Hova kerül a termőföld a BMW gyár területéről Debrecenben?

A BMW debreceni gyárberuházása életre keltette a város és környékének közéletét: mióta 2018 júliusának végén bejelentették a beruházást, a helyiek, gazdálkodók és önkormányzati szereplők nap mint nap azzal szembesülnek, hogy a termőföld sorsa megváltozik. A beruházás helyszínének kijelölését követően március 26-án a Magyar Közlönyben megjelent egy közel háromszáz helyrajzi számból álló lista, amely az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet ipari telephelyeihez kapcsolódó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügyként nyilvánított területeket sorolta fel.

Hol vannak ezek a földek és milyen minőségűek?

A fenti helyrajzi számok Debrecen környékén, Kismacs és Nagymacs, valamint Józsa városrész között található mezőgazdasági művelés alatt álló területeket jelölik. Az itteni földek hektáronként 5-6 millió forintot érnek, mivel itt a talaj kiváló minőségű: 40-45 aranykorona értékű, míg Magyarországon az átlag 19 aranykorona.

termőföld és mezőgazdasági táj Debrecen környékén

Mi történt a helyszínen a közlöny megjelenése után?

Az Index riportja szerint a márciusi közlöny megjelenését követően „beindult valami”: nem sokkal később tárgyalókamion jelent meg a földek mellett, a tulajdonosokat megkeresték, a mezőőröknek pedig kiadták, hogy kizárólag a földek tulajdonosai léphetnek be a területre. Pár hónappal később az is kiderült, hogy az állam az önkormányzattal karöltve a BMW-nek vásárolja meg a területet.

A földek megszerzése: vételi ajánlat, csere és kisajátítás

Először vételi ajánlatot tettek a tulajdonosoknak, és jelezték, hogy szükség esetén csereterületeket is fel tudnak ajánlani. Hamar világossá vált, hogy harmadik opció nincsen: a földet az állam így vagy úgy megszerzi, legvégső esetben kisajátítja. A tulajdonosokat részben megfizették: egyes hírek szerint hektáronként 5-6, esetenként 7,5 millió forintot is kínáltak. A csereterületek egy részét a helyi önkormányzat, illetve az állam tulajdonában álló területek jelentik, bár nem minden esetben tekinthetők egybefüggő, az eredetivel azonos minőségű területeknek.

Hogyan kezelik a humuszt és a termőréteg megóvását?

A kivitelezési munkák során a beruházóknak a termőföld védelméről szóló törvény előírásainak betartásával kell gondoskodniuk a humuszos termőréteg mentéséről és hasznosításáról. Kun Ferenc, a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. ügyvezetője szerint a humusz mentendő érték: talajvédelmi terv készül, amely rögzíti a humuszréteg vastagságát, a mentendő humuszos talajréteg mélységét és minőségét. A mentés tényleges elvégzése humuszgazdálkodási terv alapján történik, amely meghatározza, mennyi lesz a beruházás során felhasználva zöldfelületek kialakítására, rézsűk, nyílt árkok felszínborítására.

humuszdepóniák a gazdasági övezetben

Hol tárolják és hova kerül a letermelt humusz?

Ellátogattak az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetbe és a Déli Ipari Parkba: a BMW-gyár környékén több, külön erre kijelölt területen, rendezetten, mintegy kétméteres magasságban van elterítve a termőföld. A CATL akkumulátorgyár területén pedig a letermelt humuszt depóniákban, a telek északi részén tárolják. Saját szemmel látva a jelentős földmennyiséget, nehéz elképzelni, hogy mindezt külföldre exportálnák, hiszen az jelentős anyagi és szállítási kapacitást igényelne, így az exportálás elmélete kevésbé valószínű.

Hogyan oldják meg a csereterületeket és a gazdák érdekeit?

A jövőbeni 400 hektáros gyárterület több gazdálkodó tulajdonában volt, és a megállapodás értelmében ezen földek megszerzése a város feladata volt. Azoktól a gazdáktól, akik eladták a földjüket, megvette a város; akik viszont tovább gazdálkodnának, azok számára ugyanolyan minőségű földet ajánlottak fel cserealapnak a közelben. Ennek érdekében az önkormányzat 300 hektár megvásárlását kezdeményezte: 147 hektárt a magyar államtól, 153 hektárt pedig az AKSD Városgazdálkodási Kft.-től.

Mit mondanak a helyi gazdálkodók és a nagyvállalkozók?

Forgács Barna, az Agrárgazdaság Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a cég kezelésében lévő területekből mintegy 400 hektárt érintett a földügylet. A legnagyobb területet, a 400-ból 230 hektárt az Agrárgazdaság Kft. bérli. Forgács szerint ezek 40-45 aranykoronás, Európa legjobb termőterületeivel vetekedő földek. A csereterületek egy részét megkapták, mintegy 150 hektár csereterületet az önkormányzattól, de ezek távolabb esnek a társaság központi telepétől és nem egybefüggő területeket alkotnak. A csereterületekre új bérleti szerződéseket kellett kötni, amelyeknél az időközben irreálisan megnőtt bérleti díjakat a cég már nem tudta vállalni.

A helyi társadalom reakciója: osztott vélemények

Kismacs és Nagymacs lakói vegyes érzelmeket táplálnak: sokan örülnek a beruházásnak a munkahelyteremtés, az infrastruktúra-fejlesztés és az ingatlanárak emelkedése miatt; mások attól tartanak, hogy elveszítik nyugalmukat, a falusias jelleg megszűnik, és a helyi mezőgazdaság szenvedi meg a beruházást. Néhány helyi lakos aggályát fejezte ki amiatt is, hogy a beruházás során az értékes termőréteget eltávolítják és beépítik, valamint hogy a helyiek közül kevesen tudnak majd elhelyezkedni a gyárban.

Kismacs és Nagymacs - zsáktelepülések a gyár közelében

Infrastruktúra és beruházói igények

A helyszínen részben állami, részben önkormányzati infrastrukturális fejlesztés zajlik: utak, közművek és autópálya-lehajtók kialakítása folyik, amelyet a BMW a tervek szerint megtérít majd. A gyár 400 hektáros területén a beruházás jelentős infrastrukturális előkészítést igényel; a Market Építő Zrt. és leányvállalatai több mint 367 millió euró értékben, 400 hektáron valósítottak meg területelőkészítést és teljes infrastruktúrát. A gyárépítésben részt vett a KÉSZ Csoport, a Szabadics Építő Zrt. és a HBM Soletanche Bachy Kft. is.

Fenntarthatóság és gyártási koncepció

A debreceni BMW üzem a cég korábbi közleményei szerint kizárólag elektromos autók gyártását tervezi, és a gyártás a BMW iFACTORY stratégiájára épül: hatékony, precíz és rugalmas gyártás; fenntartható, erőforrás-hatékony, körforgásos működés; valamint digitalizáció és mesterséges intelligencia alkalmazása. A projektben a debreceni üzem rendkívül magas fenntarthatósági mércét tűzött ki, amely többek között 4500 fa ültetését, esővíz és megújuló energia használatát és átfogó biodiverzitási stratégia kialakítását foglalja magában.

Így még nem láttad a debreceni BMW-gyárat: ez az első videó a gyártásról

Mi történik a humusszal és hogyan használják fel a mentett termőréteget?

A DIF szerint a letermelt humuszos termőréteget a jogszabályoknak megfelelően a kivitelezéssel érintett ingatlanok területén belül hasznosítják: egy részét a kötelező zöldfelületek kialakítására terítik el, más része a rézsűk és árkok felszínborítására szolgál. A tapasztalatok alapján a gazdasági övezetben rendezetten, külön depóniákban helyezték el a humuszt, ami csökkenti a külső elszállítás szükségességét és megkönnyíti a későbbi visszaterítést.

Főbb számszerű adatok (összefoglaló táblázat)

Adat Érték
Beruházás területe (tervezett) 400 hektár (esetenként 500-600 ha pletykákban)
Földérték (helyi, átlag) 5-6 millió Ft/ha (esetenként 7,5 millió Ft/ha)
Föld termőképessége 40-45 aranykorona
Megvásárolt terület kezdeményezés 300 hektár (147 ha az államtól, 153 ha AKSD-től)
Összes jegyzett gyártócsarnok alapterület (átadott) 140 000 m² (Market Építő Zrt. munkái)

Milyen problémák és kérdések maradtak nyitva?

Bár a humusz megőrzését és a talajvédelmi eljárásokat a résztvevők hangsúlyozzák, a helyiek számára továbbra is érzékeny kérdés, hogy valóban helyben marad-e a termőréteg, mennyire lesznek az új csereterületek hosszú távon megfelelőek, illetve milyen hatással lesz az agrártevékenységekre az, hogy a legjobb minőségű földekből vesznek el jelentős területeket. Szintén nyitott kérdés a hitelfelvétel és annak kockázatai: a város 44 milliárd forint hitelt vesz fel az új ipari park létrehozásához, állami garanciával, amivel kapcsolatban a helyi lakosság aggályokat fogalmazott meg.

Mit mutat a gyakorlat eddig?

A helyszíni bejárások és a kivitelezési munkálatok tanúsága szerint a humuszt több helyen depóniákban gyűjtötték össze és részben visszaterítették a területeken belül a zöldfelületekhez és útfejlesztésekhez. A jelentős földmennyiség tárolása és felhasználása azonban komoly logisztikai feladat, és a szakmai vélemények szerint az export elmélete kevéssé valószínű a szállítási költségek miatt.

A BMW-beruházás hatása a helyi mezőgazdaságra sokrétű: van, aki busásan megfizetett a földjéért, mások csereterületet kaptak kevésbé előnyös feltételekkel; vannak, akik a kompenzációból fejlesztésre költöttek, míg egyes helyiek érzik úgy, hogy életük munkáját veszik el tőlük. A beruházás ugyanakkor jelentős infrastrukturális fejlesztést és hosszú távú gazdasági hatásokat ígér Debrecen számára.

tags: #hova #kerul #a #termofold #a #bmw

Népszerű bejegyzések: