Ideiglenes építmény fennmaradási engedélye és az engedélyezési eljárások története

Ha engedély nélkül építkezünk, két út áll előttünk: vagy lebontjuk az engedély nélkül épített építményt, vagy fennmaradási engedélyt kérünk. Tudnunk kell, hogy fennmaradási engedélyt csak akkor kaphatunk, ha az építmény egyébként a jogszabályi előírásoknak megfelel. A fennmaradási engedély kiadásával egyidőben kiszabják az építési bírságot is. Ez gyakran két lépcsőben történik: az építmény először ideiglenes fennmaradási engedélyt kap, ekkor a bírság 30%-át kell megfizetni. A végleges fennmaradási engedély kiadásakor kell megfizetni a maradék 70% bírságot. Ugyancsak kiszabhatnak építési bírságot, ha az épületet nem a terveknek megfelelően építjük meg, szabálytalan megoldásokat alkalmazunk.

Nagyon gyakori, hogy a tervektől eltérően minden irányban ”csak egy kicsit nagyobb” házat építünk, különösen akkor, ha a beépítési lehetőségek miatt nem terveztethettünk az igényeinknek megfelelő méretű épületet. Az elfogadott mérettűrésre pontos szabályok vonatkoznak: az épület elhelyezése a telken legfeljebb 10 cm-t térhet el a tervtől. Az épület méretei általában maximum 1 százalékkal, de legfeljebb 0,5 m-rel térhetnek el a tervezettől. Az építési bírságok mértékét, és a kiszabás rendjét az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) kormányrendelet szabályozza. A rendeletben pontosan összegben adják meg az egyes építményekre vonatkozó díjszámítási alapot. Így például családi ház, üdülő építés alapdíja 140 ezer Ft négyzetméterenként, melléképületé 100 ezer Ft/m2. A térfogatban mérhető építmények alapdíja a homlokzatra, tetőre szabálytalanul elhelyezett építmények esetén a kiinduló alapterületet vagy térfogatot veszi alapul, a készültségnek megfelelő szorzóval.

Infografika: Fennmaradási engedély és bírság lépései

A bírság összege az engedély nélküli építés esetén az így kapott összeg 50 százaléka, szabálytalan építés esetén 40 százaléka. Bejelentés elmulasztása esetén, vagy engedély nélkül építhető, de szabálytalan építés esetén 20 százalék. Családi ház esetén a leggyakoribb eset, ha az épületet engedély nélkül, vagy szabálytalanul bővítjük. 10 m2 bővítés esetén az alapdíj 10×140 ezer Ft, azaz egymillió-négyszázezer Ft. Engedély nélküli építés esetén a bírság 50%, tehát ha a falak állnak: 1 400 000 × 0,2 × 0,5 = 140 000 Ft lesz a bírság. Szabálytalan építés esetén, például ha az épület nagyobb a tervezettnél, a megengedett mérettűrésből kilógó területet veszik alapul, és az módosítják a szorzókkal. Gyakori eset a bejelentés nélkül épített melléképület. Például egy 20 m2 alapterületű garázsépítés alapdíja 20×100 ezer Ft, azaz kétmillió Ft. Fontos tudni, hogy az építési bírságot 60 napon belül, egy összegben kell megfizetni.

Természetesen amikor házat vagy valamilyen egyéb szerkezetet, építményt építünk telkünkre, sokan szeretnénk elkerülni a bürokratikus engedélyeztetési eljárás vagy az egyszerű bejelentési eljárás lefolytatását és a vele járó költségeket. Ez teljesen érthető, hiszen sokkal egyszerűbb lenne az élet, ha engedély nélkül lehetne építkezni. De nézzük meg, mit mond a törvény arról, hogy mekkora házat lehet építeni engedély nélkül?

