Hortobágy kultúrterület szabályozási terv: értelmezés és alkalmazás a helyi építészetben
A Hortobágy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. I. 1. 2. 2. § E rendelet alkalmazásában:1.2 Értékvizsgálat: A települési érték helyi védelem alá helyezésének megalapozására szolgáló, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározottak szerint annak minősülő munkarész.
Értékvizsgálat és helyi értékek meghatározása Hortobágyon
A rendelet kiemeli a helyi védelem alá helyezés megalapozásának szükségességét és a kapcsolódó eljárási szabályokat: érdekelt felek értesítése, észrevétel lehetősége írásban, valamint az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés.
A védetté nyilvánított helyi értékek listája és térképi ábrázolása, továbbá a védett értékek nyilvántartása a rendelet 5. §-ában kerül részletezésre. A védettség fenntartása érdekében a tulajdonos kötelezettségeket és jogokat is meghatározza a jogszabály. A településképi követelményrendszerbe tartozó külső megjelenés és anyaghasználat kifejezetten a Hortobágyi Nemzeti Park Világörökségi Helyszín arculatához és a táj jellegéhez igazodik.
Építészeti és telepítési követelmények területenként
A rendelet részletezi az épületek tervezésének, elhelyezésének és megjelenésének területi építészeti követelményeit:
- Táji illeszkedés: tetőidomok és fedések megengedett formái, anyag- és színkörnyezet a helyi hagyományokhoz igazítva, fehér vagy világos pasztellszínű homlokzatok előnyben részesítése.
- Majorszerű csoportosítás: a majorszerű elrendezés szabályozza az épületek elhelyezését és tömegformálását a gazdasági területeken, a településkép egységessége érdekében.
- Tájba illesztett tetőfedés: a nád és a hagyományos kerámia cserép megengedett, a modern fémlemez fedés csak a hagyományos megjelenés határain belül.
- Üdülő- és lakóterületek speciális előírásai: kerítések, előkertek, és belső tömegformálás szabályozva a közösségi és turisztikai jelentőség figyelembevételével.
Beépítési módok és tömegalakítás
A beépítés többféle módja engedélyezett: előkerttel oldalhatáron álló, vagy szabadon álló beépítéses tömbök formájában. A tetőforma a hagyományostól eltérő geometriát nem enged meg, kivéve speciálisan engedélyezett épületeknél (templom, csillagvizsgáló, autentikus épületek).
Beépítési övezetek és telekméretek
A rendelet több övezetet és kapcsolódó telekminőségi mutatót határoz meg, például:
- Lke-1 és Lke-2 övezetek: legfeljebb 2 lakásos épület, 120 m2 nettó alapterület, 5-6 személyes szállás, közeli kereskedelmi és szolgáltató egységek elhelyezhetők.
- Lke-4 övezet: kétlaki vagy két önálló rendeltetési egységet magában foglaló épület, 120 m2 nettó alapterület, 25%-os beépítettség, 6 m magasságig, előkert 10 m, közművesítés és parkolási szabályok szerint
- Lek-1/Lke-2 övezeteknél részletes előírások a közművek és parkolók elhelyezésére, közterületen tilos járművek elhelyezése, csak telken belüli parkolók engedélyezettek.
A belterületi részek elrendezése és új beépítés esetén az előírt telekterület minimalizáltsága és a telkek elrendezése összhangban kell legyen a településkép védelmével és a környezeti értékekkel.
Beépítés kiemelt zónái és világörökségi összefüggések
A Hortobágy világörökségi helyszíneihez kapcsolódóan a tervezés során kiemelten figyelembe kell venni az autentikus építészeti elvárásokat, a hagyományos anyagokat és a környezeti arculatot. A terv egyeztetése során kötelező a Világörökségi Helyszínhez igazodó anyag- és színhasználat, továbbá a fehér vakolat, tégla és nád kombináció, illetve a hagyományos tetőfedés alkalmazása.
A tervek végrehajtásának gyakorlati vonatkozásai
A tervezet a 3/2008. KvVM rendelet és az OTÉK keretein belül készült, és kiemelten kezeli:
- Közműfejlesztés és rákötések kötelező jellegét;
- Kereskedelmi és szolgáltató egységek elhelyezését az övezetek szerint;
- A terepszint alatti építmények korlátozását, kivéve a megengedett technológiai célokat és strandfürdő területeket;
- A zöldfelületek és a kerítések használatának előírásait a településkép megőrzése érdekében.
Az új szabályozási terv bevezetése fokozott közösségi egyeztetést és hivatalos honlapon történő közzétételt is igényel a védett természeti területek kezelési terveivel összhangban.
Jogi háttér és kapcsolódó előírások
A rendelet végrehajtása érdekében a Hortobágy Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) és Szabályozási Terv (SZT) az OTÉK alapján kerül meghatározásra, és a kijelölt övezetek szerint kell alkalmazni. A tervek tartalmazzák az építési vonalakat, előkert méretét, kert- és telekméret-szabályokat, közművesítettség és zöldfelületi arányokat is.
Összefoglaló a fontosabb elemekről
A Hortobágy kultúrterület szabályozási terve célja a településkép megőrzése és a világörökségi értékek integrált védelme, miközben lehetővé teszi a fenntartható településfejlesztést és a hagyományos építészeti örökség megőrzését. A helyi értékek védelme érdekében részletes eljárások és beépítési feltételek kerültek meghatározásra, különös tekintettel a tetőforma, anyaghasználat és színek hagyományos megőrzésére.
tags: #hortobagy #kulterulet #szabalyozasi #terv