Ingo kiadasa iranti per illeteke észlelése: részletes áttekintés egy pernyertességi ügy kapcsán
Kb. két és fél év után az ügyfeleim pernyertességével zárult egy olyan ügy, amely a kezdet kezdetén meglehetősen reménytelennek tűnt.
A tényállás lényege, hogy a felperesek évekkel ezelőtt végrehajtási árverés során elveszítették az otthonukat, amit próbáltak végrehajtási kifogások és egyéb úton visszaszerezni.
Sok adóssággal (az ingatlanárverésből befolyt vételár nem fedezte a teljes tartozást) és nagyon alacsony jövedelemmel nehéz volt másik lakást találniuk, ezért végül a végrehajtó általi kilakoltatásra került sor.
Mivel még ekkor sem volt másik ingatlanuk, ezért nem tudták hova elszállíttatni az ingóságaikat, amelyekről a végrehajtó ugyan készített fényképeket, de ezeken minden ingó nem látszódott, mivel pl. a végrehajtó nem nyitotta ki a szekrényeket, hogy az abban lévő dolgokat is lefényképezze.
Más hibát is ejtett a végrehajtó, ami a tényállás szempontjából nem releváns, pl. Végül a felperesek pert indítottak az ingóságok kiadása iránt.
Az első bíró elállásra beszélte rá az ügyfeleket.
Ezt követően szereztem be a végrehajtótól a kilakoltatás során készített fényképeket, írtam és nyújtottam be egy új keresetlevelet, ami ezúttal már egy másik bíróhoz került, aki bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül elutasította azt.
„A törvényszék álláspontja szerint helytállóan hivatkoztak a felperesek a fellebbezésükben arra, hogy életszerűtlen az ingóságok tekintetében okirati bizonyíték, számlák megkövetelése.
Tekintettel arra, hogy a kiürítéskor a felperesek és a néhai adós életvitelszerűen az ingatlanban laktak, az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben a fényképek és a jegyzőkönyv megfelelően igazolják azt, hogy az azokon szereplő ingóságok a kiköltözéskor az felperesek birtokában, tulajdonában voltak.
Az alperes az árverésen csak az ingatlan tulajdonjogát szerezte meg, az ingóságokét nem, azonban azok a birtokába kerültek.
A Kúria végzése szerint „a perbeli esetben viszont a törvényi határidő nem jutott ügydöntő jelentőséghez, ugyanis az ingatlan birtokba adásáról felvett jegyzőkönyvre vezetett, egyik fél által sem vitatott feljegyzés szerint az ingóságok elszállítása az alperessel előre egyeztetett időpontban történik, addig azokat a vevő „az adós felelőssége és terhe mellett megőrzi”.
Számomra ez egy nagyon érdekes ügy, amelyből csak néhány részletet emeltem ki, lehetne róla sokkal hosszabban is beszélni.
Dr. Öröklési illeték Az illeték általános mértéke Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke 18% 9% Gépjármű, pótkocsi öröklése A visszterhes vagyonátruházási illeték (ld. 3. pont) szerint kiszámított mérték kétszerese.
Az illeték alapjára és mértékére vonatkozó rendelkezések az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 12-15. §-aiban, a mentességekre, kedvezményekre vonatkozó szabályok az Itv. 16. § és 17/B. §, 17/C. §-aiban találhatók meg.
Ajándékozási illeték Az illeték általános mértéke Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke 18% 9% Gépjármű, pótkocsi ajándékozása A visszterhes vagyonátruházási illeték (ld. 3. pont) szerint kiszámított mérték kétszerese.
Az illeték alapjára és mértékére vonatkozó rendelkezések az Itv. 12-15. §-aiban, a mentességekre, kedvezményekre vonatkozó szabályok az Itv. 17. § és 17/B. §, 17/C. §-aiban találhatók meg.
Visszterhes vagyonátruházási illeték Általános mérték 4% Ingatlan (lakás, egyéb ingatlan) megszerzésekor ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.
Ingatlanhoz (lakás, egyéb ingatlan) kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzésekor az illetékalapból az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.
Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan szerzésekor a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékből az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.
Belőle származó jogok és példák: belső feltételek szerint részletesen taglalva az Itv. szerinti kedvezmények és mentességek rendszere.
Gépjármű tulajdonának öröklése és az ajándékozási illeték összetevői az Itv. alapján kerülnek kiszámításra, és a 2025. évi adó- és illetéki szabályozás szerint történnek.
Néhány fontos háttér: az öröklési illeték alól mentesek bizonyos esetek, és az ajándékozási illeték mentességei között is széles körű kivételek találhatók.
Az ingatlanvagyonnal kapcsolatos illetéki számításoknál a jogi és adózási szabályok összefüggő rendszereit érdemes alaposan vizsgálni és a konkrét tények alapján értelmezni.
Az emberek többségének általában nem fordul meg a fejében, hogy ha eladja valamilyen használt dolgát, akkor az után esetleg adózni kellene.
Hasznos megállapítás: az SZJA 58§ (9) bekezdése szerint nem kell jövedelmet megállapítani az ingóság értékesítése után, ha összegük az év során összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot.
Más szóval ekkor bevallási kötelezettség sem keletkezik.
Az ingóság fogalmát az SZJA törvény 3. § 30. pontja határozza meg: minden, ami nem ingatlan, kivéve a pénzeszközt, értékpapírt, a betakarítatlan termést, terményt.
Ha az ingóságot gazdasági tevékenység keretében értékesítik, eltérő szabályok érvényesek, és az adózási megközelítés is ettől függ.
Az általános szabály szerint a jövedelem a bevétel és a költség különbözetéből adódik, kivéve bizonyos eseteket, amikor a különbözet a 200 ezer forintot meg nem haladó részt érinti.
Példák és gyakorlati helyzetek segítenek megérteni a pontos határokat és a levonható költségek körét.
A vagyonjogi per indítására vonatkozó alapelveket és a pernyertesség következményeit a peres eljárások tipikusan bemutatják, figyelembe véve a pertárgy értékét és az illetékek alakulását.
A vagyonmegosztási per menetéről rövid áttekintés: a perindítás keresetlevél benyújtásával kezdődik, majd perfelvételi szak és érdemi tárgyalások követik.
A perköltség meghatározásánál a pertárgyérték, a jogi képviselet és a szakértők díja mind jelentős szerepet játszik, és a végső költségfelosztás a győztes és vesztett felek arányában történik.
Példaszerű összegzés: ha 50 millió Ft követelés van és a bíróság teljesen jogszerűen ítél, akkor a perköltség teljesen az ellenfélre hárulhat, míg részleges győzelem esetén a költségek arányosan oszlanak meg.
Az eljárási illeték alapja a pertárgyérték, és a jogszabályok szerint a legfelső mértékek és mentességek részletesen meghatározzák a fizetendő összegeket.
A jogi tanácsadás keretében a cikk figyelemfelhívó jelleggel törekszik bemutatni a legfontosabb elveket és gyakorlati megfontolásokat, hogy a felek megfelelő döntést hozhassanak.

- Ha a pertárgyérték lakástulajdon érintésével kapcsolatos követelés, akkor külön szabályok vonatkoznak rá.
- A vagyonmegosztási per menetében a perfelvételi nyilatkozatok jelentős szerepet játszanak a jogvita kereteinek meghatározásában.
- Az ügyvéd bevonása különösen fontos magasabb pertárgyérték esetén.
Meta leírás és kulcsszavak
tags: #ingo #kiadasa #iranti #per #illeteke
