Ingó jelzálogjog bejegyzése és a vagyont terhelő zálogjog: összehasonlító áttekintés
Az ingó jelzálogjog és a vagyont terhelő zálogjog rokon intézményekként jelennek meg a jogi gyakorlatban, és dominálnak azok a sajátosságok, amelyek lehetővé teszik érvényesülésüket függetlenül attól, hogy a vagyon ingókkal és ingatlanokkal egyaránt terhelt lehet. Mindkét zálogjog a zálogszerződés közokiratba foglalásával és a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, kivéve azokat az eseteket, amelyekben külön jogszabály alapján a zálogjog a lajstromba való bejegyzéssel keletkezik.
8.1. Hasonlóságok az ingó jelzálogjog és a vagyont terhelő zálogjog között
A két intézmény számos közös jegyet mutat: mindkettő jelzálogjognak minősül, meghatározott módon jön létre, és a zálogtárgy körülírással vagy egységes vagyonként kerül be a nyilvántartásba. A zálogtárgyak meghatározása mindkét esetben alapvető fontosságú, és mindkettő lehetővé teszi a jövőbeni, a fennálló vagyonaegységhez kapcsolódó kielégítést. A ranghely mindkét esetben a bejegyzéshez kötődik, kivéve azokat az időszakokat, amikor a bejegyzés és a rendelkezési jog megszerzése közötti időben keletkezett zálogjogok elsőbbséget élveznek. A vagyont terhelő zálogjog előnye, hogy lehetővé teszi a vagyon egységének fenntartásával történő kielégítést a jogosult számára, ami előnyös a gazdasági tevékenységek folytonossága szempontjából.
8.2. A vagyont terhelő zálogjog sajátossága
A vagyont terhelő zálogjogot jogi személyek és gazdasági társaságok egyaránt megalapíthatják, és a zálogtárgyak között lefedettség kiterjedhet ingókra, ingatlanokra, jogokra és követelésekre is. Ha a vagyont terhelő zálogjog tárgya a kötelezett vagyonának egy része, akkor az olyan rész legyen, amely önálló gazdasági egységként is működtethető (például gyártelep, kereskedelmi egység vagy kiszolgáló szervezet). A felek eldönthetik, hogy egy konkrét dologösszességet vagyontnak tekintenek-e, és a második novella intézményesítése után az ingó zálogjoghoz képest már kevésbé lehet kizárólag körülírással meghatározni a zálogtárgyat, illetve a dologösszesség változékonysága sem jelent már önálló akadályt. A zálogjog lényegi eleme az igényérvényesítés módja, amely lehetővé teszi a vagyon egységének fenntartásával történő kielégítést, ezzel a gazdaságfolytonosságot támogatva. A felek a zálogszerződésben szabályozhatják az igényérvényesítés módját; hiányában a jogosult választhat a vagyon egységének fenntartása vagy a hagyományos kielégítés között.
Jelzálogjog és elidegenítési-terhelési tilalom
A jelzálogjog tipikus formája a banki kölcsönök biztosítása, és ezt közvetlenül a ingatlanra jegyzik be (ingatlan-nyilvántartás). Ugyanakkor a jelzálogjog ingó dolgokra, jogokra és követelésre is alapítható, sőt a zálogtárgyak körét érintő átalakítás okán a kézizálogjog és a jelzálogjog közötti megállapodások is relevánsak lehetnek. A zálogjog fennállása alatt a zálogtárgy továbbra is a kötelezett tulajdonában marad, de a bejegyzés és az elidegenítési tilalom korlátozza a vagyontárgy rendelkezési jogát (eladás, ajándékozás vagy további teher bejegyzése). A CSOK vagy más állami támogatások igénybevétele esetén az elidegenítési és terhelési tilalom 10 évre szóló bejegyzéssel járhat, és ezt is be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Az elidegenítési és terhelési tilalom létrejöhet bírósági határozattal, jogszabály alapján vagy szerződéssel, ez utóbbi a leggyakoribb.
A jelzálog alapításának általános szabályai
A jelzálog alapításához a zálogszerződést írásba kell foglalni, a felek pedig zálogkötelezettként és jelzálogjogosultként határozódnak meg. A nyilvántartások közül ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés a követelmény, ingó dolog, jog vagy követelés esetén pedig a közjegyzői kamara hitelbiztosítéki nyilvántartása a releváns. A jelzálog joga elsődlegesen a zálogtárgyhoz kötődik, és a behajtás módja lehet árverés vagy más eszköz is. A jelzálog megszűnése nem automatikus; az ingatlanon fennálló jelzálog törléséhez gyakran a bank ad ki törlési engedélyt.
Ingatlan-vagyon, ingó vagyon és közvetítő nyilvántartások
A hitelbiztosítéki nyilvántartás egy elektronikus, nyilvános rendszer, amely a nem lajstromozott ingó dolgokon és egyéb biztosítékokon alapított zálogjogokat tartja nyilván. Ezzel szemben az ingatlan-nyilvántartás és a MOKK által vezetett zálogjogi nyilvántartás közhitelesen tanúsítja a bejegyzéseket. A hitelbiztosítéki nyilvántartás lehetőséget ad a nyilvántartás online elérésére és az adósok számára átláthatóbb, olcsóbb és gyorsabb eljárásokat kínál. A 2013. évi CCXXI. törvény és a 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet részletes szabályai szerint a nyilvántartás működése interaktív és közérthető, és a felhasználók elektronikus aláírási lehetőséggel regisztrálhatnak.
A jelzálogjog gyakorlati következményei
Ha a zálogkötelezett nem teljesíti a kötelezettséget, a jogosult a zálogtárgyak értékesítésével és kielégítésével érvényesítheti követelését. Az ingatlanok esetében ez gyakran árveréssel történik, míg az ingó dolgok esetében a nyilvántartások és a közjegyzői eljárások útján végrehajtás történhet. Az ingó jelzálog nyilvántartásba vételi határozatot például tértivevényes levélben kell megküldeni a tulajdonosnak, és az elektronikus aktát archiválni kell. A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében a zálogjog lehetőséget ad a vagyontárgyak és jogok sajátos védelmére is.
Az új szabályozások részeként a zálogszerződés megkötésekor a magánokirat elégséges lehet ingó jelzálog esetén, míg ingatlan esetén továbbra is közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat szükséges. A zálogjogosulti bizományos intézménye a zálogjogosult jogait és kötelezettségeit közvetítőként kezeli, és a bejegyzés megkezdésével válik hatályossá. A hitelbiztosítéki nyilvántartás részletesebb és online jellegű, míg a korábbi zálogjogi nyilvántartások közhitelesek voltak és manuálisabbak.


Gyakorlati kérdések és gyakorlati tippek
- A jelzálog alapítása írásbeli szerződéssel és bejegyzéssel történik a megfelelő nyilvántartásba.
- Az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése szükséges lehet CSOK és egyéb állami támogatások esetén is.
- Az ingó jelzálog nyilvántartását a MOKK vezeti; a bejegyzési díjak és eljárások szabályozottak és átláthatók.
- A jelzálog érvényesítésekor a zálogtárgy az adóssal együtt marad, a kielégítés pedig lehet bírósági vagy más út révén, attól függően, hogy a felek hogyan állapodnak meg.
- A törlési eljárás nem automatikus; a törlés iránti kérelem elengedhetetlen a jelzálog megszüntetéséhez.
tags: #ingo #jelzalogjog #bejegyzese