Engedélyköteles építés törvényi háttere

Amit engedély nélkül végezhetünk a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletének releváns részein keresztül határoznak meg, de 2024. október 1. után már más a rendszer. Példák: meglévő építmény hasznos alapterületet nem növelő bővítése, ha a terasz bővítése nem számít be; új égéstermék-elvezető kémény létesítése; közterületen forgatáshoz kapcsolódó ideiglenes építmény; és olyan elemek, mint a kerítés, napvitorla, árnyékoló, stb. Hozzáteszik, hogy a nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények, illetve 5-6 m magasságot meg nem haladó elemek engedélykötelessége a szabályozás részleteitől függ. A meghatározás szerint a nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény például hulladékgyűjtő, sorompó, árnyékoló, vagy 20 m2 alapterületű melléképület lehet.

Kormányrendeletek áttekintése: engedély nélkül végezhető tevékenységek lista (korábbi és jelenlegi állapot)

2024. október 1. után a rendszer megváltozott: a 281/2024 (IX. 30.) Korm. rendelet vált hatályossá, és az a kérdés, hogy mihez szükséges engedély. Így amit a rendelet nem tárgyal, ahhoz nem kell engedély. A IV. fejezet szerint egyszerű bejelentés és építési engedély alapján végezhető építési tevékenységek között van a lakóépületek bővítése, melléképületek, támfalak, csatlakozó terepszint, és egyéb kritériumok. Az egyszerű bejelentés szerint végezhető tevékenység határai: legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület, és melléképületek meghatározott méretekkel. Az építési engedély alapján végezhető tevékenységek közé tartozik például az új épület, ha meghaladja a 35 m2 hasznos alapterületet vagy a 4,5 m-es gerincmagasságot. A részletes lépések és kivételek összetett összefüggésben vannak a hatályos jogszabályokkal és helyi előírásokkal, és a tájékoztatás érdekében az ÉTDR rendszer ad útmutatást.

Összefoglalás - Mekkora házat lehet építeni engedély nélkül. Ha tehát lakóházra vagy hétvégi házra gondolunk, a rövid válasz: semmilyen nagy házat sem lehet engedély nélkül megépíteni. Az építési engedély hiányában nem jogosultak a kertre szánt állandó vagy hosszabb távú építmények, és a jogszabályok szerint meg kell határozni a pontos besorolásokat, az engedélyt és az egyszerű bejelentést érintő részletszabályokat, figyelembe véve a helyi HÉSZ és településképi rendeleteket is.

Építésügyi jogszabályi hátterek 312/2012., 281/2024., OTÉK, Tűzvédelmi szabályzat Eljárások engedélyezés, egyszerű bejelentés, fennmaradási engedély, bírságok

A folyamat megértéséhez fontos a meglévő és változó jogszabályok nyomon követése, hiszen 2013-2024 között jelentős módosításokon ment keresztül az engedélyezési rendszer, és az új 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet már a konkrét tevékenységek engedély- vagy bejelentéskötöttségére fókuszál.

A jogszabályi definíciók és gyakorlati példák

Építmény mindazon végleges vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított műszaki alkotás, épület, egyéb építmény, amely általában a talajjal való egybeépítés révén jöhet létre. Épület olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a külső tértől elválasztott teret alkot, és biztosítja a tartózkodás vagy üzemeltetés feltételeit. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény például hulladéktároló, sorompó, árnyékoló, napvitorla lehet. A pince építése vagy bővítése kis térfogatú lehet engedély nélkül.

Gyakorlati példák a fennmaradási engedélyhez

  • Meglévő építmény bővítése, ha az nem növeli meg a hasznos alapterületet
  • Új égéstermék-elvezető kémény létesítése, amennyiben nem haladja meg a megengedett magasságot
  • Előtető, védőtető, ernyőszerkezet csak a homlokzathoz rögzítve

Az építési bírságok és a fennmaradási engedély feltételei jogszabályi környezet függvényében változnak, ezért minden konkrét esetben érdemes az ÉTDR-ben ellenőrizni a hatályos előírásokat és konzultálni a helyi építési hatósággal.

tags: #ideiglenes #epitmeny #fogalma

Népszerű bejegyzések: