Homlokzati állvány építése és építési engedély

Az építkezés, felújítás vagy bármely magasban végzett munka során alapvető fontosságú a megfelelő állványozás. A homlokzati állvány építése különös gondosságot és figyelmet igényel, hiszen ez biztosítja a munkavégzés biztonságát és hatékonyságát. A homlokzati állvány építés kulcsszerepet játszik az építőiparban, munkavédelem és a hatékonyság szempontjából egyaránt. Egy jól tervezett és megépített homlokzati állványzat nem csak a munkavédelmet szolgálja, hanem optimalizálja a munkafolyamatokat is, így minden projekt zökkenőmentesebben, hatékonyabban valósulhat meg.

Magyarországon az állványozási munkákra vonatkozó szabályozásokat elsősorban a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályok és a specifikus építési előírások határozzák meg. A munkavédelmi törvény: A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek alapvető keretet biztosítanak a biztonságos munkavégzésre, beleértve az állványozást is. Az építési munkálatok biztonsági követelményeit számos rendelet részletezi, többek között az építési tevékenység biztonságtechnikai követelményeiről szóló 25/2016. (IX. 5.) NGM rendelet. A munkavédelmi előírások mellett az állványozás területén számos MSZ EN (Magyar Szabványügyi Testület által kiadott Európai Normák) szabvány is alkalmazandó. Ezek részletezik az állványok tervezésével, kivitelezésével és biztonsági ellenőrzésével kapcsolatos technikai követelményeket.

Változások az építési engedélyezési szabályozásban

Az építési engedélyt szabályozó jogszabályok jelentős változáson mentek keresztül 2017-ben. A korábbi szabályozás több ponton változott. Az építési engedély, egy olyan hatósági engedély, amely felhatalmaz egy természetes vagy jogi személyt az engedélyben meghatározott építészeti feladat elvégzésére. A 2024. október 1-jétől hatályos 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet IV. fejezete egyértelműen leírja, hogy mely tevékenységekhez szükséges építési engedélyt kérnünk, illetve mikor van lehetőségünk az egyszerű bejelentési eljárás lefolytatására.

Szükséges építési engedély?

Ahhoz, hogy megállapítsd, a tervezett építészeti munka engedély köteles, vagy sem, az alábbi lista segítségedre lehet. Számos olyan építészeti tevékenysége van, amelyhez nem szükséges építési engedélyt kérni. Azokról az építészeti munkálatokról, amelyek nem engedélykötelesek, a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében olvashatsz.

Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek

A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a 2013. január 1. és 2024. szeptember 30. napja között az építési engedély nélkül végezhető tevékenységek felsorolását.

Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.
Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
A 14. pont e) alpontjában és a 29. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
Önálló reklámtartó építmény, valamint gépjármű-üzemanyag egységárának feltüntetésére szolgáló oszlop vagy tábla építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
Temető területén: a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot, b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.
Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.
Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.
Megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), d) ideiglenes fedett lovarda, e) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építményépítése.
Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
Növénytermesztésre és gombatermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.
A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.
Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.
Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék, illemhely (kivéve csoportos illemhely) építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.
Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.
Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése.
Telken belüli geodéziai építmény építése.
Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.
Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat és felvonulási építmény építése.
A 7. pontban és a 14. pont e) alpontjában foglaltak figyelembevételével a magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.
Közforgalom elől elzárt, telken belüli út, parkoló, áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése.
A pince építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 20 m3 légteret és a 2,0 m mélységet.

A fenti listában szereplő építészeti tevékenységekhez nem szükséges építési engedélyt benyújtani. Az építkezési engedély kérelem csak akkor fogadható el, ha az alábbiakban felsorolt adatokat tartalmazza.

Mikor szükséges építési engedélyezési eljárás lefolytatása?

A 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet IV. fejezet 17. § meghatározza azokat az eseteket, amikor építési engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges:

Az új épület építése, ha annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet vagy a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot meghaladja, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, valamint a felvonulási épület építését.
A meglévő épület bővítése, ha az így elkészült épület az a) pontban meghatározott méretet meghaladja, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, a felvonulási épület, valamint a meglévő épület kizárólag külső alaprajzi méretet érintő, hasznos alapterületet nem növelő bővítését.
A zártsorúan vagy ikresen épített épületen minden olyan építési tevékenység, amely az épület szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét érinti.
A támfal építése, ha az a csatlakozó alacsonyabb terepszinttől számítottan az 1,5 m magasságot meghaladja.
A közhasználatú fürdőmedence építése.
Az új, 6,0 méter magasságot meghaladó, épített égéstermék-elvezető építése, kivéve a meglévő állami tulajdonú vagy használatú építmény alternatív fűtési módra való áttéréséhez telepített konténeres kazánház kéményének építését.
A csatlakozó terepszinttől számított 6,0 méternél magasabb vagy 60 m3-t meghaladó töltőtérfogatú, ömlesztettanyag-tároló elhelyezéséhez építmény építése.
A magasles és kilátó építése, bővítése, ha annak járófelülete a terepcsatlakozástól mért 6,0 métert meghaladja.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti, emberi tartózkodásra alkalmas állvány jellegű építmény építése, bővítése, kivéve a legfeljebb 180 napig fennálló és megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező és maximum 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építményt.
A megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező, több mint 180 napig fennálló és a piacfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó épület építése, ideértve a sátorszerkezetet is.
A lejárt hatályú építési engedéllyel rendelkező, de használatbavételi engedéllyel vagy használatbavétel tudomásulvételével nem rendelkező építményen - a hőszigetelés kivételével - a külső alaprajzi méretet vagy az építmény beépítési magasságát érintő befejező építési tevékenység.
A hatályos építési engedéllyel rendelkező építmény la) külső alaprajzi méretét, lb) beépítési magasságát, lc) telken belüli elhelyezkedését vagy ld) szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét megváltoztató építési tevékenység.

Állványozási munkák lépései

A homlokzati állvány építése elengedhetetlen a biztonságos és hatékony munkavégzéshez építőipari projektek során. Az állványozási munkák megkezdése előtt engedélyeket kell szerezni, különösen, ha a munka nyilvános területeken vagy nagy magasságokban történik.

Az állványzat tervezése során elengedhetetlen a munkaterület pontos felmérése. Fontos figyelembe venni az épület struktúráját, a terület adottságait, és előre látni a lehetséges akadályokat.
A stabil állványzat az alapoknál kezdődik. A talajvizsgálat elengedhetetlen a stabilitás biztosításához, gyenge talaj esetén további alátámasztásra lehet szükség.
A kezdő elemek elhelyezése kritikus lépés, mivel ezek képezik az állványzat alapját. Fontos, hogy ezeket pontosan vízszintesen helyezzük el, mivel ez befolyásolja az egész szerkezet stabilitását.
Miután a talpak és a kezdő elemek a helyükön vannak, következik az első keretsor felépítése. A kereteket a talpakon kell rögzíteni, majd az első sor merevítése következik, korláttal és andrással (átlós merevítővel), amely biztosítja a struktúra stabilitását. Az átlós merevítő alsó rögzítési pontja a kezdő elemeken, a felső pedig a keretek tetején található.
A biztonságos munkavégzés érdekében elengedhetetlen, hogy a munkaterület minden pontja könnyen és biztonságosan hozzáférhető legyen.
A homlokzati állványzat magasságának növelésével párhuzamosan ismételjük meg az előző lépéseket, figyelve a merevítőelemek helyes elhelyezésére.
Az állványrendszer 1-1,5 szintenként történő falhoz rögzítése, vagy speciális kihúzható lábbal való megtámasztása szükséges a stabilitás további növelése érdekében.

A fent leírt lépések betartásával egy stabil és biztonságos állványrendszert hozhatunk létre, amely megfelel minden szükséges biztonsági előírásnak és normának.

Bontási engedély

Bontási engedély alapján végezhető a bontási tevékenység, ha: műemléket érint, helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érint, érinti a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét. A bontási engedély iránti kérelmet az építtető vagy meghatalmazottja nyújthatja be az építésügyi hatósághoz. A kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani.

Összefoglalás

Az építési engedélyezési folyamat gyorsan és egyszerűen intézhető. Az ÉTDR (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) megkönnyíti az engedélykérés folyamatát, hiszen így könnyen digitálisan leadhatóak a dokumentumok. Fontos, hogy szükség esetén fordulj tapasztalt jogászhoz, aki segíthet eligazodni a jogszabályok között.

tags: #homlokzati #allvany #epitese #epitesi #engedelyes #munkanal