Illeték mértéke hivatalból elutasítás esetén: áttekintés és gyakorlati következmények
A cikk a közigazgatási és polgári jogi eljárásokban felmerülő illetékfizetési kötelezettségek lényegét és változásait járja körül, kiemelve a hivatalból elutasított kereset esetén érvényesülő szabályokat. Részletezzük az Itv. hatályos rendelkezéseit, a sávos rendszer bevezetését 2025-től, valamint a visszatérítések és perköltségek főbb elveit. Emellett összegyűjtjük a gyakorlati következményeket a perindítás költségvetésére és a jogérvényesítés mintázataira vonatkozóan.
A fő szabályok és a hivatalból elutasítás sajátosságai
Az elsőfokú peres eljárás illetéke a pertárgyérték alapján kerül megállapításra, a 2019 előtti gyakorlat szerint pedig általában 6% volt, minimum 15 000 forint és maximum 1 500 000 forint. A másodfokú eljárás illetéke általánosságban 8%, minimum 15 000 forint és maximum 2 500 000 forint. A hivatalból elutasított kereset esetében az Itv. 58. paragrafusának (1) bekezdése szerinti illetékek kerülnek figyelembe vételre, és a peres eljárás megindítása előtti hiánypótlás lehetőségei e szabályok alapján értelmezendők. A visszafizetendő illetékek köre, illetve a költségek viselése az Itv.-ben meghatározottak szerint rendeződnek.
Jelenleg a visszatérítési lehetőségek és költségkedvezmények szabályaiban fontos újdonság, hogy a korábbi egységes 6%-os illetékkulcs helyébe sávos rendszer lépett, és az 1,5 milliós plafon eltörlésre került. Ennek következménye, hogy a pertárgyérték szerint általánosságban 25 millió forintig olcsóbb lehet a perindítás, felette pedig jelentősen drágább lehet az elsőfokú peres illeték.
A sávos illeték-rendszer részletei 2025-től
Az 1. fokú peres eljárás illetéke 2025. január 28. napjától a következőképpen számítandó: 300.000 forintig 18.000 forint; 300.001-3.000.000 forintig a díj 18.000 forint, és a 300.000 forint feletti rész 4,5%-a; 3.000.001-10.000.000 forintig a díj 139.500 forint és a 3.000.000 feletti rész 5%-a; 10.000.001-30.000.000 forintig 489.500 forint és a 10.000.000 feletti rész 7%-a; 30.000.001-50.000.000 forintig 1.889.500 forint és a 30.000.000 feletti rész 4,5%-a; 50.000.001-100.000.000 forintig 2.789.500 forint és a 50.000.000 feletti rész 2,5%-a; 100.000.001-250.000.000 forintig 4.039.500 forint és a 100.000.000 feletti rész 2%-a; 250.000.001-500.000.000 forintig 7.039.500 forint és a 250.000.000 feletti rész 0,5%-a; 500.000.001 forint felett 8.289.500 forint és az 500.000.000 feletti rész 0,5%-a. Ezek között a pontok között a fix díjak és a százalékos részek együttese adja meg az illetéket. A plafon eltörlésével lehetővé válik, hogy a magasabb pertárgyértékek esetén az illeték a korábbihoz képest igen jelentősen megemelkedhet.
Kiemelendő, hogy a lakástulajdonhoz kapcsolódó perekre kedvezmény vonható (feles kedvezmény): 10.000.001-250.000.000 forint közötti pertárgyértéknél az illeték 50%-át kell megfizetni, de ez sem lehet kevesebb 489.500 forintnál. E kedvezmény jogszerűen csak bizonyos sávokra alkalmazható.
Hivatali eljárások és visszatérítés hivatalból elutasítás esetén
Ha a bíróság hivatalból elutasítja a felperes keresetét, az illeték megfizetésére kötelezés a 10%-os maradékkal együtt értelmezendő. Az új szabályozás azonban kimondja, hogy amennyiben a felperes a jogerős elutasítást követő 30 napon belül újra benyújtja keresetét úgy az elutasítás kapcsán marasztalt illeték összege nem számít be az új keresetbe, feltéve hogy az új kereset tartalmazza a hiányok pótlását és minden formai előírásnak megfelel. Ha pedig a hiányok továbbra is fennállnak, a fellebbezés költségei és a perköltségek kifejezetten a felperesre vonatkoznak, és a költségmentesség kérését az eljárás megindításakor kell rendezni.
Perköltségek és egyéb költségek
A perköltség a polgári peres eljárásban általában a pernyertes fél javára kerül megállapításra, és tartalmazza az eljárási illetéket, az ügyvédi díjakat, valamint a szakértői költségeket és egyéb, a per során felmerült költségeket. A jogszabályok részletesen rögzítik a perköltség viselésének módját, a díjak mérséklésének lehetőségeit, a költségmentességek és költségfeljegyzési jogokat, valamint a különböző eljárástípusokban alkalmazandó speciális szabályokat. A költségkedvezmények típusai között megtalálhatók a személyes költségmentesség, személyes költségfeljegyzési jog, és a személyes illetékmentesség, amelyeket a bíróság hivatalból vagy kérelm alapján állapít meg.
A jogi költségek pontos összegét és megosztását a bíróság az egyes tényállások és bizonyítékok alapján, a felek előadásai és a kísérő dokumentumok figyelembevételével határozza meg. A perköltség része az ügyvédi munkadíj, amelynek mértékét a jogszabályok és a felek közötti megállapodás befolyásolja, és a bíróság indokolt esetben mérsékelheti. A költségkedvezmények részletszabályai összhangban vannak a büntetőeljárásokra és a polgári eljárásokra vonatkozó rendelkezésekkel, de külön rendeletek és törvények szabályozzák a részleteket.
Néhány gyakorlati számvetés és támpont
- A pertárgyérték 25 millió forint alatt általában olcsóbb a perindítás az új sávos rendszerben, mint korábban.
- 50%-os kedvezmény lakástulajdonhoz kapcsolódó követelések esetén adott sávokban érvényesül, de az előírt minimum összeg, 489.500 forint megfizetendő marad.
- Az elsőfokú illeték plafonja megszűnt, vagyis a magasabb értékű pereknél jelentősen nőhet az illeték összege.
- A jogorvoslati és felülvizsgálati eljárások illetéke nem változott alapvetően; az elsőfokú peres eljárásra vonatkozó sávos rendszer az adott eljárástípusokra megnyugtatóan alkalmazható.
Rövid gyakorlati összefoglaló
- Az új illetékszámítási rendszer 2025-től érvényes az elsőfokú polgári peres eljárásokban, és sávos díjazású, fix alapdíj és százalékos rész kombinációjával számol.
- A plafon eltörlésével a magasabb pertárgyértékek növekedése az illetékekben is megmutatkozik, de bizonyos kedvezményekkel mérsékelhető a költségterhelés lakás-tulajdonra vonatkozó esetekben.
- A hivatalból elutasított kereset esetén a 30 napos határidő és a hiánypótlási lehetőségek fontos szerepet játszanak a jogi hatályok fenntartásában.
- A perköltség és a költségmentesség kérdései a Pp. és az Itv. megfelelő paragrafusai szerint kezelhetők, de konkrét összegek és megosztások az adott ítéletekben rögzítésre kerülnek.
A legnagyobb adóváltozások 2025-ben
tags: #illetek #merteke #hivatalboli #elutasitas #eseten