Ingatlanügynöki tevékenység feltételei és kapcsolódó jogszabályok

Az ingatlanpiac folyton változik, ami komoly kihívást jelent azoknak, akik eladást terveznek. Sokszor nem is gondolnánk, hogy egy felkészült ingatlanos mekkora szerepet játszhat a sikerben. Interjúsorozatunk első részében Dr. -

Hatósági engedélyezés és jogforrások

Engedélyező hatóság: A Kormány az üzletszerű ingatlanközvetítői, valamint az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység tekintetében hatóságként a szolgáltató lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes megyeszékhely szerinti városi önkormányzat jegyzőjét, Pest megyében a megyei önkormányzat főjegyzőjét, Budapesten a Fővárosi Önkormányzat Főjegyzőjét jelöli ki.

Engedélyt előíró jogforrások: 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény), 499/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet, 2016. évi XXIX. és egyéb kapcsolódó rendeletek. Az ingatlanközvetítő tevékenységét a Lakástörvény 64/A. § szabályozza.

A bejelentés tartalma és eljárási szabályok

A bejelentés a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 22. § (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl - üzletszerű ingatlanközvetítő vagy ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő tevékenység esetén tartalmazza

  • a szolgáltatási tevékenység során használni kívánt nyelv vagy nyelvek megjelölését,
  • természetes személy szolgáltató esetén: természetes személyazonosító adatait, a szakképesítés azonosító számát, a szakképesítését tanúsító bizonyítvány számát, a szolgáltató munkáltatójának nevét és az e rendelet szerinti nyilvántartásba vételi számát,
  • gazdálkodó szervezet szolgáltató esetén: a szolgáltató cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetén a hatósági nyilvántartásba vételi számát, a szolgáltató tevékenységi körét, a képviseletre jogosult személy nevét, lakóhelyét, stb.

A bejelentés - üzletszerű társasházkezelő vagy ingatlankezelő tevékenység esetén - a 2009. évi LXXVI. törvény 22. § (1) bekezdésében, üzletszerű ingatlanközvetítő vagy ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő tevékenység esetén az Lt. 64/C. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon túlmenően - tartalmazza a hatósággal való kapcsolattartás módját, a szakképesítését tanúsító bizonyítvány számát, kiadása helyét és időpontját, valamint az azt kiállító intézmény megjelölését, és a szolgáltató munkáltatójának nevét és székhelyét.

Az igazolások és dokumentumok követelményei

A szolgáltatónak a feltételek teljesítését a következők szerint kell igazolni: a 2. § a) pont ab) alpontjában foglaltakat a munkáltató vagy a foglalkoztató pecsétjével és cégszerű aláírásával ellátott, 30 napnál nem régebben kiállított igazolással, a 2. § a) pont ab) alpontjában és b) pont ba) alpontjában foglaltakat 90 napnál nem régebbi cégkivonattal, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók hatósági nyilvántartásba vételéről szóló igazolás hiteles másolatával kell igazolni.

Az igazolvány a szakértőnek az igazságügyi szakértői tevékenység végzésére való jogosultságát igazolja, és - a személyazonosság igazolását kivéve - egyéb személyi okmány felmutatása nélkül is tanúsítja a benne foglalt adatokat.

Üzleti jó hírnév és kizáró okok

A (3) bekezdésben foglaltakon túl az ingatlanközvetítő, valamint az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő gazdálkodó szervezet szolgáltató vezető tisztségviselője, tagja, illetve a Pmt. szerinti tényleges tulajdonosa esetében az üzleti jó hírnév keretében igazolni kell a büntetlen előéletet, annak tényét, hogy nem áll a bejelentés tárgyát képező szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

A hatóság törli a nyilvántartásból a szolgáltatót, ha ilyen tevékenység gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll, a természetes személy szolgáltató meghalt, a gazdálkodó szervezet ellen felszámolási vagy kényszertörlési eljárást rendelt el a bíróság, a gazdálkodó szervezetet a cégbíróság törölte a cégnyilvántartásból vagy az egyéni vállalkozót törölték az egyéni vállalkozók hatósági nyilvántartásából, vagy egyéb jogszabály alapján a tevékenységét nem végezheti, valamint ha személyesen közreműködő tagja, alkalmazottja vagy foglalkoztatottja a szolgáltatási tevékenység folytatásának feltételével már nem rendelkezik.

A hatóság - az a) és b) pont esetén a döntés véglegessé válásától számított 1 év időtartamra, a c) pont esetén legfeljebb a Pmt.-ben meghatározott időszakra - megtilthatja a szolgáltatási tevékenység végzését annak a szolgáltatónak, aki a hatósági ellenőrzést akadályozza, aki az e rendelet szerinti nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkező változást legkésőbb a változástól számított 5 munkanapon belül nem jelenti be, vagy aki a Pmt. szabályait megsérti.

Szakképesítés, képzés és nyilvántartás

- Egy speciális felnőttképzésről van szó. A tanfolyam során az ingatlanokkal kapcsolatos jogi alapismeretekkel, az ingatlanok műszaki és fizikai elemeivel összefüggő információkkal, valamint az ingatlanok értékéhez kapcsolódó fogalmakkal, kalkulációkkal ismerkednek meg a résztvevők, a képzést pedig egy vizsga zárja.

- A végzettség mellett szükségesek még egyéb okiratok, valamint erkölcsi bizonyítvány is.

- Valóban vannak kivételek, mégpedig az ügyvédek és a jogtanácsosok, mert ők a Lakástörvény értelmében külön szakképesítés nélkül is jogosultak ennek a tevékenységnek a végzésére.

A jogszabály azt rögzíti, hogy ki végezhet ilyen tevékenységet. Ezzel kapcsolatban szeretnék eloszlatni egy félreértést. Ez természetesen nincs így. A jogszabály azt mondja, hogy cégen belül is csak az végezhet közvetítői tevékenységet, aki maga is teljesítette ennek a feltételeit. Minden cégnek és ezen belül az ott ingatlanközvetítést végző természetes személynek szerepelnie kell az OKNYIR adatbázisában.

Milyen tevékenységekre jogosult az ingatlanközvetítő?

A jogszabály pontosan rögzíti azt, hogy mi az ingatlanközvetítés, és innen érdemes kiindulni, mert ez ad egy keretet arra vonatkozóan, hogy mit tehet meg az ingatlanközvetítő, és mi az, amire már nem jogosult. Ennek értelmében az ingatlanközvetítő az ingatlanok adásvételének, bérbeadásának közvetítésével, ingatlanok felkutatásával, értékbecslésével, az ügyletek lebonyolításához szükséges dokumentumok, okiratok beszerzésével és előkészítésével foglalkozhat.

Az ingatlanközvetítő feladata egyrészt az ingatlanok adásvételének és cseréjének, bérletének közvetítése, melynek érdekében az ingatlanközvetítő felkutatja ezen ingatlanokat, továbbá elvégzi a forgalmi értékük becslését is.

Ingatlanközvetítő a Lakás tv. 64/A. § (2) bekezdés helyes értelmezése szerint jogosult tehát az ingatlan megbízási szerződés szerinti hirdetésére, vevő-jelölteknek történő bemutatására, az ingatlannal és az ügylettel kapcsolatos korábbi okiratok, építészeti tervek, földmérési vázrajzok, hatósági bizonyítványok, energetikai tanúsítvány, térképmásolatok, tulajdoni lap stb. beszerzésére és bemutatására.

Mihez nem jogosult az ingatlanközvetítő?

Jogilag egyértelmű: az ingatlanközvetítő sem vételi szándéknyilatkozatot, sem előszerződést, sem adásvételi szerződést nem készíthet elő az ügyfelek általi aláírás céljából, mivel az okiratszerkesztési tevékenység az ügyvéd kizárólagos körébe tartozik. Az okiratszerkesztés tehát egy olyan ügyvéd által végzett tevékenység, melynek során az eljáró ügyvéd az ügyfél, vagy az ügyfél és a vele szerződő fél jognyilatkozatait okiratban rögzíti.

A Lakástörvény 64/A. §-a taxatíve meghatározza azokat a tevékenységeket, melyet az ingatlanközvetítő végezhet, ezek között azonban a pénzkezelés nem szerepel. Az ingatlanközvetítő tehát a jogügylet biztosítására semmilyen jogcímen nem jogosult pénzt átvenni.

Ügyvéd és ingatlanközvetítő: munkamegosztás és felelősség

Sajnálatos gyakorlati tapasztalat alapján nem egyértelmű, hogy egy ingatlan adásvétele során a jogügylet lebonyolítása és a “munkamegosztás” szempontjából hol húzódik a kompetencia határ az ingatlanközvetítő és az ügyvéd tevékenysége között, mi az, amit az ingatlanközvetítő megtehet és melyek azok a tevékenységek, szolgáltatások, amelyek mindenképpen ügyvéd közreműködését igénylik.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény szerint az ügyvédi tevékenység a jogi képviselet ellátása, a jogi tanácsadás, az okiratszerkesztés, az okirat ellenjegyzése és az ügyvédi tevékenységgel összefüggésben letét kezelése. Az Üttv. 42. az ügyvédet kötelezi az okiratszerkesztés során arra, hogy megtagadja az okiratszerkesztést, ha az akaratnyilvánítás jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul, továbbá úgy köteles eljárni, hogy az általa szerkesztett okirat megfeleljen az ügyfél kinyilvánított akaratának és joghatás kiváltására alkalmas legyen.

Az ügyvéd elmélyültebb gyakorlattal és széles jogi tudással rendelkezik. Egy ingatlan adásvételkor számos olyan kérdés felmerülhet, amelynek helyes megítéléséhez több jogág (polgári jog, ingatlan-nyilvántartási jog, végrehajtási jog, adó-, illetékjog) kiterjedt ismerete szükséges. Ez a gyakorlat és tudás egy nem-jogász ingatlan közvetítőnek az esetek túlnyomó többségében nincs meg, az ügyvédi szaktudás - mint komparatív előny - szinte minden esetben kézzel fogható, így nagyobb biztonságot nyújt a felek számára.

Az ügyvéd nem csak felel az egész folyamatért, hanem anyagi felelősséggel is tartozik érte, felelősségbiztosítása, külön letéti számlája, teljes anyagi és fegyelmi felelőssége, min. 10 év tanulmánya és szigorúan ellenőrzött kamarai letét-bejelentési kötelezettsége mellett, jól átgondoltan vehet át pénzletétet a vevőtől.

Pénzletét és letétkezelés kérdései

A pénz átvételével kapcsolatban a legnagyobb probléma, hogy a Lakástörvény 64/A. §-a taxatíve meghatározza azokat a tevékenységeket, melyet az ingatlanközvetítő az ingatlanok adásvételével, bérletével, cseréjével kapcsolatban végezhet, ezek között azonban a pénzkezelés nem szerepel. Az ingatlanközvetítő tehát a jogügylet biztosítására semmilyen jogcímen nem jogosult pénzt átvenni.

Az ügyvédi letét számos előnnyel rendelkezik a felek közötti pénzátadáshoz képest. Az eladó számára sem jelent kockázatot a pénz őrzése, sőt bizonyos mértékig rendelkezési joga is van azzal kapcsolatban (pl. egy másik ingatlan eladó általi vásárlása esetén rendelkezhet úgy, hogy a letétben lévő összeget a letétet kezelő ügyvéd a másik ingatlan eladója felé teljesítse, sőt a letétben lévő pénzösszeg „meglétét” is igazolhatja a másik ingatlan tulajdonosa felé az ügyvédi által kibocsátott letéti igazolás útján).

Etikai és piaci problémák: regisztráció nélküli közvetítők

Az már egy másik, sajnálatos témakör, hogy a magyar közvetítői piacon nagy számban vannak olyan személyek, akiknek se végzettségük, se nyilvántartásba vételük sincs. Ez a helyzet joggal aggasztja a szabályszerűen tevékenykedő és munkájukat maximális odafigyeléssel ellátó ingatlanközvetítőket.

Ilyen kiskapuzásra szerintem szerencsére nincs lehetőség. Hiszen ilyen tevékenységet akkor sem lehet végezni alvállalkozói szerződéssel, ha az alvállalkozó amúgy megfelel a követelményeknek, de a fővállalkozó ezzel nem rendelkezik. Már csak azért sem, mert egy ilyen alvállalkozói szerződés nem jogosítja fel a céget arra, hogy bejelentés és szaktudás nélkül közvetítői munkát végezhessen.

Ajánlások megbízóknak: mit foglaljon magában a megbízás?

A megbízók szempontjából nagyon fontos, hogy részletesen meg kell határozniuk, hogy milyen tevékenységet várnak el. A megbízási szerződés világos definiálása, a hatáskörök, a díjazás és a felelősség pontos rögzítése a későbbi viták megelőzésének egyik alapfeltétele.

Ingatlanközvetítés folyamata: hirdetés, bemutatás, szerződés

Gyakorlati tanácsok eladóknak és vevőknek

  • Győződjön meg arról, hogy az ingatlanközvetítő szerepel az OKNYIR adatbázisában.
  • Soha ne adjon át jelentős összeget ingatlanosnak; a pénz letétkezelését ügyvédre bízza.
  • Kérjen részletes megbízási szerződést, amely tartalmazza a szolgáltatás körét, díjazást és a felelősségi szabályokat.
  • Ügyvédi közreműködés szükséges: okiratszerkesztéshez, letétkezeléshez és a jogi kockázatok felméréséhez.

Megbízói tapasztalat az ingatlanközvetítő munkájáról

További jogszabályi kapcsolódások

A bejelentés, a nyilvántartásba vétel és az ellenőrzés tekintetében több jogszabály is irányadó: a 217/2009. (X. 2.) Korm. rendelet az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok kijelöléséről, a 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól, valamint a 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (Pmt.).

Szabály Tárgy
1993. évi LXXVIII. (Lakástörvény) Ingatlanközvetítés, jogosultságok és korlátozások
499/2017. (XII.29.) Korm. rendelet Hatósági kijelölés, engedélyezés részletszabályai
2017. évi LXXVIII. (Üttv.) Ügyvédi tevékenység, okiratszerkesztés és letétkezelés
2017. évi LIII. (Pmt.) Pénzmosás elleni szabályok, tényleges tulajdonosok igazolása

Összegzésként a gyakorlatban

A Lakástörvény fentiek szerinti módosítása egyértelműen az ingatlant értékesíteni, illetve vásárolni kívánó ügyfelek érdekeit szolgálja, hiszen egy nem megfelelően, pontatlanul vagy jogszabályba ütköző okirat megszerkesztése és felek általi aláírása beláthatatlan következményekhez vezethet. Egy ingatlan vásárlásnak számos olyan „apró” buktatója lehet, amelyre egy felnőttképzési rendszerben abszolvált néhány hónapos tanfolyam nem készítheti fel mélységében a jelölteket. Ezért a felek számára nagyobb biztonságot nyújt az ügyvéd közreműködése.

Az ingatlanközvetítő szerepe kétségtelenül fontos: a hirdetés, a vevők felkutatása, a bemutatás, információk szolgáltatása és az adminisztratív előkészítés mind hozzájárulnak az ügylet sikeréhez. Ugyanakkor jogi értelemben egyértelmű határok vannak: az okiratszerkesztés és a letétkezelés ügyvédi feladat, a pénzkezelés az ingatlanközvetítő hatáskörén kívül esik.

tags: #ingatlanugynoki #tevekenyseg #feltetelei

Népszerű bejegyzések: