Az albérlet adózása Magyarországon: átfogó útmutató magánszemélyeknek
Kíváncsi rá, hogy vajon mennyien adják ki a lakásukat albérletbe? Erről sokat nem fog megtudni, ugyanis sem az adóbevétel nagyságáról, sem a befizetők számáról nem tudott adatokat közölni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amikor a Napi.hu arról érdeklődött, hogy hányan fizetnek adót Magyarországon az albérletek után. Ez azért van így, mert a NAV egész egyszerűen nem vezet olyan statisztikákat, amik azt mérnék, hogyan mennyiért adják ki a lakásokat, illetve hogy hány kiadott ingatlan van jelenleg Magyarországon. 2013-ban az szja-bevallásban az ingatlan kiadásából származó jövedelmeket az Önálló tevékenységből származó jövedelem kategóriába kellett szerepeltetni. Ebbe viszont olyasmik is beletartoznak, mint például az ingóság bérbeadásából, vagy a magánóraadásból származó jövedelmek, ezért az albérletekkel kapcsolatban a NAV-nak nincs külön adata.
Ha kiderül, hogy valaki nem fizet adót lakás bérbeadása után, a NAV a be nem fizetett adó összegének 50 százalékára bírságolhatja az illetőt, és még az adót is be kell fizetnie. A Napi.hu kérdésére a NAV azt mondta, általában állampolgári bejelentések alapján tudnak bírságolni. A bejelentésekben leggyakrabban azt kifogásolják, hogy a kifizetett bérleti díjról, illetve a szálláshely díjáról semmiféle bizonylatot, írásos dokumentumot nem kapnak, s ennek hiányában reklamációra később nincs módjuk. Az utóbbi időben az interneten meghirdetett szállások kapcsán is egyre több bejelentés érkezik a NAV-hoz.
Manapság egyre divatosabb befektetési forma, az ingatlan vásárlás, majd bérbe adás. Ha bele gondolunk, ez nem is csoda, hisz ha ingatlant vásárolunk, egy stabil, általában infláció követő befektetést vásárolunk. Az ingatlanok értéke az évek során növekedni fog, plusz ez idő alatt, ha bérbe adjuk, folyamatos bevételt is generál. Azonban mint minden, ez is adóköteles tevékenység, és ettől a témától berzenkednek a tulajok. Persze nem azért, mert nem akarnának adót fizetni, hanem mert sokan nincsenek tisztában a hogyannal, és a mennyivel, ebben próbálok most egy kis segítséget nyújtani.
Először is tisztázni kell, hogy a tulajdonos-bérbeadó magánszemély-e? Ha vállalkozásról van szó, akkor a vállalkozás adózási módja szerint kell le adóznunk a bevételeket. Ha magánszemélyként keletkezik jövedelmünk, akkor Személyi Jövedelemadót kell fizetnünk utána. A második kérdés, hogy a bérlő magánszemély, vagy vállalkozás-e? A legegyszerűbb esett, ha magánszemély ad ki bérbe magánszemélynek.
Ha magánszemély adja bérbe, magánszemélynek, két féle képen számolhatjuk ki, hogy mennyi adót kell fizetnünk a befolyt összegek után. Az egyik, az egyszerűbb megoldás, a 10%-os költséghányad elszámolásával történik. Ebben adott a bérbeadásból befolyt összeg, ebből le vonhatunk egy 10%-os költséget, és a megmaradt 90% után fizetjük be a 15%-os SZJA-t. Buktató: Érdemes vigyázni, amennyiben a bérleti díj mellé fix rezsi költséget kérsz a bérlőtől, az is a bevételeid közé számít, ergo adózni kell utána, hiába fizeted azt tovább a szolgáltató felé.
A másik esett, amikor tételes költség elszámolással adjuk bérbe ingatlanunk. Ebben az esetben vezetnünk kell kiadásainkat, azokat le vonhatjuk bevételeinkből, és a különbözet után adózunk. Ha tehát tudunk költségeket elszámolni, és van kapacitásunk ezt adminisztrálni, akkor érdemes lehet a második adózási módot választani. Magánszemély magánszemélynek ad bérbe, ebben az esetben amennyiben a bérlő nem kéri, nem vagyunk kötelesek számlát adni, de ebben az esetben is érdemes egy készpénzátvételi papírt írni, esetleg Excel táblában vezetni a pénzmozgásokat. Adózni a bérleti szerződésben megjelölt bérleti díj után kell ebben az esetben. Az SZJA fizetési kötelezettség az mindig az előző éves bevételeket érinti, azonban a hivatalos előírás az, hogy negyedévente szükséges adó előleget fizetnünk a bérbeadásból befolyt jövedelmek után.
