Ingatlan ajándékozás értékbecsléssel és jogi kockázatokkal: részletes útMutató

Mindannyian adtunk és kaptunk már ajándékot. Sokkal ritkább eset azonban az ingatlanok ajándékozása. Az ajándékozó ilyenkor is ingyenesen, ellenszolgáltatás nélkül ruházza át a tulajdonjogot másra, mégis sokkal bonyolultabb és kockázatosabb konstrukcióról van szó, mint ingóságok esetén. Mivel az ingatlan ajándékozás többségében rokonok, barátok vagy ismerősök között történik, ezért az ingatlan ajándékozás folyamata valamivel egyszerűbb, mint az adásvételé.

Mi az ingatlan ajándékozás alapelve és formája?

Az ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó a tulajdonában álló dolog (jog, követelés) átruházásával nyújt a másik félnek ellenszolgáltatás nélkül vagyoni előnyt. Az ingatlan ajándékozási szerződés csak írásban érvényes, és ingatlanok esetében az írásbeli szerződés hiányát még az sem orvosolja, ha a felek később ténylegesen a megállapodásuknak megfelelően járnak el, azaz teljesítenek. Egyértelműen azonosíthatónak kell lennie, de az érvényességhez az is elég, ha az bármilyen módon konkrétan azonosítható, hogy a felek szerződési akarata melyik ingatlan ajándékozására vonatkozott.

Az ingatlan tulajdonjogának átruházásához az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés szükséges. Ennek jelentős többletkövetelményei vannak: hiába kötöttünk érvényes szerződést, ha az nem alkalmas bejegyzésre. A bejegyzés csak jogszabályban meghatározott okirat vagy bírósági/hatósági határozat alapján történhet. Ügyvéd által készített és ellenjegyzett szerződés előnye ebben az esetben kiemelt fontosságú.

Kockázati elemek és bejegyzés nélküli helyzetek

Előfordulhat, hogy valamilyen okból nem történik meg a tulajdonjog bejegyzése. Ilyenkor a megajándékozottnak csak kötelmi igénye keletkezik az ingatlanra, és csak az ajándékozóval szemben. Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles nyilvántartás, amelynek egyik fő célja a forgalombiztonság. Ha a megajándékozott tulajdonjogát a földhivatalba nem jegyzik be, a jóhiszemű vevő már nem védett a felelős féllel szemben. Ráadásul a bejegyzés elmulasztása a későbbi meglepetéseket, például végrehajtások kockázatát is magában hordozza.

Kikre vonatkozik leggyakrabban az ajándékozás?

  • Kiskorúak (14 év alatt: cselekvőképtelen, szülő vagy gyám adhatja ki a jognyilatkozatot)
  • Korlátozottan cselekvőképesek (14-18 év között)
  • Jóhiszemű vevők és a költségek megosztása
  • Házastársak, közeli hozzátartozók esetén gyakran illetékmentesség vagy kedvező szabályok

Helyzetek és kötelezettségek a gyakorlatban

Az ajándékozási szerződés írásbeli formája kötelező, és elengedhetetlen az illeték és a bejegyzés szempontjából. A szerződésben érdemes pontosan rögzíteni:

  • Felek adatai és az ingatlan egyértelmű azonosítása (helyrajzi szám)
  • Ingatlan ingyenes átruházásának rögzítése
  • Forgalmi érték megjelölése (B400-as adatlap)
  • Haszonélvezeti jog fenntartása az ajándékozó javára
  • Elidegenítési és terhelési tilalom, ha szükséges
  • Visszakövetelés feltételei, ha szóba jöhetnek

A gyakorlati tapasztalat szerint sok család csak utólag szembesül azzal, hogy a „majd vigyáz rá” típusú elvárások jogilag nem mindig kényszeríthetők ki. Ezért a szerződés előkészítésekor fontos alaposan végiggondolni a jövőbeni eladást és adózást is.

Adózás és illetékek

A legegyszerűbb összefoglaló: az ajándékozás nem keletkeztet SZJ-t (személyi jövedelemadó) a megajándékozottnál, mert az ajándékozás során nem keletkezik jövedelem egyik félben sem. Az illeték mértéke azonban a rokonsági foktól és az ingatlan típusától függ:

  • Lakás-tulajdon vagy lakást tulajdonító jog: 9%
  • Egyéb ingatlanok (pl. garázs, telek): 18%

Illetékmentesség akkor áll fent, ha az ajándékozó és a megajándékozott jogviszonya egyenes ági rokonok között, vagy házastársak, illetve testvérek között történik.

A bejelentés és az illeték kiszabása a NAV és a kormányhivatal közreműködésével történik: az ajándékozási szerződés alapján a kormányhivatal küldi tovább a szükséges dokumentumokat az illeték kiszabásához, és a NAV a fizetési kötelezettséget meghatározza. Fizetési határidő 30 nap.

