Használati jog átruházási szerződés: jogi keretek, gyakorlati irányelvek és kapcsolódó kérdések

A használati jog mindenkinek ismerősen cseng. A használat joga nem csupán a tulajdonjog egyik eleme, hanem a Polgári Törvénykönyvben önállóan is szabályozott jogosultság. A használat jogát meg kell különböztetni a haszonélvezeti jogtól. Bár sokban hasonló a két jogosultság, a használat joga mégis szűkebb jogokkal jár. A használat joga szorosabban kötődik a jogosult személyéhez és szükségleteihez. A dolog használatára és a hasznok szedésére csak őt (és családját) jogosítja, és csak a szükségleteiket meg nem haladó mértékben. Ezzel szemben a haszonélvező esetén a használat és a hasznok szedése nem a szükségletekhez igazodik. A haszonélvező a dolog használatát ingyenesen vagy ellenérték fejében másnak is átengedheti. Például bérbe adhatja a dolgot. A használat jogát érdemes megkülönböztetni a telki szolgalomtól is. Mindkettő létrejöhet szerződés alapján, és mindkettő jogosultságot jelent a dolog (ingatlan) korlátozott használatára, bár általában eltérő célból. Viszont lényeges különbség, hogy a használat joga a jogosult személyéhez kötődik. Tehát a használat joga nem örökölhető az elhunyt örökösei által, hasonlóan a haszonélvezeti joghoz. A telki szolgalom viszont az érintett ingatlanokhoz kötődik, nem a tulajdonos vagy birtokos személyéhez. A használat joga szerződéssel alapítható valamely dolgon. Leggyakrabban ingatlanok tekintetében kerül sor ilyen jog alapítására. A használat joga fennállhat egy dolog egészén vagy természetben, ill. területnagyságban meghatározott részén. Például ingatlan meghatározott helyiségein vagy meghatározott méretű területrészén. Fontos azonban, hogy az ingatlan eszmei tulajdoni hányadára (pl. A használat jogát gyakran lakásra vagy annak egy részére alapítják. A bírósági gyakorlat szerint a jogosulttal a lakásban csak azok a családtagok élhetnek együtt, akik a használat jogának létesítésekor is vele éltek. Ilyen például az utóbb kötött házasságban a házastárs, az utóbb született gyermek, gondozásra szoruló szülő.

Dr. A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. A társasházi lakás vásárlása tárgyában írt cikkünk folytatásaként az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 10. Ahhoz, hogy a kizárólagos használati jogról érdemben beszélgetni tudjunk tisztázandó a társasház, mint jogi konstrukció létjogosultságának alapját képező külön tulajdon és közös tulajdon distinkciójának alapelve. Külön tulajdon a társasháznak minden olyan része, ami a Tulajdonostársak nevén, külön tulajdoni lapon van nyilvántartva. Ilyenek elsősorban a lakások, irodák, üzlethelyiségek, de külön tulajdonban lehetnek garázsok, tárolók is. A társasház minden része, ami nincs külön tulajdonban a tulajdonostársak közös tulajdonában marad. Ilyen lehet például a kert, a lépcsőház, a tető vagy a padlástér. A társasházi alapító okiratban vagy a szervezeti és működési szabályzatban esetleg külön okiratba foglaltan találhatunk rendelkezéseket az önálló helyrajzi számon nem szereplő, társasházi közös tulajdonban lévő ingatlanrészek kizárólagos használatával kapcsolatban. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a kizárólagos használati jog jogosultja annak ellenére, hogy a társasház adott része ugyan a társasház közös tulajdonát képezi, azt a többi tulajdonostárs ellenében kizárólagosan lesz jogosult használni. Tehát az ilyen kertrészt jogosult lesz a tulajdonostárs elkerítni és virágot ültetni rajta, vagy a kocsija részére fenntartott felszíni beállóra felfesteni a rendszámát, vagy a kijelölt tároló rekeszbe bepakolni a kacatjait és lakattal lezárni.