Ha magadnak szeretnéd elintézni a bevallás részét is, úgy a 23 SZJA nyomtatvány A lapjának 7-8 pontját lesz szükséges kitöltened. Ehhez azonban ÁNYK nyomtatványkitöltőre is szükség van, és csak abban az esetben ajánlom, ha rutinosan boldogulsz az ilyen feladatokkal. Nos ha vállalkozás a bérlőd, akkor ő valószínűleg fog számlát kérni tőled, bár ők is el tudják számolni bérleti szerződés alapján a költségeket. Az adózás annyiban más, hogy a bérbevevő vállalkozásnak - még ha az csak egy kis katás fodrász is - kötelessége bérszámfejteni a bérleti díjat olyan rendszerességgel, ahogyan az kifizetésre kerül, akár számlázzuk, akár csak szimplán adóazonosító jellel adunk bérbe.
Röviden összefoglalva ezek a legfontosabb tudnivalók a bérbeadással kapcsolatos adózásról. Ha szeretné, hogy bérbe adott ingatlanja passzív bevételként funkcionáljon, keressen minket bizalommal. Összegyűjtöttük az ingatlan-bérbeadás utáni adózás szabályait. Az ingatlan kiadásával szerzett bevétel adóköteles jövedelemnek számít. De kötelező számlát adnunk? Mindenképp rendelkeznünk kell adószámmal lakáskiadáskor? Hogyan számoljuk ki az adó mértékét? Kell fizetnünk adóelőleleget? Létezik mentesség az adófizetési kötelezettség alól?
Magyarország lakosságára jellemzőbb a saját tulajdonú ingatlan, bérlakásba többnyire munkavállalás vagy tanulmányok miatt költözünk. Magánszemély ingatlan bérbeadása után önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként adózik, a fizetendő adó mértéke 15 százalék. Egyszerűbben fogalmazva: ingatlan bérbeadása esetén kizárólag személyi jövedelemadót kell fizetnünk. Önálló tevékenységből származó bevételként tekintünk minden olyan bevételre, amelyet a magánszemély adott tevékenységével összefüggésben megszerez, megállapítására az 1995. évi CXVII. törvény 2. és 4. tevékenysége kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény - a továbbiakban Áfa tv. - az Áfa tv. A rendszeres bevételszerző tevékenység miatt a természetes személy adóalanyként történő bejelentkezés és adószám hiányában is alanya az általános forgalmi adónak, ezért az Áfa tv-ben meghatározott bizonylatot kell kibocsátanunk.
Adómentes ingatlan-bérbeadás esetén számla helyett a számvitelről szóló törvény - a továbbiakban Sztv. - szerinti számviteli bizonylatot is elegendő kiállítanunk. Az adószám hiánya - tekintettel az adómentes körbe tartozó tevékenységre - nem akadályoz minket a számviteli bizonylat beszerzésében, illetve előállításában és kibocsátásában. Ezen a számviteli bizonylaton a nevünk mellett az adóazonosító jel szerepeltethető. Az önálló tevékenységből származó bevételt az Szja törvény 2. és 4. mellékletének rendelkezései szerint kell figyelembe venni. Fontos, hogy nem számít bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbeadó által a bérbe vevőre az igénybevétellel arányosan áthárított díja, különösen a közüzemi szolgáltatások díja. A rendelkezés azoknak a más személytől vásárolt szolgáltatásoknak a bérlőre áthárított díjára vonatkozik, amelyek az ingatlan használatával függenek össze. Így a társasházi biztosítás és takarítás díjára, a közös képviselő díjazására, a lakók által a felújítási alapba fizetett összegre például a kedvező szabály nem alkalmazható. A bérlő által a bérbeadónak megfizetett közös költség tehát ingatlan-bérbeadásból származó bevétel, amellyel szemben költségelszámolásra van lehetőség. Ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, amely tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, vagy a bérlő és a bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodnak meg, a fenti kedvező szabály nem alkalmazható, mivel ilyenkor a szolgáltatás díját nem hárítják át az igénybevétellel arányosan a bérlőre.

A bérbeadó levonhatja a lakás bérbeadásából származó bevételéből az általa más településen bérbe vett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját. A bevétel ilyen címen azonban csak akkor csökkenthető, ha a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama meghaladja a 90 napot, és a bérbe vett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételével szemben nem számol el költséget, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítik meg. A bevételből két módon állapítható meg a jövedelem mértéke az Szja. tv. 10 százalék költséghányad (17. vagy tételes költségelszámolás a).
Tételes költségelszámolás esetén a bérbeadó tényleges bizonylatokkal és számlákkal köteles igazolni az ingatlan fenntartásával kapcsolatban felmerült költségeit. Az ingatlan bérbeadási tevékenységet az adott évben érvényes T101 jelű nyomtatványon kell bejelenteni a NAV-hoz. A lakáskiadás után kiszámított személyi jövedelemadót negyedévente kell megfizetni az adóhatóságnak a negyedévet követő hónap 12. napjáig. Ha a bérbeadásból származó bevételünk az adózás rendje szerinti törvény értelmében „kifizetőtől” származik, az adóelőleget nem nekünk, hanem a kifizetőnek kell megfizetnie. Az adóelőleg alapja ebben az esetben a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata alapján kalkulált jövedelem összeg lesz, amennyiben a költségek nem haladják meg a bevétel 50 százalékát.
A bérbeadó két adózási út közül választhat: az egyik a tételes költségelszámolás, a másik a 10%-os költséghányad. A kiadók egy része a 10%-os költséghányadot részesíti előnyben, mert egyszerűbb, kevesebb adminisztrációval jár. A szálláshely-szolgáltatás jellemzően rövid idejű bérleti viszonyra utal, csak adószám birtokában üzemeltethető, és szükséges a szálláshely-üzemeltetési engedély is. A bérbeadó kétféle adózási mód közül választhat szálláshely-szolgáltatóként.
A bérbeadás adózása szálláshelyként az alábbiakat érinti: az egyik lehetőség a tételes átalányadózás, amikor évente jogszabályban rögzített fix átalányt köteles fizetni, illetve ha önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik bevétele után. Amennyiben magánszemélyként adózik, az adó mértéke szintén 15 százalékos lehet. A magánszálláshely-szolgáltatás magánszemélyek esetében 90 napot meg nem haladó időtartamra megengedett, és adózása szintén lehet önálló tevékenység, vagy tételes átalányadózás.
Számottevő, hogy a társasházi biztosítás, takarítás díja, a közös képviselő díja, a felújítási alapba fizetett összeg mind bevételnek számít, és szintén költségelszámolás tárgya lehet. A közös költség, a rezsiköltség vagy a fix összegű bérleti díj esetén a kedvező szabály nem alkalmazható, ha a szolgáltatás díját nem hárítják át a bérlőre arányosan. A bérbeadó a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen bérelt lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, ha a feltételek teljesülnek.
- Bevétel és jövedelem számításához kibővített összefoglaló: a bevétel után adóalap keletkezik a költségek levonása után.
- Az adóelőleg fizetése negyedévente történik a határidőkkel összhangban.
- A NAVnál a számviteli bizonylatok és a számlák kiállítása akkor szükséges, ha áfa-köteles vagy ha az adóalanyiság ebben a keretben van.
- A lakáskiadás adózása típusai között fontos az adószám megléte: adószámra lehet szükség, ha vállalkozó vagy bizonyos típusú bérbeadás történik, például áfa kockázatok vagy adószám-kötelezettségek miatt.
Az albérlet adózása összességében tehát több lehetőséget kínál a magánszemélyek számára: a 10%-os költséghányad mellett, vagy tételes költségelszámolás mellett lehet jövedelmet és adóterhet kiszámolni. A bérbeadási jogviszonyokhoz kapcsolódó adminisztráció és bejelentkezés részletei a NAV honlapján, illetve a T101 nyomtatvány útján elérhetők. A magánszálláshely-szolgáltatók pedig választhatnak a tételes átalányadózás és a Szja szerinti adózás között, figyelembe véve a rövid távú kiadás sajátosságait és az adózási körülményeket.
Hogyan spórolhat adókat az ingatlanbérlés?
tags: #index #alberlet #adozas
Népszerű bejegyzések:
- A Fáy lakótelep 5. épület környéke és a legújabb eladó családi házak bemutatása
- Fedezze fel a Naszály panorámával bíró Törökhegyen elhelyezkedő új építésű lakóparkot Vác közelében
- Minősített passzívház ajtó: energiaminősítés és hatékonyság
- Laura Nemeth szakértelme és elkötelezettsége a budapesti piacon
- Építési napló közlekedési út hálózat regisztráció: digitális naplózás a kivitelezésben – kapcsolódó cikkek
