Illetékszabályok százalékos mértéke vagyonjogi peres eljárásban

Bizonyára minden leendő ügyfelünket foglalkoztatja az a kérdés, hogy mennyibe kerül ma Magyarországon a pereskedés. A lehetséges költségek egyike a bírósági eljárás illetéke, amelyet az eljárás megindításakor meg kell fizetnie ügyfeleinknek, amennyiben nem részesülnek valamilyen költségkedvezményben. Fontos kiemelni, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Illetéktörvény, Itv.) 2025. január 28-tól módosult.

Az Itv. hatályos rendelkezései alapján jelenleg egy sávos rendszer van érvényben. 300.000 forintos pertárgyértékig egységesen 18.000 forint illetéket kell fizetni. 300.000 forint felett az illeték mértéke a pertárgyértéktől függő 8 sávban, eltérően van meghatározva. Az Itv. 42. § (1) A 39-41. Az elsőfokú bírósági eljárások illetékének általános mértéke pertárgyérték 6%-a, de legfeljebb 1.500.000,- Ft.

Illetéksávok és pertárgyérték grafikon

Hogyan változtak az illetékszabályok 2025. január 28-át követően

A módosítás előtt az illeték mértéke egységesen a pertárgyérték 6 %-a volt, de legalább 15.000 forint és legfeljebb 1.500.000 forint. A módosítást követően 300.000 forintos pertárgyértékig egységesen 18.000 forint illetéket kell fizetni. 300.000 forint felett az illeték mértéke a pertárgyértéktől függő 8 sávban, eltérően van meghatározva. A fizetendő illeték egy fix összeg plusz az adott illetéksáv alsó értékhatárát meghaladó összeg meghatározott százaléka.

Mit jelent a pertárgyérték és hogyan kell számolni?

A per tárgyának az értéke keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékével egyezik meg. Ha egy vagy több fél a perben több követelést, illetve jogot érvényesít, a pertárgyérték számítása során ezek értékét össze kell adni. Látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén a per tárgyának az értéke a legnagyobb értékű követelés vagy jog értékével egyezik meg.

Nézzünk egy példát arra, pontosan mit jelentenek a fenti rendelkezések. Felperes és alperes férj és feleség volt, de fél éve elváltak, a házastársi közös vagyont még nem osztották meg. Van 1 ingatlanuk aminek 1/2 - 1/2 arányban tulajdonosai. Ha felperes az ingatlanon fennálló közös tulajdont akként szeretné megszüntetni, hogy alperes tulajdonrészét megváltja, úgy a pertárgy értéke alperes tulajdonjogának az értéke. Legyen 20 millió forint. Ha ezen felül további kérelme is van felperesnek, például 1 millió forint megfizetésére kéri kötelezni alperest, akkor az 1 millió forintot hozzá kell adni a 20 millióhoz, így a pertárgyérték 21 millió forint lesz. Az elsőfokú bírósági eljárások illetékének általános mértéke pertárgyérték 6%-a, de legfeljebb 1.500.000,- Ft. Azaz 21 millió forint pertárgyérték esetében 1.260.000,- Ft.

Illetékmentesség és költségmentesség lehetőségei

Jó hír, hogy aki vagyoni jövedelmi viszonyai miatt nem tudja megfizetni az eljárási illetéket költségmentességet vagy költségfeljegyzési jog engedélyezését kérheti a bíróságtól. A formanyomtatványt ide kattintva töltheti le. A perköltség a félnél - a perben vagy azt megelőzően - a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is.

A pernyertes fél perköltségét a perveszes fél téríti meg. Ez azt jelenti, ha körültekintően lett előterjesztve a keresetlevél, és az abban foglaltaknak megfelelően döntött a bíróság, akkor a felperes teljes költségét az alperes viseli. Részleges pernyertesség esetén a fél az ellenfél perköltségét a pervesztessége arányában téríti meg.

Vagyonjogi perek különös jellemzői és illetéki kockázatai

Az vagyonmegosztási per végkimenetele a felek további életét jelentős mértékben befolyásolja, hiszen nem mindegy milyen anyagi lehetőségekkel vágnak bele a jövőbe. Kié lesz a közös ingatlan? Kié lesz a jövedelmet biztosító közös vállalkozás? Mit tegyek, hogy ne semmizzenek ki? Hogyan tudom a legnagyobb szeletet biztosítani a közös vagyonból? Hogyan próbálják általában egymást átverni a felek? Milyen lesz a viszonyom a volt házastársammal a házastársi közös vagyon megosztása iránti per után?

A vagyonjogi per fogalma: A vagyonjogi per az a per, amelyben az érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul vagy értéke pénzösszegben kifejezhető; Vagyonmegosztási per indítása: mikor és hogyan? Házassági vagyonjogi per indítható a házasság fennállása alatt a házastársi vagyonközösség megszüntetése érdekében, illetve a házassági életközösség megszűnését követően a vagyonmegosztás, házastársi közös vagyon megosztása érdekében. Többségében vagyonmegosztási pert, vagyis a házastársi közös vagyon megosztása iránti pert szoktak indítani, ezért a válás utáni vagyonmegosztással fogunk foglalkozni.

Mikor nem érdemes pert indítani?

A vagyonmegosztási per megindítása előtt érdemes gondosan mérlegelni, hogy a perrel jelenlegi helyzetéhez képest mit nyerhet, és mit veszíthet. Nem csupán az anyagiakra gondolok, hanem az emberi kapcsolatokra is. Mik a hátrányai a házassági vagyonjogi pernek? Sokan megkérdezik, hogy a vagyonmegosztási per meddig tart? Hosszú évekig húzódhat, ami alatt a felek viszonya többségében tovább romlik. Sajnos előfordul, hogy a perbe a szülők bevonják a gyerekeket, ami súlyosan rombolni tudja a szülő-gyermek kapcsolatot. A fentieken túl folyamatosan visszatérő stresszhelyzetet teremtenek a bírósági tárgyalások. A vagyonjogi pernek mindig van anyagi kockázata.

Az előbbiekben részben megjelölt problémák kiküszöbölése érdekében a nagyobb, 30 millió forintot meghaladó pertárgyértékű perek esetében kötelező az ügyvédi képviselet. Nem kötelező az ügyvédi képviselet, ha a per tárgyának az értéke nem haladja meg a 30 millió forintot. Viszont ez az a peres eljárás, ahol kifejezetten javasolt az ügyvédi képviseletet, mert komoly gyakorlat nélkül nagyot lehet hibázni.

Ügyvédi képviselet és peres dokumentumok

Peres eljárás menete és illetékszámítás a gyakorlatban

A házastársi közös vagyon megosztása iránti per, vagy vagyonmegosztási per célja, a peres felek (volt házastársak) házastársi, és azt megelőző élettársi életközösségének fennállása alatt keletkezett házastársi közös vagyon jogszabályoknak megfelelő megosztása. Hogyan indítható vagyonmegosztási per? A rövid válasz az, hogy egy gondosan kiválasztott jó ügyvéddel. A házastársi közös vagyon megosztása iránti peres eljárást kereseti kérelemmel kell megindítani. A kereseti kérelmet a per tárgyának értékétől függően járásbíróság/kerületi bíróság, vagy törvényszék előtt lehet előterjeszteni.

A perindítás után a bíróság kitűzi a perfelvételi tárgyalást és arra a feleket idézi. Perfelvételi szak: a vagyonmegosztási per perfelvételi szakában a peres felek a bíróság közrehatása mellett meghatározzák a jogvita kereteit. Érdemi tárgyalási szak: a házastársi közös vagyon megosztása iránti per érdemi tárgyalási szakaszában a bíróság bizonyítást folytat le, és eldönti a pert.

Illeték számítása - gyakorlati példa

Az eljárási illeték alapja a polgári peres eljárásban a per tárgyának az értéke. Látszólag egyszerű példa: 50 millió Ft követelése áll fenn az alperessel szemben, aki a teljes összeget vitatja. Szerinte nem tartozik 1 forinttal sem. Ha a bíróság megítéli Önnek az 50 millió Ft-ot, akkor a teljes perköltséget az alperes viseli. Tehát viseli az Ön által előlegezett eljárási illetéket, szakértői díjakat, az Ön ügyvédjének a díját stb. Ha a bíróság 25 millió Ft-ot ítél meg, akkor megfelezi az összes költséget a felek között. Ha a kereseti kérelmet elutasítja és nem ítél meg 1 forintot sem, akkor Ön viseli: az eljárási illetéket, szakértői díjat, az alperes ügyvédi munkadíját, a saját ügyvédi munkadíját stb.

