban építtetői minősége elismerését nem kérte az építési eljárás során, az építésügyi hatóság a nevére szóló használatbavételi engedélyt ezért nem is adhatott ki.

Az illetékmentesség pedig csak abban az esetben illeti meg a vevőt, ha a nevére szóló használatbavételi engedéllyel rendelkezik.

A használatbavételi engedély kérelem illetéke megegyezik az építési engedély kérelem illetékével.

Ha a lakást családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) vagy CSOK Plusz hitel felhasználásával vásárolod, teljes illetékmentességet kapsz - de csak a lakásra.

Ez 2020. december 31. után kötött adásvételekre érvényes.

Ha a lakást vásárolod, és a régit a vásárlást megelőző 5 éven belül vagy utána 1 éven belül eladod, csak a két lakás forgalmi értékének különbözete után kell illetéket fizetni.

Ha a vásárolt ingatlan olcsóbb, mint az eladott, nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség.

Nem kell illetéket fizetni, ha a lakásvásárlás egyenes ági rokon (pl. szülő-gyermek) vagy házastárs között történik.

Ide tartozik az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat is.

Ha lakóház-építés céljára vásárolsz telket, és a szerződés NAV-hoz történő benyújtásától számított 4 éven belül ténylegesen felépíted az ingatlant, mentesülsz az illeték alól.

Új lakás vásárlása esetén szintén nem kell illetéket fizetni, ha azt a használatbavételi engedély kiadását követően, vállalkozótól vásárolod meg.

A mentesség feltétele, hogy az ingatlan valóban új építésű legyen.

A lakásvásárlás után fizetendő vagyonszerzési illeték (visszterhes vagyonátruházási illeték) megfizetésének kötelezettsége a szerződés megkötésének napján keletkezik.

Az ingatlanvásárlás után fizetendő vagyonszerzési illeték (visszterhes vagyonátruházási illeték) megfizetésének kötelezettsége a szerződés megkötésének napján keletkezik.

Az ingatlan forgalmi értéke olyan becsült piaci ár, amely reálisan elérhető lenne egy ténylegesen szabad, független adásvételi helyzetben.

Ha az adásvételi szerződésben szereplő vételár lényegesen alacsonyabb a piaci árnál, a NAV nem automatikusan a szerződésben feltüntetett összeget tekinti az illeték alapjának.

Amikor valaki ingatlant vásárol, a vagyonszerzési illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szabja ki.

Az adásvétel után a földhivatal továbbítja az adatokat a NAV-nak, amely ez alapján fizetési meghagyást (hivatalos határozatot) küld a vevőnek.

A befizetésre általában 30 nap áll rendelkezésre a határozat kézhezvételétől számítva, és a fizetés átutalással vagy csekken történik a NAV illetékes számlájára.

A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

tags: #hasznalatbaveteli #bejelentes #illetek

Népszerű bejegyzések:

• A Drechsler-palotából lett luxusszálloda
• Jerney utcai eladó lakás
• A Társasház Szervezeti-Működési Szabályzata
• Tudnivalók az ágyi poloskákról
• 92,69 m²-es nyeregtető cserép kalkuláció