Kotelezo vilagitas irodahazakban es a kozlekedesben: tompitott, tavolsagi, ko d la mpak hasznalata

A biztonságos közlekedés egyik alappillére a látás és a láthatóság. Ebben pedig kulcsszerepet játszik autónk világításrendszere, amelynek egyik leggyakrabban használt eleme a tompított fényszóró. De vajon mikor is kell felkapcsolni? A KRESZ-szabály egyértelműen fogalmaz. Az autóvilágítással foglalkozó cikksorozatunk első részében végignéztük a fényszórók fejlődésének legfontosabb állomásait, most pedig essen szó arról, hogy melyik fényszóró típust mikor, hogyan és meddig kell bekapcsolni. Adunk néhány tanácsot, amelyek segítenek abban, hogy késő őszi körülmények között is biztonságosan közlekedhessünk.

A tompított fényszóró használata

A tompított fényszóró az autó alapvilágításának része, és elsődleges célja, hogy a jármű előtt megfelelő látási viszonyokat biztosítson anélkül, hogy elvakítaná a szembejövő forgalmat. A reflektorral ellentétben a tompított világítás fénye lefelé és oldalirányba vetül, így egyenletesen világítja meg az út szélét is. A távolsági fényszóró ezzel szemben jóval erősebb fényt bocsát ki, ami nagyobb távolságra is bevilágítja az utat. A KRESZ világosan meghatározza, hogy lakott területen belül mikor kell használni a tompított fényszórót. Sok autós követ el hibát azzal, hogy csak a nappali menetfényt használja borús időben, vagy alkonyatkor, pedig ezekben az esetekben a tompított fény kötelező. Lakott területen kívül éjszaka minden esetben kötelező a tompított fényszóró használata, kivéve, ha a távolsági fényszóró használata engedélyezett, és nem vakítunk el vele senkit. A KRESZ előírása szerint a forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. A kivilágítás kötelező módja a tompított fényszórók és a helyzetjelzők használata. Tehát az őszi-téli időjárásban jellemző erősen ködös időben nappal is a tompított világítás használata az ajánlott! A tompított fényszóró használatát azonban nem helyettesíti a felkapcsolt nappali menetfény, hiszen funkciójukat tekintve nem az a feladatuk, hogy megvilágítsák az utat a járművezető előtt, hanem hogy láthatóvá tegyék a járművet a többi közlekedő számára.

Sok járművezető gondolja úgy, hogy a gépjármű indításakor automatikusan működő nappali menetfénnyel jól látható a járművük, pedig ilyenkor csak az első lámpák égnek, a hátsók nem, szemben a tompított fényszóróval, ami elöl-hátul láthatóvá teszi a járművet, ezzel is segítve az esetleges balesetek elkerülését. A KRESZ is előírja a tompított fényszóró használatát, ami a jelenlegi időjárási körülmények között különösen fontos még nappali fényviszonyok mellett is.

A tompított világítás ellenőrzése nem bonyolult, és indulás előtt érdemes pár pillanatot rászánni. A KRESZ-szabály szerint: éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a járműveknek tompított fényszórókkal kell világítaniuk, nem elegendő a nappali menetfény. Ködös időben ajánlott: őszi/téli, ködös időszakokban a tompított világítás nappal is javasolt, mert így biztosan felkapcsolnak, láthatóvá válnak a hátsó, piros helyzetjelző fények is. Tompított és távolsági fényszóró különbsége: a távolsági fényszóró fénye ködben visszaverődhet a sofőrre, ami zavaró lehet vezetés közben, ezért csak indokolt esetben ajánlott használni.