Visszakövetelés és feltevések

A Ptk. lehetőséget ad bizonyos helyzetekben az ajándék visszakövetelésére. Három alapvető ok létezik:

  • Megélhetési veszély vagy súlyos jogsértés esetén
  • Ha a körülmények lényegesen megváltoztak a szerződéskötés óta
  • Ha a megajándékozott súlyosan megsérti az ajándékozót vagy annak közeli hozzátartozóját

A bírói gyakorlat szerint a visszakövetelés mindig a teljes körülményeket vizsgálja, nem pedig egyetlen konfliktust. A feltevés olyan állapot, amely a szerződési akarat indítéka lehet, és amely később megvalósuló magatartásra vonatkozhat. Az azonban, hogy a feltevés véglegesen meghiúsul, nem ad automatikus visszaigazolást a visszakövetelésre.

Eladási szempontok és adózás 5 éven belül

Az adózási szempontok központi eleme, hogy az ajándékozott ingatlan 5 éven belüli eladása személyi jövedelemadó (SZJA) kötelezettséget alakít ki az eladónál. Ha ajándékkal szerezték az ingatlant, és 5 éven belül adják el, az eladásból származó jövedelem után SZJA-t kell fizetni. A számítás során a két fő módszer aplifikálható:

  1. Illetékköteles ajándék esetén a megszerzésre fordított költség a forgalmi érték, és az adóalap az eladáskor kapott ár és az ingatlan forgalmi értéke közötti különbségből keletkezik.
  2. Illetékkötlen ajándék esetén az eladási ár 75%-át tekintik vélelmezett költségnek; a különbség adózik SZJA-ként, azonban a 5 éves szabály vonatkozik rá.

Mindkét esetben 5 éves időszakban sávosan csökkenő adóalap-eljárást alkalmaznak, és a legkedvezőbb eredmény általában a 75%-os költségátalány adózási pozíciója lehet, ha az előírások szerint járunk el. Minden esetben érdemes jogi és adózási szakértő bevonását igénybe venni a pontos számításért.

Haszonélvezeti jog és egyéb jogok

Az ajándékozó gyakran fenntartja a haszonélvezeti jogot, amely a megajándékozottal szemben álló kötelezettség. A haszonélvező joga az ingatlan birtoklását, használatát és hasznainak szedését illeti meg, és bizonyos esetekben ezt a jogot át is engedheti. A rendes gazdálkodás körébe tartozó költségek a haszonélvező feladatkörébe tartoznak, de előfordulhatnak rendkívüli költségek is.

Előkészítés és gyakorlati tippek

Mit érdemes ellenőrizni és tisztázni előzetesen?

  • Az ingatlan pontos azonosítása és helyrajzi számának megerősítése
  • Az ajándékozási szerződés írásba foglalása és ügyvéd/ közjegyző általi ellenjegyzése
  • Az ingatlan tehermentességének ellenőrzése (teher, jogok, korlátozások)
  • A haszonélvezeti jog fenntartásának lehetősége és feltételei
  • A visszakövetelés feltételeinek részletes rendezése
  • A NAV-hoz és kormányhivatalhoz benyújtandó dokumentumok és illeték

Gyakorlati tanács: ha családon belül gondolkodunk ingatlan ajándékozásán, érdemes alaposan mérlegelni a hosszú távú következményeket, a családi dinamika hatásait és a kötelezettségek megoszlását. Az ajándékozás nem mindig a legjobb megoldás; a hosszú távú vagyon- és családi tervekhez igazítani érdemes.

Ajánlott díjak és szolgáltatások

A szerződések elkészítésének díja, az illetékek és az adózási költségek mind a folyamat költségeit képezik. Ajánlott jogi tanácsadásra és adózási konzultációra támaszkodni a tervezés kezdetétől fogva. Emberi oldalról: sokszor a családon belüli ajándékozás egyszerűnek tűnik, de a jogi és adózási következmények miatt érdemes szakértői segítséget kérni.

Infografika: Ingatlan ajándékozás folyamata és bejegyzési lépések

Mi az ajándékozási okirat? Az ajándékozási okiratok ismertetése. Ügyvéd és bróker, Victor Maas.

Összegzés

Az ingatlan ajándékozás egy gyakran választott vagyonátadási forma a családon belül, de rendkívül sokrétű jogi, adózási és bejegyzési feltételeket rejt magában. A jogi forma megválasztása, az ingatlan azonosítása, a tehermentesség és a visszakövetelés lehetőségének tisztázása mind kulcsfontosságú. Az adózás és illetékek terén pedig a rokonsági fok és az ingatlan típusa befolyásolja a fizetendő összegeket. Mindig érdemes a folyamat elején jogi szakértőt bevonni, és a részleteket alaposan, testre szabva kidolgozni.

tags: #ingatlan #ajandekozas #ertekbecsles

Népszerű bejegyzések: