Illetékmentesség kapcsolt vállalkozás adójogi szabályok alá vonatkozó részletei és gyakorlati kérdések

A Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint a hitel és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatásnak minősül, melyet üzletszerűen csak engedéllyel lehet végezni. Kivételt jelent ez alól a csoportfinanszírozás. A kölcsön kondícióit elengedhetetlen írásban meghatározni, hiszen amennyiben nem áll rendelkezésre kölcsönszerződés, az átadott pénz számviteli és adózási besorolása is bizonytalanná válhat. Például egy nagyon régóta fennálló kölcsön akár véglegesen átadott pénzeszközzé is átminősíthető.

A társasági adótörvény és a kisvállalati adótörvény előírásai alapján, ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteik során eltérnek a szokásos piaci ártól, akkor adóalap-korrekciós kötelezettségük merül fel. Ez az előírás vonatkozik a kölcsönökre, hitelekre járó és fizetendő kamatokra is. Kamatmentes kölcsön esetében például a kölcsönt nyújtó fél-elmaradt kamatbevétel keletkezhet, míg a kölcsönvevő fél-elmaradt kamatráfordítás mutatkozhat, amely jelentős adózási kockázatot hordozhat. Az adóhatósági ellenőrzések során kiemelt figyelmet kap a szokásos piaci ár alkalmazása és annak dokumentálása, ezért a kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönök esetén is elengedhetetlen a transzferár-szabályok betartása. Az adóoptimalizálás és a megfelelőség biztosítása érdekében érdemes szakértői adótanácsadást igénybe venni, amely segít az adózási kockázatok csökkentésében és a megfelelő dokumentáció elkészítésében.

  1. A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek bejelentési és nyilvántartási kötelezettségei
    • Adóhatósági tapasztalataink alapján elmondható, hogy a szokásos piaci kamatot leginkább a kölcsönfelvevő oldaláról érdemes vizsgálni: mennyiért kapná a vállalkozás a kölcsönt, ha más vállalkozástól, hitelintézettől kapná.
    • A nyilvántartási kötelezettség szempontjából az összes tranzakciót figyelembe kell venni a határérték számításakor.
    • A transzferár nyilvántartás-készítési kötelezettség érinti azokat a kapcsolt vállalkozásokkal kötött tranzakciókat, ahol az ügyleti érték meghaladja az 50 millió forintot.
  2. Adózási kockázatok és tanácsadás

    Az adóoptimalizálás és a megfelelőség biztosítása érdekében érdemes szakértői adótanácsadást igénybe venni, amely segít az adózási kockázatok csökkentésében és a megfelelő dokumentáció elkészítésében.

Amennyiben a kölcsönt nyújtó magánszemély (nem egyéni vállalkozói minőségében) van, akkor a szokásos piaci ártól való eltérés esetén nem kell az adóalapot korrigálni. Adóhatósági tapasztalataink alapján a piaci kamat vizsgálata a kölcsönvevő oldalán célszerű leginkább, mert onnan lehet jobban meghatározni a kereskedelmi feltételeket. Kalkuláció szükséges az adóalap megállapításához és annak alátámasztásához, hogy a feltételek egyértelműek legyenek egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során is.

Infografika: Kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek és adózási kockázatok

Gyakorlati kérdések példákkal

Kérdés: Adott egy zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek a részvényei egy vagyonkezelő alapítvány részére átadódnak. Az alapítvány részesedése a részvénytársaságban 10% alatti. Az alapítvány kuratóriumában ugyanazok a személyek vesznek részt, mint a társaság közgyűlésében és igazgatóságában, és közeli hozzátartozók. A részvénytársaság ingatlanvagyonnal rendelkezik. Osztalék kifizetéséről dönt a vagyonkezelő alapítvány részére, természetben történő kifizetés formájában, vagyis a magának az ingatlannak az átruházásával. Ilyenkor az Itv. 18. § (4) bekezdése alapján össze kell-e számolni a részvénytársaság és a vagyonkezelő alapítvány vagyoni részesedését, és keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség az ingatlan vagyont megszerző alapítvány számára?

Válasz röviden: A kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteknél az árbevételi és vagyoni megoszlások alapján meg kell vizsgálni a mentesség feltételeit. A Tao-tv. 4. § 23. pontja és Itv. 26. § (1) bekezdése szerint a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlan-átruházás érintheti az illetékmentességet, ha a megállapított feltételek teljesülnek vagy a felek viszonya ezt lehetővé teszi. A konkrét esetben a Kúria és bíróságai szerint a részvénytársaság és a vagyonkezelő alapítvány közötti kapcsoltság feltételeinek megítélése komplex, és a befolyás tényleges voltát, a befolyás jellegét is figyelembe kell venni. A döntés szempontjai közé tartozik, hogy az Alap olyan jogi személy, amelynek nincs szervezete és döntéshozó elemei, hanem az alapkezelő látja el ezt a funkciót. Így a közvetlen befolyás és kapcsoltság megítélése nem egyszerű, és előfordulhat, hogy az illetékmentesség nem állhat fenn.

tags: #illetek #mentesseg #kapcsolt #vallalkozas

Népszerű bejegyzések: