Az illeték állami bevételi szerepe és rendszere Magyarországon
Az illeték olyan, az állam által jogszabály útján megállapított bevétel, amelyet a közkiadások fedezésére fordítanak és valamilyen formában kapcsolódik egyes állami szervek szolgáltatásaihoz, vagy az állampolgárok meghatározott tevékenységeihez. A vonatkozó jogszabályok az illetékeknek két csoportját határozzák meg: eljárási- és felügyeleti illetékek, amelyekért cserébe az állam valamilyen közvetlen ellenszolgáltatást nyújt, valamint vagyonszerzési illetékek, amelyek nem jogosítanak közvetlen ellenszolgáltatásra.
Az eljárási és vagyonszerzési illetékek alapelvei
Az eljárási illetékek felfoghatók úgy is, mint valamilyen állami szolgáltatásnak a „díja”, míg a vagyonszerzési illetékek pedig sokkal inkább egyfajta vagyonadóként funkcionálnak. A vagyonszerzési illetékeken belül két további csoport létezik. Az ingyenes vagyonszerzéshez (tehát amikor valaki ellenszolgáltatás nélkül szerez tulajdonjogot) az öröklési és az ajándékozási illeték kapcsolódik, számos kivétellel.
A kivételek között beszélhetünk tárgyi és személyes illetékmentességről. Tárgyi illetékmentesség esetén az illeték tárgya részesül mentességben, így például nem kell illetéket fizetni az örökhagyó egyenes ági rokona, házastársa, bejegyzett élettársa, testvére által megszerzett örökrész vagy ajándék, vagy a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó ingyenes vagyonszerzés után. A személyes illetékmentesség egy szűkebb és speciálisabb körre, például az államra, az önkormányzatra, az egyházakra vagy az egyesületekre vonatkozik.
Valamivel gyakrabban találkozhatunk a visszterhes vagyonátruházási illetékkel, amely ingatlannak, valamint meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak a (főszabályként) ellenszolgáltatás fejében történő megszerzése esetén fizetendő. Így tehát főszabály szerint illetékfizetési kötelezettséget von maga után minden ingatlanvásárlás vagy belföldön nyilvántartásba vett gépjármű tulajdonjogának megszerzése. Ebben az esetben is beszélhetünk személyes illetékmentességről (amely szintén elsősorban állami szerveket és egyéb szervezeteket érint), valamint tárgyi illetékmentességről. Főszabály szerint mentes az illetékfizetés alól például a CSOK felhasználásával vásárolt ingatlan, az egyenes ági rokonok vagy házastársak egymás közötti vagyonátruházása, illetőleg kedvezményben részesül a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése.
Az eljárási illetékeknek is további csoportjai léteznek, így különbséget tehetünk igazgatási, bírósági szolgáltatási díjak, valamint a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért fizetendő felügyeleti illetékek között is. Ilyenkor a fizetendő összeg illeték-jellege sokkal kézzelfoghatóbb, hiszen mindig valamilyen állami „szolgáltatást” kapunk a megfizetett illetékért cserébe. Az illetékeknek egy speciális típusa pedig a külön törvényben szabályozott, pénzforgalmi szolgáltatókat és pénzügyi intézményeket terhelő pénzügyi tranzakciós illeték.
Részletes példák és kivételek
Az öröklési és ajándékozási illeték általános mértéke 18%, lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke 9% lehet, a gépjárművek öröklése és ajándékozása esetén pedig hasonló szempontok érvényesülnek. A visszterhes vagyonátruházási illeték külön szabályok szerint alkalmazandó: ingatlanvásárlás esetén az érték bizonyos része után 4%, a forgalmi érték meghaladó része után 2%, ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Lakástulajdon résztulajdonának szerzésekor az 1 milliárd forintnál hatályos arányok lépnek életbe. Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan szerzésekor azonos módon arányosítanak, a forgalmi értéket figyelembe véve.
Gépjármű tulajdonának megszerzése esetén a díj a tömeg alapján változik: 2500 kg-ig 9000 forint, 2500 kg fölött 23 000 forint, 2025. január 1-jétől hatályos adatok szerint.
Adóhatósági eljárási illetékek és díjak
Adóhatósági eljárási díjak között szerepel például a fizetési könnyítésre, adóigazolás kiadására, illetve az első fokú határozat elleni fellebbezés díja. A részletek között található meghatározott összeg, amely 10 000 forinttól indul, vagy minimum és maximum összeg vonatkozik. Végzés elleni fellebbezés és végrehajtási kifogás díjai is megjelennek a díjrendszerben.
Az ingatlanforgalmazási célú ingatlanszerzés vagyoni értékű jogok számítása és a különböző adatszolgáltatások díjai is a költségvetési bevételek részét képezik. Az adóhatósági igazgatási szolgáltatások díjai között található például ingatlan forgalmi értékadat szolgáltatás, országos adatszolgáltatások, részletes adatszolgáltatások és szakértői adatszolgáltatások.
Adóbevételek és költségvetési összefüggések
A költségvetés bevételi oldalának egyik kulcseleme az adójellegű bevételek dominanciája, melyek közé tartozik az általános forgalmi adó (áfa), jövedéki adó és egyéb adók. A magánszemélyek és vállalatok adóbefizetései mellett azonban illetékbefizetések is jelentős részt képeznek. A vagyonszerzési illetékek bevételei azonban általában elmaradnak az adóbevételi súlytól.
Az államháztartás központi alrendszerének hiánya és bevételei nagyrészt a költségvetés egészének finanszírozását befolyásolják. A költségvetési adatok világos képet adnak arról, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték vagy a kata és a KIVA bevételei hogyan járulnak hozzá a bevételekhez, illetve hol van elmaradás.
Villámkép a bevételek szerkezetéről
- A költségvetés bevételeinek közel felét a fogyasztáshoz kapcsolt adók adják (általános forgalmi adó, jövedéki adó, regisztrációs adó, pénzügyi tranzakciós illeték).
- A jövedelmek után fizetett adók (Személyi jövedelemadó, társasági adó, egyszerűsített vállalkozói adó) aránya szintén jelentős.
- A vagyonszerzési illetékek és egyéb adójellegű bevételek aránya kisebb, gyakran elhanyagolhatóbb a teljes bevételen belül.
tags: #illetek #allami #bevetel