Házastársi vagyonközösség megosztása és illetékei fellebbezés esetén
A házasság felbontásakor felmerül a házastársi közös vagyon megosztása, a vagyonmegosztás. A vagyonmegosztási szabályokat a mindenkori bírói gyakorlatnak, a Polgári törvénykönyv egyéb szabályaival összhangban, annak megfelelően kell értelmezni, melynek naprakész ismerete elengedhetetlen a felkészült válóperes ügyvéd számára.
A házastársi vagyonközösség alapjai
A házastársak vagyoni viszonyainak részletszabályairól a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezik. A törvény elsőként meghatározza a házastársi vagyonközösség fogalmát. Házastársi vagyonközösség létrejön, és a házastársak osztatlan közös tulajdonát képezi mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. A közös tulajdon a házastársakat egyenlő arányban illeti meg. Ezért a házasság ideje alatt szerzett ingatlanok és ingóságok fele-fele arányban illetik meg a házastársakat.
A közös vagyonba tartoznak a közös vagyontárgyak terhei is, és a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségekből eredő tartozások is, tehát ha valamelyik fél hitelt vesz fel, az adósság is közös lesz. A fentiek alapján a jogi rendszert házastársi vagyonközösségnek, vagy törvényes vagyonjogi rendszernek nevezzük. A törvényes vagyonjogi rendszer a házastársak között az életközösség kezdetétől annak végéig fennáll, kivéve, ha előzetesen vagy a házasságuk alatt eltértek a rendszer szabályaitól, amelyhez házassági vagyonjogi szerződés szükséges.
A különvagyon meghatározása
A házastárs különvagyona olyan vagyontárgyak körét foglalja magában, melyek a következők: a házassági vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgy, vagy házassági vagyonközösség fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, a szellemi tulajdonhoz tartozó vagyoni jogok díjai a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjak kivételével, a személyt ért sérelemért kapott juttatások, a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű vagyontárgyak, valamint a különvagyoni értékhez kapcsolódó vagyontárgyak. Ez jelentése: a különvagyoni vagyontárgyak nem képezik a közös vagyon részét, így annak megosztása sem kérhető a váláskor.
A vagyonmegosztás módjai
A vagyonközösség megszűnése esetén bármelyik fél igényelheti a közös vagyon megosztását. Ha a házasság halálával végződik, az örökösök is jogosultak erre a jogra. A megosztás két módon történhet: Vagyonmegosztási szerződéssel vagy vagyonjogi perben, a bíróság által. Ha a szerződés közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltatik, az érvényes. Ezért érdemes a megosztást szerződésben rendezni, mert ilyenkor rugalmas és gyors megoldásokra van lehetőség. A peres út költségei és időigénye jelentősen meghaladhatják a szerződéses megosztás költségeit.
- Vagyonmegosztási szerződés érvényessége: közokiratba vagy ellenjegyzett magánokiratba foglalt megosztási megállapodás.
- A Vagyonjogi per a bíróságon: költségek, illetékek, szakértők, hosszú eljárás.
Gyakran érdemes a válást és a vagyonmegosztást egy időben intézni. Ez elősegíti, hogy az értékek változásait egy teljes képet adó vagyonmérleg alapján rendezzék, elkerülve értékváltozásokból adódó esetleges buktatókat, például ingatlanok értékének változását vagy a vagyonkimentést. A régi bírósági gyakorlat szerint a válástól elkülönítve is lezajolhat a vagyonmegosztás, de ma már széles körben javasolt a közös megoldás.
A vagyonmegosztás illetéke és határidők
Az illetékek szempontjából a vagyonmegosztás általában illetékmentes, ha a megosztás során egyik fél sem jut nagyobb értékű többlet vagyonhoz. Kivételek lehetnek, ha valamelyik fél a megosztás során nagyobb értékűre tesz szert ellenszolgáltatás nélkül, vagy bizonyos körülmények között fizetnie kell a megfelelő illetéket. A jogszabály szerint a közös vagyon megszüntetéséből származó vagyonszerzés illetéke általában mentes, kivéve ha az egyik fél nagyobb értékhez jut ellenszolgáltatás nélkül kapott rész mellett. A visszterhes vagyonátruházási illeték illetékmentes lehet bizonyos esetekben, ha a vagyonszerző az ellenérték fejében szerzi meg a vagyont, és a tulajdonrész a házastársak közös vagyonából ered.
A fenti rendelkezések alapján például ha a vagyonmegosztás során a férj a közös ingatlan 1/2 részét megváltja és a feleség ezt követően más ingatlant szerez, az Itv. kedvezményes szabályai szerint illetékmentes lehet a megosztás összegének egy részre is vonatkozóan. A “cserét pótló vétel” szabály alkalmazható, ha a megváltást követő ingatlan adásvételi szerződéssel történik, és az adásvétel igazolhatóan kapcsolódik a vagyonmegosztáshoz.
Az eljárás menete és költségei
A vagyonmegosztási per során a perindítás kereseti kérelmének benyújtásával kezdődik. A pert járásbíróságon vagy kerületi bíróságon lehet megindítani, attól függően, hogy a pertárgyérték meghaladja-e a 30 millió forintot vagy sem. Ügyvédi képviselet kötelező lehet bizonyos pertárgyértékek felett. A per során a bíróság perfelvételi és érdemi tárgyalási szakokat tart, beszerzi a lefoglalt vagy előírt bizonyítékokat, meghallgatja a feleket és tanúkat, valamint szükség esetén szakértői véleményeket. A per végén az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésre van lehetőség, a fellebbezés határideje 15 nap a közlés napjától számítva.
A perköltség a fél keresetétől és a per kimenetelétől függ. A perköltség magában foglalja az eljárási illetéket, az ügyvéd díját, szakértői díjakat, és szükség esetén a tanúk költségét. A végső perköltséget a bíróság mondja ki a döntésében. A vagyonmegosztási per illetéke az Itv. előírásai szerint alapvetően a pertárgyérték alapján számítandó, a legfelsőbb határ 1,5 millió forint az első fokú eljárásnál. A cikkben részletes példákat találunk a jogi költségek számítására, a megosztás módjára és az esetleges adókövetkezményekre.
Végső gyakorlati összefoglaló
Ha Ön házastársi vagyonközösséget, vagy élettársi vagyonviszonyt rendezne, célszerű előzetesen átgondolni, hogy meg kívánja-e oldani szerződésben a vagyont, vagy peres úton érvényesíti jogos igényeit. Szerződéses megoldás esetén testre szabott, rugalmas megosztási elrendezéseket lehet kidolgozni, ami legtöbbször költséghatékonyabb és gyorsabb, mint a bírósági per. Ha azonban a felek között nincs megegyezés, a vagyonmegosztási per a bíróságon rendezhető, ahol a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján állapítja meg a vagyoni arányokat és a jogos követeléseket. Tisztelt Ügyfeleimnek segítek a körülmények felmérésében, a vagyonmérleg elkészítésében, a megosztási formák kiválasztásában, és ha szükséges, a vagyoni jogok érvényesítésében bírósági vagy peren kívüli úton egyaránt.
Egy órával az esküvő előtt kaptam egy videót — és mindent leállítottam az oltárnál
Gyakorlati tennivalók a sikeres vagyonmegosztáshoz
- Készítsen részletes vagyonmérleget a házasság idejére vonatkozóan, beleértve ingó és ingatlan vagyont, valamint a szellemi tulajdonjogokat és a tartozásokat.
- Döntse el, hogy szerződéses megosztást, vagy peres megoldást preferál-e.
- Ha perre kerül sor, válasszon tapasztalt családjogi szakértőt, aki jártas a megosztási rendelkezések és illetékek összetett számításában.
- Vizsgálja meg a cserét pótló vétel kedvezményét és az Itv. vonatkozó rendelkezéseit, hogy a közös vagyonból történő értékesítés vagy átruházás adózása a lehető legkedvezőbb legyen.
- Értékelje a megállapodás és peres eljárás költségeit, a több évig tartó pereskedés kockázatait és a családi kapcsolatokra gyakorolt hatásokat.
tags: #hazastarsi #vagyonkozosseg #megosztasa #fellebbezes #illeteke