Ingó adásvétel illetéke: részletes útmutató a NAV tájékoztatásai alapján

Az alábbi szöveg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hivatalos tájékoztatása alapján összegzi, hogy magánszemélyek ingó vagyontárgyak értékesítésekor milyen adózási szabályok érvényesek, mikor kell adót fizetni, és melyek a szerződéskötés tartalmi és formai követelményei. A cél, hogy érthetően bemutassuk, miként különül el a gazdasági tevékenység keretében végzett értékesítés a magánszemélyek nem gazdasági tevékenységből származó eladása esetén járó kötelezettségektől. A cikk a fenti források alapján kifejezetten a gyakorlatban is alkalmazható iránymutatásokat ismerteti.

Mi számít ingó adásvételnek és mikor adózik a magánszemély?

Az ingó vagyontárgy a nem ingatlan tárgyait takarja; a fogalmat a Szja törvény 3. § 29. pontja definiálja. Ha a magánszemély ingóságait nem gazdasági tevékenység keretében értékesíti, az ebből származó jövedelmet az ingó átruházásból származó szabályok szerint kell megállapítani és adózni vele. Az adó mértéke a személyi jövedelemadó (szja) 16 százalék. Ugyanakkor létezik egy kedvezőbb keret: az adóévben keletkező jövedelem első 200 ezer forintja után nem kell adót fizetni.

Ha az értékesítés bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor adóköteles jövedelem nem keletkezik, és nincs számla-, nyugta- vagy ÁFA-fizetési kötelezettség sem.

Ha azonban az ingóságokat nem egyéni vállalkozóként, hanem gazdasági tevékenység keretében értékesíti a magánszemély, akkor az adózási szabályok ettől eltérnek: az ingó átruházásból származó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, 16 százalékos szja-t és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást (EHO) kell fizetni. Ez a tevékenység nem vonható be az adóév 200 ezer forintos mentességébe, de ha bevételek összesítve az adóév elejétől nem haladják meg a 600 ezer forintot, akkor sincs adóköteles jövedelem.

Amennyiben az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységet folytat ingó értékesítésként, a jövedelmet nem az ingó vagyontárgy átruházásának szabályai alapján kell kiszámítani, hanem az általa választott adózási mód szerint kell meghatároznia, és ennek megfelelően teljesítenie az adókötelezettségeket.

Mi számít gazdasági tevékenységnek?

Gazdasági tevékenységnek minősül a magánszemély tartós, rendszeres és üzletszerű tevékenysége, amely ellenérték megszerzése céljából történik. Az üzletszerűség azt jelenti, hogy a tevékenység haszonszerzés céljából, ellenérték fejében történik, és lehet egyszeri vagy ismétlődő. Ha a tevékenység nem üzletszerű, de tartós vagy rendszeres, előfordulhat, hogy gazdasági tevékenységnek minősül, ha a fentiek feltételei fennállnak. A gazdasági tevékenység akkor is fennállhat, ha a tevékenység független formában történik (nem munkaviszony vagy hasonló jogviszony keretében).

Fontos megjegyzés, hogy az adózási megközelítés eltér: az általános forgalmi adó (ÁFA) szempontjából a magánszemély áfaalanyiságának kérdése is felmerülhet a gazdasági tevékenység kapcsán.

Különbség a „fogyasztói” és a gazdasági tevékenység között

A mindennapi példák között találhatók olyanok, amelyek alapján könnyen elkülöníthető, hogy nem gazdasági tevékenységről van-e szó. Ha például ruhákat vásárol a magánszemély a saját szükségleteire, majd kinőtt ruhákat értékesít az interneten, és ez nem rendszeres vagy tartós tevékenység, akkor ezt nem tekintjük gazdasági tevékenységnek. Ugyanez igaz, ha egy kismama kinőtt ruháit értékesíti és az adóév bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot. Más a helyzet, ha a saját maga által előállított ingókat - például könyvet írt vagy festményeket készített és ezeket értékesíti.

Az internetes platformok megjelenése jelentősen megnövelte a használt termékek adásvételének lehetőségeit, de a szabályok továbbra is érvényesek az adókötelezettségre attól függően, hogy gazdasági tevékenységként vagy sem történik-e az értékesítés.

A megszerzésre fordított összeg és értéknövelő beruházások

A jövedelem megállapításakor levonható a megszerzésre fordított összeg, az értéknövelő beruházások költségei, illetve az eladással kapcsolatos kiadások. Azonban a korábbi költségként elszámolt összegek nem vonhatók le újra. Ha az ingó vagyontárgy piaci értékét meghaladó bevétel érkezik, a túlfizetés egyéb jövedelemként adóköteles lehet.

Az adó megfizetése akkor is felmerülhet, ha az eladó és a vevő közti adásvétel nem egyszerű „klasszikus” tranzakcióként zajlik (például részletfizetés, tulajdonjog fenntartása, elővásárlási jog). Ezekben az esetekben is van adókötelezettség, amelyet a bevétel és a költségek figyelembe vételével kell meghatározni.

Milyen kötelező tartalmi elemeket érdemes rögzíteni ingó adásvételi szerződésben?

A szerződés nem kötelező írásba foglalni, de írásban rögzítés esetén a bírósági gyakorlat szerint érvényes, ha a minimumkövetelményeket tartalmazza. Ezek közé tartoznak:

  • Felek azonosítása: a szerződés alanya jogképes és cselekvőképes személyek legyenek; a résztvevők adatai (születési név, anyja neve, születési hely és idő, személyazonosító adatok, lakcím).
  • A dolog megnevezése: pontosan körülírt és azonosítható ingó vagyontárgy legyen a szerződés tárgya.
  • A szerződés hatályba lépésének időpontja, a teljesítés módja és a teljesítés feltételei.
  • Információközlési kötelezettségek a vevő felé, illetve a szavatossági vagy jótállási igények érvényesítésének módja.
  • Abban az esetben, ha a dolog átadása még nem történik meg, megnevezhetők a teljesítés helye, határideje és az átadás módja.

Egyéb opcionális, de gyakran hasznos tartalmi elemek lehetnek a tulajdonjog fenntartása, elővásárlási jog, részletvétel, megtekintésre vétel és próbára vétel esetére vonatkozó kikötések. Ezeket írásba foglalva növekedik a szerződés jogbiztonsága.

Hogyan módosítható egy ingó adásvételi szerződés?

A szerződés általános szabály szerint a felek közös megegyezésével módosítható. Ha írásban kötötték meg, akkor a szóban történő módosítás nem feltétlenül érvényes, még akkor sem, ha mindkét fél egyetért.

Bevallás és adókötelezettségek az ingó értékesítés esetén

Az adókötelezettség a bevétel és a költségek különbsége alapján keletkezik. A bevételből levonhatók a megszerzésre fordított összeg és az eladás költségei, továbbá az értéknövelő beruházások költségei. Ha a bevétel 600 ezer forintot nem ér el, akkor nincsen adóköteles bevétel és nem keletkezik adófizetési kötelezettség sem.

Ha a bevétel meghaladja a 600 ezer forintot, akkor a jövedelem 15% SZJA-t és adott esetben 17,5% Szochó-t vagy EHO-t érinthet. Nem üzletszerű értékesítés esetén a bevétel éves összegének elérte után 200 ezer forintig mentesség van, ezt meghaladó rész után 15% SZJA fizetendő (csökkentve 32 ezer forinttal). Az üzletszerű értékesítés esetén a 600 ezer forintos küszöb felhasználható, de a részletek függnek a bevétel összetételétől és a tevékenység jellegétől.

Amennyiben az adózási kötelezettségek és bevallások összetett helyzetet mutatnak, NAV tájékoztatás és a jogszabályok alapján érdemes egyéni számítást végezni vagy kalkulátor segítségével ellenőrizni a kötelezettséget.

Ingatlan és egyéb kivételek

A cikk kiemeli, hogy az ingó adásvétel és a gazdasági tevékenység közötti különbség fontos. Az ingó adásvétel adózásával kapcsolatos részletszabályokat az Szja törvény és az Áfa törvény összevetésében kell vizsgálni. Az adózási területen bemutatott példák egy része a 200 ezer és 600 ezer forint határértékek köré épül, de ezek részletei és a kapcsolódó eljárási szabályok a jogszabályokban és NAV tájékoztatásokban pontosan megadottak.

Az ingó vagyontárgy értékesítésével kapcsolatosan készült útmutatások és példák a vállalkozói jellegű tevékenységek és a magánszemélyek közti különbségtételre épülnek, figyelembe véve az adókötelezettségek összetett jellegét. A NAV összegző tájékoztatói segítséget adnak abban, hogy a hétköznapi értékesítések esetén miként lehet kiszámolni a jövedelmet és meghatározni az adó mértékét.

Összefoglaló pontok a gyakorlatban

  • Ingó adásvétel esetén a magánszemély adókötelezettsége a bevétel és költségek különbözetének függvénye.
  • 200 ezer forintos mentesítés és 600 ezer forintos összeghatár gyakorlati alkalmazásáról a NAV tájékoztatói rendelkeznek.
  • Gazdasági tevékenység esetén az adózás és a számlázási kötelezettségek szélesebb keretek közé kerülnek (ÁFA, önálló tevékenység, áfaalanyiság).
  • A szerződés írásos formája nem feltétel, de minimumkövetelmények alapján érvényes, és a formai kritériumokat betartva jogbiztonságot ad.
  • A megtekintésre vétel és próbára vétel lehetősége a szerződés hatályba lépésének elbizonytalanítását szolgálja, hogy a vevő megbizonyosodjon a dolog valódiságáról.
Infografika: adómentesség és határértékek összefüggése

tags: #ingo #adasvetel #illeteke

Népszerű bejegyzések: