Ingatlanvagyon-kataszter program használati útmutató
Az ingatlanvagyon-kataszter program használatával kapcsolatos útmutató több fontos, egymásra épülő témát ölel fel: ingatlanvagyon nyilvántartása önkormányzati és nemzeti vagyonként, vagyonkezelés és bérleti jogviszonyok különbségei, vállalkozási tevékenység és áfalevonás hatásai, illetve az átvezetési és értékelési követelmények a vagyoni elszámolásokban. Az alábbiakban a megadott kérdésekre adható válaszok és a kapcsolódó elvárások logikai sorrendben kerülnek bemutatásra, kiemelve a releváns jogszabályokat és gyakorlati eljárásokat.
1. Külön feltüntetés hiánya az adásvételi szerződésben
Az önkormányzat által vásárolt lakóingatlan adásvételi szerződésében nem került külön-külön feltüntetésre a földterület, lakóépület és melléképület beszerzési értéke.
Fontos megkülönböztetni a használói (bérleti) és a vagyonkezelői jogviszonyt a 254/2007. Kormányrendelet alapján. A rendelet szerint az értékfelosztás és nyilvántartás annak megfelelően történik, ahogyan a szerződésben rögzítték a jogviszony jellegét. A pontos megosztás azonban a valós viszonyok tisztázását igényli, mivel ez a vagyonkataszterben és a tárgyieszköz-nyilvántartásban is hatással van a nyilvántartott értékekre és az elszámolásokra. Tehát a megoldás az, hogy a riportban és a kataszterben a tényleges jogviszony alapján kerülhet feljegyzésre a földterület, a lakóépület és a melléképület értéke, vagy a megfelelő kiegészítő dokumentumokkal igazolt módon igazolható legyen az összegyűjtött adatok.
2. ÁFA-lehetőségek és felújítási érték, vagyonkataszterbe kerülés időpontja
Önkormányzatunk üzemeltetésbe adta nemzeti vagyonba tartozó ingatlanját 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek. Ezen az ingatlanon a cég árbevételes tevékenységet folytat, ezért áfalevonásra jogosult. A felújítás elvégzésekor felmerül a kérdés, hogy elvégezheti-e az ingatlanon az értéknövelő felújítást a cég, illetve élhet-e az áfalevonási jogával?
Az első lépés az, hogy tisztázzuk a jogviszonyt: vagyonkezelői vagy bérleti jogviszonyt kötöttek-e az üzemeltető kft.-vel. A 254/2007. Kormányrendelet megkülönbözteti a használói (bérleti) és a vagyonkezelői jogviszonyt, tehát a felújítási és az áfalevonási jog gyakorlása attól függ, hogy melyik jogviszony fennáll. Ha a vagyonkezelői jog a releváns, akkor az ingatlan továbbra is az önkormányzat tulajdonában marad, és a felújítás benne, illetve annak értéke a katasztert érinti. Amennyiben a bérleti jogviszony áll fenn, úgy a bérlő (üzemeltető) a felújítási költségek és az áfalevonási jog szempontjából eltérő elbírálást igényelhet. A konkrét megoldás és a könyvviteli elszámolás részletei a jogviszony típusától függenek, továbbá a vagyonkataszter és a tárgyieszköz-nyilvántartás közötti egyeztetést is igénylik. A felújítás időpontja és annak könyvelése attól függ, hogy mikor következik be az értéknövelő beruházás, és hogyan kerül az elismertetés a vagyonkataszterbe.
3. Nemzetgazdasági jelentőségű beruházások átvétele és könyvelési lépések
Jogszabály alapján önkormányzatunk tulajdonába kerültek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítását szolgáló ingatlanok (közutak) más önkormányzat tulajdonából. A nyilvántartásba vételhez megkaptuk az ingatlanok vagyonkataszteri és tárgyieszköz-nyilvántartási kartonjait. Amennyiben az átvétel más önkormányzattól történik, tehát az önkormányzatnál vagyongyarapodás valósul meg, az átvételt a térítés nélküli átvételre vonatkozó szabályok szerint eredményágon kell elszámolni. A könyvelési lépések a 38/2013. (IX. 4.) Korm. rendelet alapján történnek, és a vagyonkataszterben való nyilvántartásban is tükrözni kell az ezen ügyletekhez kapcsolódó változásokat. Tehát a kataszterben az átvett ingatlanok és azok értékeinek nyilvántartása összhangban kell legyen a főkönyvi és tárgyieszköz-nyilvántartási adatokkal.
4. Vagyonkezelésbe adott ingatlanok könyvelése és a vagyonkataszter
Önkormányzatunk a tankerület, illetve a szakképzési centrum részére vagyonkezelésbe adott számos épületet, építményt. Az átadással egyidejűleg a tárgyieszköz-analitikából kivezettük a bruttó értéket és az értékcsökkenést, a főkönyvi könyvelésben pedig ezt a megfelelő módon elszámoltuk. A vagyonkezelésbe adott vagyont a 0-s számlaosztályban tartjuk nyilván. Az ingatlanvagyon-kataszterben ezt úgy kezeljük, hogy a vagyonkezelésbe adott ingatlan az önkormányzat tulajdona marad, és a vagyonkataszterben az ingatlannal kapcsolatos valamennyi változást, jogot át kell vezetni, így a vagyonkezelésbe adást is. Ha az ingatlannak csak egy része kerül vagyonkezelésbe, akkor a kataszterben egy részleges átalakítás készüljön és a megosztott jogviszonyokat külön nyilvántartásba kell venni.
5. Vagyonkezelésbe adott iskolaépület
Önkormányzatunk a tankerületnek vagyonkezelésbe adott iskolaépületet. Az átadáskor a tárgyieszköz-analitikából kivettük az ingatlan bruttó értékét és az átadásig elszámolt értékcsökkenését, és a főkönyvi könyvelésben is ezt a módon (nemzeti vagyon változásával szemben) elszámoltuk. A továbbiakban az önkormányzat ezt a vagyonkezelésbe átadott vagyont a 0-s számlaosztályban nyilvántartja. A kérdés az, hogy az ingatlanvagyon-kataszterben hogyan kell kezelni? Ki kell vezetni az épületeket a vagyonkataszterből is?
Az ingatlanvagyon-kataszterben a vagyonkezelésbe adott ingatlan nyilvántartása továbbra is kötelező marad az önkormányzat tulajdonában fennálló „vagyontárgyként”. A vagyonkezelésbe adott ingatlan változásait - köztük a vagyonkezelésbe adást - át kell vezetni a vagyonkataszterben, és szükség szerint egyeztetni a főkönyvi és a tárgyi nyilvántartással. Ha a teljes vagyontárgy került vagyonkezelésbe, akkor a nyilvántartás tükrözze ezt a tényt. Partikuláris esetekben, például ha csak része kerül vagyonkezelésbe, részleges átalakításokra és szétválasztásokra van szükség.
6. Vízikereskedelmi vagyontárgyak értékelése és nyilvántartása
A víziközművagyon értékelése kapcsán a jogszabályi háttér szerint a tulajdonos (önkormányzat) vagyonértékelést végeztet a megnevezés szerint, és az értékeztetés eredményét a vagyonnyilvántartásban vagy a víziközmű-szolgáltató vagyonnyilvántartásában át kell vezetni. A megállapított vagyonértéket és a vagyonértékelés során keletkezett adatokat a vagyonnyilvántartásban és a vagyonkataszterben is következetesen meg kell jeleníteni. A víziközművek tulajdonjoga az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezi, így az értékelés és a nyilvántartás összehangolása kötelező. A felülvizsgálatokat és a karbantartást a két központi nyilvántartás között folyamatosan végre kell hajtani, és az értékeket mindkét szinten tükröztetni kell.
7. Kataszteri nyilvántartás és a jegyző feladata
A vagyonkataszteri nyilvántartás vezetése gazdálkodási feladatnak minősül, és a jegyző feladata a kataszter és a kataszternapló felfektetése és folyamatos vezetése. A rendelet nem csak arról szól, hogy a jegyző gondoskodik a vagyonkataszter vezetéséről, hanem arról, hogy ez a feladata. Ennek megfelelően a kataszteri nyilvántartásban az ingatlanok értékét, jogait és azok változásait a jogszabályi előírások szerint kell nyilvántartani, és biztosítani kell az összhangot a beszámolóval és a vagyonkataszterrel.
8. Összegzés a tagolt kérdésekre adott iránymutatásokról
A fenti esetek jól szemléltetik, hogy az önkormányzati ingatlanvagyon nyilvántartása összetett, és szoros összhangban kell lennie a törvényi háttérrel, a jogviszonyok jellegével, a vagyonkezelés és a bérlet struktúrájával, valamint a vagyonkataszter és a tárgyieszköz-nyilvántartás adataival. A helyes értékelés és nyilvántartás érdekében minden esetben szükség van a jogviszony típusának tisztázására, az érintett jogok és kötelezettségek pontos meghatározására, továbbá a vagyonkataszteri és a főkönyvi adatok közti folyamatos egyeztetésre. A vagyonkataszterben vezetett adatok legyenek mindig egyezőek a beszámolókban és a tárgyi nyilvántartásokban szereplő értékekkel, különösen a felújítások, átvételek és vagyonkezelési ügyletek esetén.

tags: #ingatlanvagyon #kataszter #program #utmutato
