Hódmezővásárhely elkerülő útjának megvalósítása: tervek, műszaki megoldások és várható hatások
A tervezett elkerülő út a 47. számú főút és a 4421 jelű összekötő utak között épül ki, és az északi rész megvalósításával jelentősen átszabja a város közlekedési térképét. A projekt célja a lakossági és gazdasági mobilitás javítása, a környezeti terhelés csökkentése, valamint a térség gazdasági növekedésének támogatása a fenntarthatóság elveinek mentén.
A tervezés háttere és gazdasági-szociális célok
Élhetőbb környezet kialakítása, az életminőség javítása, a lakosság jólétének és mobilitási feltételeinek növelése áll a beruházás középpontjában. A területfejlesztési koncepció szerint a körgyűrű kiépítésével az Orosháza-Makó közötti átmenő forgalom élénkítése válik lehetővé, miközben a környék területi különbségei csökkennek, a vidéki térségek népességmegtartó ereje erősödik.
A megvalósítás hozzájárul a gazdaság hatékonyságának növekedéséhez, az alap-infrastruktúra feltételeinek biztosításához, és a kereskedelem-szolgáltatások fejlődéséhez, ezáltal a település jövedelemtermelő képességének növekedéséhez. Emellett a közúti átszervezés elősegíti a környezeti terhelés, a zaj és a légszennyezettség csökkentését, és javítja a társadalmi igazságosságot a hozzáférés biztosításával időseknek, gyermekeknek, alacsony jövedelműeknek és fogyatékkal élőknek egyaránt.
A nyomvonal és műszaki alapelvek
A tervezés jelenlegi összefüggésében az elkerülő út a 47. főút és a 4421 jelű összekötő út között halad. A beruházás teljes hossza 3,170 km, a tervezési sebesség vt = 60 km/h (0+000-2+150 km szelvények között), illetve vt = 70 km/h (2+150 km-3+170,22 km szelvények között). A nyomvonal síkvidéki jellegű magassági vonalvezetésű, a körforgalmi végcsomópontok és kereszteződések közepes, de kiemelt fontosságúak.
A tervezési szakasz kezdőszelvénye a 4421 jelű Tótkomlós-Hódmezővásárhely összekötő út 29+028 km szelvénye. A nyomvonal párhuzamosan halad a meglévő bekötőútakkal, és a telephelyet érintő „T” csomópontot is magában foglalja. A kereszteződéseknél körforgalmi megoldások kerülnek kiépítésre, több ponton szintbeli csomópontokkal találkozhatunk. A vasúti keresztezések modern szintbeli vagy felüljárós megoldásokkal biztosítják a forgalom zökkenőmentességét (például vasúti felüljáró a Szeged-Békéscsaba vasútvonalon).
A tervezett nyomvonal a 47-es főút Debrecen-Szeged kapcsolathoz vezető szakaszának része, és a 4421, 4418, 135-ös vasúti és közúti keresztmetszeteknél körforgalmi és kereszteződési csomópontokat alakít ki. A kereszteződések között az Aranyági út és Kakasszéki-csatorna is érintett, a körforgalmi végcsomópont a 47-es főút 195+497 km szelvényében, a keleti elkerülő pedig a 4418 jelű összekötő út felől érkezik a végcsomóponthoz.
Csomópontok és forgalmi szerkezet
A hálózatban öt szintbeni csomópont létesül az északi elkerülő szakaszon, ebből kettő körforgalmi, három kereszteződés. Emellett egy különszintű csomópont, vasúti felüljáró és kerékpáros aluljáró is épül. A középsziget belső sugara 9,00 m, a gyűrű belső szélessége 2 × 1,50 m, a külső sugár 16,00 m és a körpálya szélessége 7,00 m. A keleti elkerülő út végcsomópontja körforgalmi kialakítással zárul a 195+497 km szelvényében, amely mind Szeged, mind Orosháza irányban biztosítja a kanyarodó mozgást.
A körforgalmi csomópontok előnyei közé tartozik a kis területigény, a főút és mellékút közötti gördülékeny forgalom, valamint a könnyebb megközelítés az ipari parkhoz és az előírt bekötőutakhoz. A „T” csomópont pedig biztosítja a ASA Építőipari Kft. telephelyére vezető forgalom gyors és biztonságos behajtását, balra álló sávval a zavartalan forgalom érdekében. A sávvideo és mellé- sávok kialakítása segíti a forgalom hatékony kezelését, különösen a nagy tehergépkocsi-forgalom esetén.
Környezeti és közlekedésbiztonsági szempontok
A tervezés során figyelembe vették a vízfolyások és árkok védelmét, a Kakasszéki-csatornát és a keresztező árkok, valamint az aranyági mezőgazdasági területek közelében tervezett négyágú csomópont problémáinak minimalizálását. A nyomvonal töltésben halad, a burkolatról lefolyó vizeket talpárokkal gyűjtik össze, és a tározó-párologtató árkok is részét képezik a megvalósításnak. A projekt ugyanakkor környezetvédelmi és esélyegyenlőségi jogszabályokat is figyelembe véve valósul meg, a megvalósítás során törekednek a természeti és kulturális értékek megőrzésére, és a környezeti kár minimalizálására.
A projekthez kapcsolódóan nem szükséges költség-haszon elemzést készíteni, mivel a beruházás nettó bevételt nem termel, és nem minősül állami támogatásnak. A közútfejlesztési beruházások közé tartozik az ipari- és gazdasági övezetek elérésének javítása, a térségek integrált gazdaság- és foglalkoztatás fejlesztése, valamint a közlekedésbiztonság növelése érdekében végrehajtott infrastrukturális felújítások. A 3.1.2 pont szerint önállóan nem támogatható, választható tevékenységek között a közút-csomópontok átalakítása, korszerűsítése, kiépítése, és az infrastrukturális elemek korszerűsítése szerepel.
A beruházás támogatási szerződése a Területi Operatív Program keretében történt megkötésre, a kivitelezés várhatóan 2017-2018 között kezdődhetett volna, majd a projekt előrehaladását követően a végleges átadásra került. A fejlesztés hozzájárul a város belvárosának tehermentesítéséhez, a jelenlegi és jövőbeni közlekedési igények jobb kielégítéséhez, és összeköti a keleti elkerülő utat az Erzsébeti úttal.
- A 47-es főút északi elkerülő szakasza: 12,7 km, 2×1 sávos kialakítás, öt szintbeni csomópont (két körforgalom), három kereszteződés, egy különszintű csomópont, vasúti felüljáró és kerékpáros aluljáró.
- A 4421 és 4418 összekötő utak körforgalmi csomópontjai a hatékony kanyarodásért és kis területigényért felelnek.
- A hidak, árok és vízfolyások védelme, valamint a környezetvédelmi szempontok végigvitele kiemelt fontosságú.
Expected eredmények és közérdek
A beruházás eredményeként a belváros forgalma jelentősen csökken, naponta akár tíz-tizenöt ezer gépjármű kerülhet el a belső területek felügyeletétől. A város így élhetőbb környezetet nyer, és a környezeti terhelés mérséklődik. A terület gazdaságos-fejlesztése és a közlekedési költségek csökkentése hosszú távon is pozitív hatással van a gazdasági aktivitásra és a munkaerő mobilitására.
Az infrastruktúra fejlesztése összhangban van a kormány közlekedés-fejlesztési programjával, melynek célja, hogy 2021-ig jelentős autópálya- és gyorsforgalmi hálózat épüljön ki, megnövelve a megyei jogú városok bekapcsoltságát az autópálya-hálózatba. A beruházás a térség ipari parkjához közvetlen hozzáférést biztosítva hozzájárul a gazdaság dinamikus növekedéséhez és a foglalkoztatás megtartásához.
A kivitelezésében részt vett konzorcium, amely a Colas Út Zrt., a Délút Kft., a Colas Hungária Zrt. és Colas Közlekedésépítő Zrt. alkotta. A közbeszerzési eljárás és források lehetővé tették a fejlesztés megkezdését, amely a tervek szerint határidőre, 2018 második felére elkészült. A projekt a megyei jogú város és térség számára stratégiai jelentőségű, hiszen összeköti Szegedet Debrecennel és támogatja az ipari-, logisztikai és gazdasági kapcsolatok erősödését.
Az érintett közösségek és területek
A földút korrekciók és a területvásárlás részletei a projekt ütemezésében és mérnöki tervezésében rögzítésre kerültek. A kisebb földterületeket érintő korrekciók és a települési területek kiszolgálása, beleértve a mezőgazdasági területeket és a kertkészleteket, a helyi önkormányzatokkal történő egyeztetések alapján valósul meg. A beruházás során a köznevelési, egészségügyi és közösségi szolgáltatásokhoz kapcsolódó forgalom biztonságosabbá válik az elkerülés által biztosított zökkenőmentes közlekedés révén.
tags: #hodmezovasarhely #elkerulo #epitese