A fentiek elméletben jól hangzanak, azonban a kizárólagos használati jog alapítása legritkább esetben, leginkább új építésű társasházak esetében történik kulturált áttekinthető formában. Ha a vevő arról kap tájékoztatást, hogy a lakáshoz tartozik egy teremgarázs-beálló vagy egy tároló, azonban az ingatlanrésznek önálló helyrajzi száma nincs, első lépés a társasházi alapító okirat és az szmsz ellenőrzése. Az esetek túlnyomó többségében borítékolható a csalódás. Az általános tévhittel szemben önmagában nem keletkeztet jogot a vevő számára a beruházó által az adásvételi szerződésbe foglalt kizárólagos használatról szóló rendelkezés. Új építésű ingatlanok értékesítése esetén gyakran találkozni olyan rendelkezéssel, ahol az adásvételi szerződésben az eladó kijelöli, hogy a vevő melyik beálló vagy tároló használatára válik jogosulttá az adott lakás megvásárlásával együtt. Könnyű belátni, hogy a közös tulajdonban maradó ingatlanrészek tekintetében ilyen felhatalmazást a beruházó kizárólag a többi tulajdonostárs hozzájárulásával tehetne. Amennyiben a fentiek szerint nem megfelelően szabályozott egyéb dokumentációban a kizárólagos használati jog, még nem kell elvetni a vásárlást. Reálisan gondolkozva kicsi az esélye, hogy beleszaladunk azon kevés társasház egyikébe, ahol a kizárólagos használati joggal kapcsolatos viszonyok kielégítően vannak szabályozva. Egyben a felek tegyenek arról említést, hogy a társasházi okiratok ezt a használati jogot nem tartalmazzák. Egy esetleges jogvita esetén ez sovány vigasz lesz az eladónak, a ráutaló magatartásra hivatkozás komoly jogi érvelés alapja egy bírósági jogvitának nem lehet. Kissé utópisztikus felvetés a jelenlegi piaci szokások ismeretében, de még jobb megoldás, ha a szerződés kifejezetten összegszerűsíti is, hogy a felek milyen vagyoni értéket tulajdonítanak ennek a használati jognak. Így, ha a vevő használati joga az eladói tájékoztatás valótlanságára figyelemmel sérülne, a vevő konkrét összegű kárátalányra válik jogosulttá. A társasházi alapító okirat, illetve az szmsz tanulmányozása az esetleges kizárólagos használati jogok ellenőrzése szempontjából fordított előjellel is indokolt. Nyilvánvalóan jelentőséggel bírhat ugyanis az is, ha bármelyik másik albetét tulajdonosa rendelkezik valameny közös tulajdonú ingatlanrészen kizárólagos használati joggal. Komoly gyakorlati jelentősége lehet, ha a társasház egyébként közös tulajdonú kertje valamelyik földszinti lakás kizárólagos használatában van. Fontos rögzíteni, hogy a kizárólagos használati jog az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyeztethető be. Ennek megfelelően a másokat megillető kizárólagos használati jogról sem fogunk tudni tájékozódni az ingatlan tulajdoni lapjáról. Ennek ellenére is a mai napig találkozni olyan tulajdoni lappal, ami a teremgarázs tulajdoni hányadok feltüntetése mellett tartalmazza, hogy a tulajdonostárs tulajdoni hányadához melyik számú beálló vagy tároló tartozik. A gyakorlat ugyan törvénysértő, viszont vitathatatlanul praktikus. A kizárólagos használati jog földhivatali bejegyezhetőségével kapcsolatban muszáj érinteni a használat jogának jogintézményét, mert a kettő közötti egy betű különbség mögött két teljesen különálló jogintézmény áll. Némi leegyszerűsítéssel: Az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyeztethető használat joga másvalaki tulajdonában álló dolgon létesített jog, ami alapján jogosult lesz használni az adott ingatlant, ami amúgy nem az övé, semmi köze nincs hozzá. Lényegében korlátozott terjedelmű haszonélvezeti jogról van szó, ami a haszonélvezeti joggal megegyező módon bejegyzést nyerhet az ingatlan-nyilvántartásba. Kérdéseivel keressen minket bizalommal!

Infografika: Használati jog és haszonélvezeti jog megkülönböztetése

A szoftverjog és a hasznosítási jogok kapcsolódó kérdései

Napjainkban, mikor az IT szektor egyre nagyobb jelentőséget nyer a gazdaság világában, továbbá egyre nagyobb szerepe van a számítógépes rendszereknek egy vállalati infrastruktúrában, egyre gyakrabban merülnek fel a szoftverek jogi természetével kapcsolatos kérdések. Le lehet őket „védetni”? Lehet rajtuk tulajdont szerezni?

III. Elsősorban rögzíteni kell, hogy a szoftvertermékeket az immateriális javak között kell állományba venni, és a bekerülési értéküket a várható hasznos élettartam függvényében értékcsökkenési leírás elszámolásával kell a költségek között kimutatni. Összességében tehát ha egy vállalkozás a szoftver tulajdonjogát nem szerzi meg, csak a felhasználási jogát (licensz), akkor annak a bekerülési értéke vagyoni értékű jog lesz, ha tulajdonjogot is szerez, akkor pedig szellemi termék. A szerzői jogi szabályozás két fő jogcsoportot különböztet meg: személyhez fűződő jogok és vagyoni jogok. A felhasználási szerződés tehát a szerző engedélyt ad műve felhasználására ellenérték fejében. A felhasználási jog terjedelmét rögzítjük: milyen vagyoni jogokra terjed ki, továbbadható-e, kizárólagos-e, mely területre és meddig.

A jogátruházás előnye, hogy valamennyi szerzői vagyoni jogot egyben adhatjuk át a megrendelőre, a személyhez fűződő jogoktól eltekintve. A szoftverek könyvviteli kezelésében fontos a jogi és számviteli besorolás: immateriális javak között vagyoni jogként, vagy szellemi termékként. A következő részletek a számvitelre vonatkoznak a Szt. alapján: a szoftverek bekerülési értékét, értékcsökkenését és a leltározási kötelezettséget érintik. A mennyiségi nyilvántartás vezetése ajánlott a jogtisztaság igazolásához.

A szellemi alkotások jogai – Jogvédelem a gyakorlatban – Online képzés a FT tanácselnök bírójával

Összegző megállapítások a gyakorlatban

  • A kizárólagos használati jogot általában nem jegyeztetik be az ingatlan-nyilvántartásba, és nem mindig derül ki a tulajdoni lapon.
  • Társasházi alapító okirat és SZMSZ ellenőrzése alapvető, mert ezek részletezhetik a kizárólagos használat jogának feltételeit.
  • A szerződésben érdemes rögzíteni a használati jog összegszerűsítését és a kártény esetére adott kártérítési lehetőségeket.
  • A használati jog terjedelme lehet egész dologra vagy annak meghatározott részére korlátozott.
  • A jogszabályi és számviteli szempontok együttes figyelembevételével születik a jogi és gazdasági értelmezés a szoftverek esetében.

Gyakorlati tanácsok

  1. Részletesen vizsgáljuk meg a társasházi alapító okiratot és az SZMSZ-t a kizárólagos használati jogra vonatkozó rendelkezésekért.
  2. Ellenőrizzük, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a használati jog be van-e jegyezve, és ha nem, akkor jogi védelmet keresünk a konstrukció érvényesítéséhez.
  3. Értékeljük az összegszerűsítés lehetőségét a felek közötti szerződésben, hogy a jövőbeni jogvita esetén könnyen kezelhető legyen a kárigény.
  4. Vegyük figyelembe, hogy a kizárólagos használati jogok gyakorlati működtetése gyakran a közös tulajdon alatti részekre is kihatással van, és ezt tisztázni kell minden érintett személlyel.

tags: #hasznalati #jog #atruhazasi #szerzodes

Népszerű bejegyzések: