Közös költség a társasházakban: miért fontos és hogyan működik

Hozzajaruló nyilatkozat kozos kepviselo viz. A szkennelt jegyzőkönyvet legegyszerűbben a lenti gomb használatával online érdemes feltölteni. Ha nem áll módjában elektronikusan intézni ügyeit, levelezési címünkre tudja bejelenteni a változást, az igazoló dokumentum segítségével. (1397 Budapest, Pf. Ha nem áll módjában elektronikusan intézni ügyeit, levelezési címünkre tudja bejelenteni a változást, az igazoló dokumentum segítségével. (1397 Budapest, Pf.

Közös képviselő profil online regisztrációjához készítse elő bármely képviselt házának vízdíjszámláját, illetve Közös Képviselői Üzleti partner számát.

A közös költség alapfogalmai

Lakás vásárlásánál, új albérletbe való költözésnél egyik első kérdéseink közé tartozik a közös költség összege. De mi is a pontos jelentése, hol mennyibe kerül, mitől függ, hogy emelkedik-e az összeg? Mi a teendő, ha társasházi közös költség tartozás áll fenn vagy tartozást halmoztunk fel?

Ki fizeti az albérlet közös költségét? Milyen tételeket tartalmaz és hogyan történik a kiszámítása a Társasházi Törvény vonatkozó szakasza alapján?

Mi a közös költség?

Magyarok milliói élnek társasházakban- az egyik legnagyobb konfliktusforrás pedig általában nem más, mint a közös költség. A közös költség, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik, a tulajdonosokat tulajdoni hányaduk arányában, terheli. Ez azt jelenti, hogy a társasházi lakókra eső közös költség a birtokolt tulajdon mérete alapján kerül kiszámításra - vagyis aki nagyobb lakásban lakik, arányosan nagyobb rész terheli.

A közös költség viselésének jogszabályi hátterét első sorban a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény biztosítja. A közös költség a közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások összegét jelenti.

Vagyis ide tartozik minden olyan tevékenység elvégzése, amiről egy önálló ingatlanban a tulajdonosnak egyedül kell gondoskodnia (pl. a karbantartás a közös tulajdonban levő ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges).

Karbantartás és felújítás

Ilyen például a tulajdonosok közösségét terhelő megelőző és felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése, illetőleg egyes közösségi berendezések cseréje. A felújítás az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló, általános javítási építés-szerelési munkák végzése. Ezek megközelítőleg vagy akár teljesen visszaállíthatják az eredeti műszaki állapotot, illetőleg az eredeti használhatóságot. Az üzembiztonságot növelheti az egyes szerkezetek, berendezések kicserélése vagy az eredetitől eltérő kialakítás. Felújítás alatt értjük a teljes és részleges felújítás mellett a korszerűsítést is.

Rendes gazdálkodás és rendkívüli kiadások

A közös költségnek létezik még egy kategóriája, amelyet rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak nevezünk. Ez az állagvédelmet meghaladó, és a fenntartás körébe nem tartozó olyan kiadásokat jelenti, amelyek a közös tulajdonban lévő épület, épületrész bővítésével, átalakításával vagy közös tulajdonba kerülő új épület, épületrész, illetőleg épületberendezés létesítésével járnak. Ilyen kiadások vállalása csak a tulajdonostársak egyhangú határozatával lehetséges.

Hogy egy adott költség a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak vagy a fenntartás körébe eső kiadásnak tekintendő-e, nem az összeg nagysága dönti el, hanem a fenti fogalmak alapján, annak célját szem előtt tartó elemzés és besorolás.

Az SZMSZ és a költség viselésének módszerei

Jelentős költségvonzattal járó karbantartás is tekinthető fenntartási munkának, és ezáltal többségi határozattal előírható költségnek, míg egy csekélyebb költség is lehet a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás. A Társasházi törvény (Tht.) kötelező eleme egy társasház Szervezeti és Működési Szabályzatának (SZMSZ). Ebben írják elő és fektetik le, hogy a közös tulajdon fenntartására, ezen belül a közös költség viselésére és a költséghátralékok megfizetésére, felújítási alap képzése esetén az alap felhasználására milyen szabályok vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy az SZMSZ-ben kell meghatározni a közös költség esetleges tulajdoni hányadtól eltérő megfizetését, a költségnemeket és a számítás módot.

A közös költség fizetésének kötelezettsége a tulajdonostársakat a Társasházi törvény alapján terheli. Ezt kizárni érvényesen nem lehet, a tulajdonostársi minőségből fakad, függetlenül attól, hogy ténylegesen használja-e a közös részeket, berendezéseket. A fizetési kötelezettség a tulajdonostárs tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől annak törléséig tart, utóbbi esetben például adásvétel során a felek ettől eltérően, a birtokbaadás időpontjától kezdődő fizetési kötelezettségben is megállapodhatnak.

A korábbi tulajdonos tartozásáért az új tulajdonos nem felel, ezt sem az alapító okirat, sem az SZMSZ, sem egyedi közgyűlési határozat nem írhat elő; ilyen hátralék behajtására a polgári jog általános szabályai szerint kerülhet sor a korábbi tulajdonostárssal szemben. A közös költség megfizetése tehát mindig a tulajdonostárs kötelessége, függetlenül attól, hogy ténylegesen bérli-e az ingatlant.

A közös költség és a bérleti viszony

Az albérlet esetében általában a közös költséget átterhelik a bérlőre a rezsivel együtt. A „sima” közös költség tehát rendszerint az albérlő terhe, azonban mindenképpen előzetes megegyezés szükséges, és a bérleti szerződésbe is bele kell foglalni az esetleges későbbi konfliktusok elkerülése végett. A közös költséget megemelő múltbeli tételek - amelyek, habár az ingatlan értékét növelték, de az alacsonyabb rezsi miatt az albérlőnek is kedveznek - gyakran vitatható kategóriába tartoznak (pl. panelprogram).

A közös költség beszedése és végrehajtás

A közös költség beszedése a társasház közös képviselőjének a felelőssége: ha egy tulajdonos nem fizet, a közös költség hátralék behajtása céljából előbb írásbeli emlékeztetőt, majd fizetési felszólítást küldenek ki számára, benne a fizetési határidővel. Bizonyos esetekben csak az oldja meg a problémát, ha fizetési meghagyási felszólítás kerül kibocsátásra. Ennek elrendelése az SZMSZ felhatalmazása, vagy egyedi közgyűlési határozat alapján történhet meg. A fizetési meghagyásos eljárás során szintén felmerülnek költségek, melyekkel a tartozás tovább növekszik.

A társasházi törvény értelmében a közös képviselőnek (az intézőbizottság elnökének) a hátralékos tulajdonostárs részére - az ismert lakóhelyére vagy levelezési címére - igazoltan, postai szolgáltató útján megküldött felszólítását a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni (akkor is, ha a hátralékos tulajdonostárs az átvételt megtagadta).

Gyakorlati összefoglaló

A közös költség finanszírozása a tulajdonostársak tulajdoni hányadának arányában történik.
SZMSZ határozza meg a költségnemeket és a számítás módját, illetve a tulajdoni hányad eltérő megfizetésének feltételeit.
A rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások általában a tulajdonost terhelik, albérlet esetén pedig gyakran átterhelhetők a bérlőre a rezsivel együtt.
A közös költség meg nemfizetése jogi lépéseket vonhat maga után, beleértve a végrehajtási eljárást és a fizetési meghagyást.
A közös képviselő feladatai közé tartozik a határozatok végrehajtása, a költségvetés és elszámolás készítése, valamint a közgyűlések előkészítése és összehívása.

Infografika: Hogyan alakul ki a közös költség a társasházban (tulajdoni hányad, fenntartási és fejlesztési tételek)

Lakáskulcs - Társasházi tudnivalók - A közös költségről

A közös költség tehát a társasházak mindennapjainak biztosítására szolgál: üzemeltetés, karbantartás, felújítás, beruházások és a fenntartás során felmerülő alapvető kiadások finanszírozására használják. A tulajdonostárs tehát a tulajdoni hányadának megfelelően tartozik hozzá, kivéve, ha az SZMSZ másképp rendelkezik, vagy a bérleti jogviszony ezt másként kezeli.

tags: #hozzajarulo #nyilatkozat #kozos #kepviselo #viz