A ködlámpa használata

Ködös időben ésszerűen felmerül a ködlámpák használata. Ezek nagyon hasznos eszközök, ha jól használjuk őket. Az első ködlámpákat a gyártók rendszerint alacsonyra szerelik be, ennek oka, hogy bevilágítsanak a köd alá, így tud a fényük messzebbre jutni ködös időben, mint a tompított világításé. Nagy ködben előfordulhat, hogy a tompított fényt helyzetjelző fényre állítva (ekkor a hátsó piros helyzetjelzők felkapcsolva maradnak), csak az első ködlámpákat használva nagyobb lesz a látótávolság, mert a lekapcsolt tompított lámpa fényét nem veri vissza a köd, nem vakít. Ezt szélsőséges látási viszonyok között, indokolt esetben a KRESZ is engedi (de jó látási viszonyok között a tompított világítás helyett nem kapcsolható fel a ködlámpa, mert úgy szabálytalan használatnak számít), ezért is vannak úgy bekötve a lámpák gyárilag, hogy ebben a leosztásban is működhessenek. Más esetben a ködlámpa nem váltja ki a tompított világítást, a fénykévéje irányított, de nem formált, emiatt vakíthatja a szembejövőt, illetve nem is világít olyan messzire, mert nem arra készült. A ködlámpákat csak addig szabad bekapcsolt állapotban tartani, amíg indokolt. Amint javulnak a látási viszonyok, le kell kapcsolni, mert zavarhatja a többi közlekedőt. Ez a hátsó ködzárófényre is igaz. Ennek fényereje nagyobb mint a helyzetjelző lámpáé, ezért is észlelhető nagyobb távolságból. Az első- és a hátsó ködlámpa alkalmazása nem csak a látási viszonyoktól, hanem a forgalmi szituációtól is függ. A KRESZ kimondja: „Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.”6/1990 KÖHÉM rendeletben konkrétan meg van fogalmazva: „Az első ködfényszóró lámpa arra szolgál, hogy köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhők esetén javítsa az úttest megvilágítását. 5.14. Hátsó ködfényszóró lámpa arra szolgál, hogy sűrű köd esetén észlelhetőbben jelezze hátrafelé a jármű jelenlétét.” Az előzőek alapján kijelenthető: a ködfényszóró köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhő képződése esetén, a hátsó ködlámpa pedig kizárólag köd esetén használható!

A nappali menetfény uses

A nappali menetfény használata 2011 óta kötelező az EU piacain forgalomba hozott autókban. Ennek többféle változatát alkalmazzák a gyártók: automatikusan, a gyújtás ráadásával felkapcsolódó, vagy külön kapcsolható, valamint többfunkciós változatok is léteznek. Autótípustól függő, hogy az elöl lévő nappali menetfény mellett világít-e a hátsó helyzetjelző lámpa. A jogszabályok szerint lakott területen kívül a nappali menetfény használata kiváltja a tompított világítást, mert a menetfény fényerejét úgy állították be, hogy a láthatóságot szolgálja. Erősebb a helyzetjelző-parkoló féynél, de gyengébb a tompított világításnál. A KRESZ szerint éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani a járművet, a nappali menetfény viszont nappal és jó látási viszonyok között bárhol használható, automatikusan kapcsolódik be gyújtáskor, és a helyzetjelző vagy tompított fényszóró felkapcsolásakor elalszik.

A nappali menetjelző lámpa kizárólag előre világít, hátul nem kapcsolja be a lámpákat. A nappali menetfények célja, hogy a gépjárművek nappal legyenek könnyebben észrevehetők, azonban nem világítják meg az utat, ezért nem helyettesítik a tompított fényszórót. A menetfények utólagos felszereléseknél fontos az ellenőrzés: minimum 25 cm és maximum 150 cm magasság, egymástól legalább 60 cm távolság, és a működés. A lámpatestekben szerepelnie kell az európai jóváhagyási „E” jelnek, valamint az „RL” betűjelzésnek (running light). A nappali menetfények akkor is működnek, amikor a motor beindításra kerül, azonban ha a látási viszonyok romlanak és a köd beáll, a nappali menetfényeknek már nincs helye, mert előre elégtelen fényt adnak, a hátsó fények pedig sötétek maradnak.

A modern rendszer és a biztonság

A modern autókban az automata világítás arra törekszik, hogy a közlekedés biztonságát növelje: a fényérzékelő szenzorok alapján kapcsolgat, de előfordulhat, hogy tévesen értelmezett viszonyok miatt hibás döntést hoz. Ezt megelőzhetjük, ha nem hagyatkozunk kizárólag az automatikus módra, és szükség esetén manuálisan kapcsolunk tompított közlekedésre. Norvégiában például minden járműnek kötelező a tompított fényszóró és a hátsó helyzetjelző használata még napsütésben is, ami megszünteti a félreértéseket és növeli a láthatóságot. Aki szeretné minimalizálni a kockázatokat, az legyen mindig biztos abban, hogy a tompított fényszóró és a köd esetén a ködlámpa jól működik, és ne hagyatkozzon kizárólag a nappali menetfényre. A ködfény használata előtt érdemes megfontolni a látási viszonyokat, és ha a ködfény használható, kapcsoljuk be, de a ködlámpát csak indokoltan tartsuk bekapcsolva. A ködfényszórók első és hátsó használata közti különbségek megértése segít a vezetőknek abban, hogy ésszerűen döntsenek a körülmények figyelembevételével.

Gyakorlati tippek és ellenőrzések

A tompított fényszóró használata kötelező éjszaka és korlátozott látási viszonyok között; nappal csak a nappali menetfény sem helyettesítheti a tompítottat.
Ködös időben érdemes a tompított fényt nappali menetfény helyett is használni, hogy a hátsó fények is világítsanak.
A nappali menetfény nem világít hátul, ezért sötétben vagy ködben nem kiváltója a tompított lámpának.
A ködlámpák használata csak köd, erős eső vagy jelentős hóesés esetén indokolt; a ködlámpákat mindig csak addig szabad bekapcsolva tartani, amíg a látási viszonyok ezt megkívánják.
A ködlámpák és a nappali menetfény telepítését szakemberrel érdemes elvégeztetni; az autó fényszóróinak beállítása és a megfelelő izzók kiválasztása fontos a biztonság szempontjából.
A fényszórók és a ködfényszórók karbantartása: tiszta burkolat, állandóan ellenőrzött működés, és a szabályoknak megfelelő elhelyezés.
Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között kötelező a tompított fényszóró használata; a nappali menetfények csak nappal és jó látási viszonyok között használhatók, és nem helyettesítik a tompítottat.

Ha a látási viszonyok romlanak, minden vezető legyen különösen körültekintő: kapcsolja fel a tompított lámpát és használja a ködös időben a megfelelő világítást. A szabálytalanság büntetést vonhat maga után, és növeli a balesetek kockázatát. A közlekedésbiztonság érdekében a látás- és láthatóság szempontjából kiemelten fontos a helyes világítás alkalmazása, rendszeres karbantartás és a KRESZ szabályok következetes betartása. Ma már sok autó automatikus világítást alkalmaz, de érdemes tudatosan felügyelni, hogy a szenzorok helyesen értelmezik-e a helyzeteket, és szükség esetén manuálisan felkapcsolni a lámpákat.

Infografika: Tompított vs. távolsági fényerősség és irányok

Ködlámpák használata - Autó ködlámpák magyarázata

A fényszórók beállítása - Lépésről lépésre útmutató - SYLVANIA

Rövid összefoglaló a legfontosabb szabályokról

Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között kötelező a tompított világítás és a helyzetjelzők használata.
Köd, eső, hó esetén a ködlámpa csak indokolt körülmények között kapcsolható be; a hátsó ködlámpa használata leginkább ködben feltűnő.
A nappali menetfény nappal és jó látási viszonyok között használható, de nem helyettesíti a tompított fényszórót.
Az automata világítás gyakran meghosszabbíthatja a biztonságot, de nem minden helyzetben megbízható; szükség esetén manuálisan kapcsoljunk.
A fényszórók beállítása és az izzók állapota kritikus a látási viszonyok javításához; a rendőri bírság és felelősség növekedhet a nem megfelelő világítás miatt.

tags: #irodahazakban #koteleto #vilagitas