Illeték- és perköltség összetevők infografika

Kapcsolódó illetéktípusok, amelyekkel számolni kell

Visszterhes vagyonátruházási illeték (ingatlanvásárlás): Az ingatlanvásárlás illetéke, a vagyonszerzési illeték, a vételár 4%-a. Ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

Ajándékozási illeték, öröklési illeték: Az illeték mértékére vonatkozó rendelkezések az Itv. 12-15. §-aiban találhatók meg. Az öröklési illeték általános mértéke a hagyaték tiszta értékének a 18%-a, lakástulajdon esetén 9%.

Gépjármű átírási illeték: Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték szerint kiszámított összeg 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni. 2025. január 1-jétől az Itv. 24/A. §-a alapján 2500 kg-ig 9000 forint, 2500 kg fölött 23 000 forint.

Illeték- és adóhatósági eljárások - eljárási illetékek

Adóhatósági eljárási illetékek: Fizetési kedvezményre (halasztásra, részletfizetésre, mérséklésre, illetve elengedésre) irányuló kérelem alapján lefolytatott elsőfokú eljárás illetékmentes. Első fokú határozat elleni fellebbezés esetén a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, min. 5 000 forint, max. 500 000 forint.

NAV eljárások és illetékek áttekintő táblázata

Illetékkedvezmények és mentességek fontosabb esetei

Illetékmentesség jár az illetékfizetési kötelezettség alól, ha az ingatlanügylet egyenes ági rokonok, testvérek és házastársak közötti csere, ajándékozás vagy adásvétel útján jön létre. Illetékmentes a házastársak vagyonközösségének megszünésekor, azaz váláskor az ingatlanszerzés. Illetékmentes lehet a telekvásárlás is akkor, ha azon 4 éven belül lakóházat építünk.

CSOK és egyéb kedvezmények: CSOK illetékmentesség - a Falusi CSOK-kal és a CSOK Plusszal vásárolt új vagy használt lakóingatlanok mentesülnek a 4 százalékos visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól. Fiatalok illetékkedvezménye: a 35 év alattiak illetékkedvezménye az első lakás vásárlásakor igényelhető, ha az ingatlan összértéke nem haladja meg a 15 millió forintot. A kedvezmény 50 százalékos.

Ügyvédi munkadíj és ügyvédi illetékek kapcsolata a pertárgyértékkel

A pertárgy értékének jelentősége van az ügyvédi munkadíj megállapítása során is. A rendelet értelmében polgári eljárásban az ügyvédi munkadíja: 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 Ft; 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de...

Gyakori kérdések és praktikus tanácsok

  • A perindítás előtt fontolja meg: a kockázatokat, a bizonyítás nehézségeit és a várható illetékterhet.
  • Ha a pertárgyérték meghaladja a 30 millió forintot, kötelező az ügyvédi képviselet.
  • Illetékmentességre és részletfizetésre lehetőség van - érdemes időben benyújtani a kérelmet.
  • Az ingatlanvásárlásnál tervezze be az illetéket is: egy 40 millió forintért vásárolt lakás illetéke például 1,6 millió forint lehet.

További dokumentumok, amelyeket érdemes átnézni

Az illeték alapjára és mértékére vonatkozó rendelkezések az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 12-15. §-aiban, a mentességekre, kedvezményekre vonatkozó szabályok az Itv. 16. § és 17/B. §, 17/C. §-aiban találhatók meg. A peres eljárás részleteiről a Polgári perrendtartás (Pp.) vonatkozó szabályai adnak támpontot.

Amennyiben vagyonmegosztással, házassági vagyonjogi perrel kapcsolatban konkrét kérdése van, érdemes jogi képviselőt keresni, aki a pertárgyérték és a bizonyítási helyzet ismeretében személyre szabottan meg tudja becsülni a várható illetéket és a per kimenetelének esélyét.

tags: #illetek #szazalekban #vagyonjogi #peres #eljarasban

Népszerű bejegyzések: