A palatető készítésének részletes útmutatója
A palatetőfedés egy olyan építészeti megoldás, amely évszázadok óta népszerű tetőfedő anyagként szolgál. A pala, mint építőanyag, többféle típust foglal magában, melyek eltérő összetétellel és gyártási technológiával rendelkeznek. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a palatető készítésének folyamatát, beleértve a különböző palatípusokat, azok tulajdonságait, valamint a beépítéssel és a biztonsági előírásokkal kapcsolatos tudnivalókat.
A pala típusai és története
A palatetőfedés két fő típusát különböztetjük meg: a természetes kőpalát és a műpalát (szálcement pala).
Atermészetes pala egy közel 400 millió éves kőzet, melyet már több mint 2000 éve használnak tetőfedésre. A föld (devon kor) alakulásakor keletkezett különböző hőmérséklet és nyomás hatására. A terméspala viszonylag magas bekerülési ára miatt Európában leginkább a nyugati országokban terjedt el.
Aműpala, más néven szálcement pala, Ludwig Hatschek morva-osztrák vállalkozó találta fel 1900-ban, kiváltva a drágább terméspala fedéseket. Az 1990-es évek elején a gyártási technológia megváltozott, az összetevők közül kikerült az azbeszt, így a szálcement pala immár több mint 20 éve egy korszerű, környezetbarát tetőfedő anyag. A műpala cement és azbeszt (14%) keveréke adalékokkal dúsítva, változatos formájúra préselve, valamint több színben előállított anyag. A hullámpalát 1902-ben találta ki egy ausztrál mérnök, L. Gatchek. Fejlesztése lehetővé tette a tetőfedő anyagok gyártásának széleskörű megalapozását.
A pala alapanyagaként használják azbeszt, portlandcement és víz keveréke. A kész anyag jellemzői az alkatrészek minőségétől és tartalmától függenek, beleértve az ásványi és kémiai összetételt is. A cellulóz krizolit-azbesztből, vízből, töltőanyagokból, cementből és üvegszálból készül. Az alapanyagokat speciális edényekben gyúrják. A mélyedésben szigorúan adagolják az egy lap előállításához szükséges részt. A keverék a kívánt formát kapja, amelyet a folyadék egy részének extrahálása követ. A munkadarabot átvisszük a berendezésbe, ahol nyomás alatt a maradék nedvesség elpárolog. A termékek méretei a GOST 30340-2012 szerint vannak megadva, amely tartalmazza a meghatározást, a palát, mi ez és a műszaki paramétereket. A maradékot és apró darabokat újrahasznosításra küldik. A késztermékeket pácolás céljából raktárba helyezik.
A palatető építése
A palatető készítése során fontos figyelembe venni a tető szerkezeti elemeit és azok szerepét. A tetőkeret a tető szerkezeti váza, amely általában fémből, fából, betonból készül. A tetőkeret kialakítása többek között a tető típusától és súlyától függ. A tetődeszka a tető merev eleme; palacsempét támaszt, és fa deszkából készül, a szarufákra helyezve. A deszkák ajánlott hossza minimum 1,2 m, 3 szarufához elegendő. A munkások a szarufákat összekötő vonalon mozognak, nem közöttük. A tetődeszkára vízhatlan fólia van felszerelve.
A lejtő a vonal meredekségét határozza meg. A palatetők valójában 20%-a a globális cseréptetőfedő-piacnak. A palatető lejtése 20%-tól kezdődik. Bármi, ami ez alatt a lejtő alatt van, lapos tetőnek minősül, ezért a palacserepek szögekkel történő rögzítése már nem biztosítja a vízszigetelést. A PIATRAONLINE palacserepekkel készült tetőfedéshez legalább 30%-os tetőlejtés szükséges. A lejtő szorosan összefügg a csempe kitettségével. A lejtést a tető maximális magassága és a nyílása közötti arányként mérjük. Pl.: 3 m magas és 6 m nyílással rendelkező tető, ½ lejtése 45°-nak felel meg.
A pala rögzítése ragasztóval vagy szögekkel történik (a legjobb a réz, 38-63 mm hosszú). Erős szeles területeken a csempék 3 pontban történő rögzítése erősen ajánlott. Bár a ragasztóval történő felszerelésük olcsóbb, fennáll a nedvesség veszélye a pala és a tető között. Emellett a ragasztóval a tető eső után lassan kiszárad, és a hóolvadással is gondok vannak. A szárazabb helyeken ilyenkor javasolt a ragasztós palatető szerelése, alapfelszereltség a merőleges illesztési technikával.
A tető deszkás szögekkel történő cseréprögzítés fedett területén 3 db cserép lesz átfedve, ami a vízszigeteléshez és a hószigeteléshez szükséges. A fedőfelület a tető dőlésszögétől és a cserép méretétől függ. A számítások szerint 20%-os lejtőhöz legalább 115 mm hosszúságú területen, 35%-os lejtéshez pedig 75 mm átfedés szükséges.
Műszaki adatok és biztonsági előírások
A palatetőfedéshez számos műszaki adatot kell figyelembe venni a vásárlásnál és a beépítésnél:
- Vízfelvételi arány: 0,3% alatt
- A kalcium-karbonát koncentrációja: 3% alatt van a savas esők elkerülése érdekében
- Törésmodul (hajlítási ellenállás): Körülbelül 600-650 kg/cm² a kiváló szélállóság érdekében
- Alacsony vasérc koncentráció (pirit, hematit), hogy elkerülje az oxidációt
A pala tetőcserepekhez számos méret és súly kapható (leggyakrabban: 600 x 300 mm). A vastagság alapján 4 mm-es (könnyebb) vagy 5, 6, legfeljebb 9 mm-es (nehéz lemezek) lapokat használhat. Széles pala cserépfedéshez a tetőfedő alján a legszélesebbet fektesse ki.
Az azbeszt veszélyei és kezelése:
Az azbesztpalát 2005 óta veszélyes anyagként tartják számon Magyarországon. Elsősorban rákkeltő anyagok, a légzőszerveket támadják meg, ha a repedésekor a levegőbe kerülnek. Az azbesztózis egy súlyos, progresszív, hosszú távú, nem daganatos betegség a tüdőben, amely a belélegzett azbesztszálak irritációja és szöveti hegek kialakulása miatt jön létre. A tüdőrák és a mesothelioma (egy ritka ráktípus) kialakulásának kockázata is megnő az azbeszttel érintkezők körében.
Hazánkban 2005. január 1-től betiltották az azbesztet tartalmazó termékek forgalmazását és felhasználását. Aki palatetőt vagy magas azbeszttartalmú hullámpalát bont, először tájékozódjon, hogy lakóhelyén hova szállíttatható. Az azbeszt bontást a munkavédelmi felügyelőségnek be kell jelenteni, mivel a bontási termék veszélyes anyagnak számít. Ezt a feladatot csak nagy körültekintéssel, megfelelő védő felszerelésben lehet végezni.
Az azbeszttartalmú építőanyagok kezelésére 16/2001 (VII.18) sz. KöM és a 26/ 2000 sz. EÜ rendeletek vonatkoznak. A mentesítés csak megfelelő védőruhában történhet. Az overall anyagának meg kell akadályozni a szálak átjutását. Az azbesztmentesítést a 12/2006. (III.23.) EüM rendelet szabályozza. A mentesített területet légmentesen le kell zárni, hogy a bontás során ne jussanak a levegőbe a szálak. A bontott anyagok a veszélyes hulladékokat tároló lerakatokra kerülnek. A veszélyes anyagot csak duplafalú műanyag zsákban lehet tárolni, és feliratozni kell, hogy mit tartalmaz.
A pala beépítéséhez nem ajánlott szögeket használni, mivel azok a lap hasadásához vezetnek. A vágáskor a légzőrendszerbe kerülő apró apríték és por allergiás reakciót vagy tüdőbetegséget okozhat.
Azbesztmentesítés és hulladékkezelés
Nagy mennyiségben keletkezik az építési bontás során tetőfedő azbeszt-pala, mely egészségügyi kérdéseket is felvet. Az azbesztcement palafedés bontásakor veszélyes hulladéknak minősül. Az építkezés során lecserélt azbesztcementpala a tetőről kellő óvatossággal, védőeszközökkel, engedélyezett szállítási eljárással kezelhető. Egy váratlan vihar, légörvény károkozása esetén erre nincs lehetőség, a vihar az egész tetőt képes megemelni, és az ac. palákat szétszórni.
A hulladékmentesítés költsége egy régi tető felújításakor a Dunakanyarban, 2013-as árak szerint: ártalmatlanítás 55 Ft/kg, szállítás 210 Ft/km (+ áfa). Az azbesztpala mentesítés egy olyan terület, melyhez egyéb, beruházást támogató pályázati forrást érdemes felhasználni.
A bontás időpontját a környezeti körülmények figyelembevételével határozzák meg, az erős szél kizáró tényező lehet, mivel az növeli a por szóródásának veszélyét. A bontás maga lassú, precíz munka, amely során a cél az, hogy a pala a lehető legkisebb mértékben sérüljön. Az azbeszt jelenléte miatt ez az egyik legszigorúbban szabályozott bontási munka, amely komoly előkészítést, tapasztalatot és fegyelmezett munkaszervezést igényel.
A palatetőfedés kiválasztásakor figyelembe kell venni az összetételt és a gyártási technológiát. A magas minőségű gyártástechnológiának köszönhetően a modern szálcement pala anyagok ellenállnak az időjárási viszontagságoknak.
tags: #hogyan #keszul #a #palateto