Jogszabályok és gyakorlat a telkhatártól történő sövény- és faültetésről

A kerítésen átlógó fa, a határt átlépő futónövény, vagy a túlburjánzó sövény gyakorta oka birtokvitáknak. A helyzetet nem segíti, hogy egységes törvényi szabályozás nincsen, csupán egy, már hatályon kívülre helyezett rendelet adhat iránymutatást (ez a 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet 5. sz. melléklete). Természetesen a helyi önkormányzatok saját hatáskörben intézkedhetnek az ültetési távolságokról, de ezt nem minden településen teszik meg. Ahol mégis, ott a fent említett rendeletet tekintik kiindulópontnak.

Ha szabálykövetően szeretnénk telepíteni sövényt, akkor tudnunk kell a kifejlett növény végleges méretét. Ehhez javaslom Schmidt Gábor szerkesztésében készült Növények a kertépítészetben című könyv 344. oldalt: a végleges magasság mellett a szerzők hozzávetőleges ültetési tőtávolságot adnak meg, ha sövényként kívánjuk az adott növényt ültetni. Az utolsó két oszlopban külön tőtávolságok vannak az intenzív és a hagyományos ültetési mód esetében. Az intenzív telepítés során általában kétszer (esetleg háromszor) több növényt ültetünk el, hogy a sövénysáv minél hamarabb összezáródjon. Hátránya, hogy magasabb cserjéknél a sűrű tőtávolság miatt felkopaszodhatnak és megnyúlhatnak növényeink. Kiskerti környezetben ezért a normál (hagyományos) telepítést javasolom.

Fontos értelmezni a habitust és a gyökértarackokat fejlesztő cserjéket, és külön említést tenni a kúszó fajokra. A kerítéshez, házfalhoz közeli növénytelepítést nem csak ezért szükséges alaposan átgondolni: a vékony facsemete később magasra, szélesre, dúsra nőhet, és zavarhatja a szomszédot vagy minket is.

Az előrelátás és a jó kommunikáció is lényeges: nem mindegy, mit ültetünk és mit vágunk ki kerítésen belül és azon túl. Országosan és helyben rendelet szabályozza a faültetést és a kivágást is. A 346/2008. (XII. A) fás szárú növények védelméről szóló Korm. rendelet alapján a helyi önkormányzatok egyéni rendeletet dolgozhatnak ki az adott településre. Ha ültetést tervezünk a telkünk területén, első lépésben a helyi önkormányzattól kérjünk információt ezzel kapcsolatban.

Gyakorlati megfontolások a kerítés környékén

Ha a kerítés mellé mit ültessünk, azt a növények növekedése határozza meg. A legkisebb ültetési távolság 80 centiméter, a legnagyobb pedig 8 méter, ez utóbbi a dió- és gesztenyefélékre vonatkozik. A diófa ültetését külön rendelet szabályozza: ezt a fajt kell a legmesszebb telepíteni a kerítéstől. A közterületekre vonatkozó irányelvek is léteznek: ahol villanyvezeték található, oda ne ültessünk olyan fajokat, amelyek folyamatos metszést igényelnének, például hárs vagy platán. Ugyanakkor ahol nincsenek vezetékek, és a tulajdonost sem zavarja, elvileg ültethetőek nagyobb fák is.

A telepítésnél figyelembe kell venni, hogy a sövény vagy fás szárú növények ne árnyékolják le az udvart, ne akadályozzák a kilátást vagy a napfényt, és ne nehezítsék meg a renoválást. A kerítéshez ültetett növények esetén a fenntartás és a folyamatos karbantartás kiemelten fontos: a veszélyt jelentő nagyobb ágak rendszeres metsztése szükséges. Ha a szomszédos tulajdonossal nem sikerül megállapodni, a helyi önkormányzat jegyzőjéhez fordulhatunk, ahol egy személyre szabott ültetési távolságot is kiszabhat a jegyző.

A fás szárú növények védelméről és a telepítésről szóló szabályozás

Belterületen és külterületen kertes mezőgazdasági övezetben: a szőlő és 3 méternél nem növő gyümölcs- és egyéb bokor, élősövény esetében 0,5 m; 3 méternél magasabbra növő egyéb fa esetében 1,0 m; 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint bokor esetében 2,0 m. Külterületen kertes mezőgazdasági övezeten kívüli területen: gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke és málna bokor esetében 0,8 m; minden egyéb gyümölcsbokor esetében 2,0 m; birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa 2,5 m; törpealanyra oltott alma-, meggy-, szilva- és mandulafa 3,5 m; vadalanyra oltott alma- és körtefa, kajszifa 4,0 m; cseresznyefa 5,0 m; dió és gesztenye- és minden egyéb gyümölcsfa 8,0 m. Ezt részletesen a helyi rendeletek és az adott terület övezeti besorolásai határozhatják meg.

Külterületen, közút területének határától számított 10 m távolságon belül fa ültetése vagy kivágása a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján a közút kezelőjének hozzájárulását igényli. Partvédelmi területeken tilos olyan növényzet ültetése, amely a védelem és fenntartás feladatait akadályozza. Ezek a szabályok összességében megmondják, hogy a szomszédviták kezelésére mely hatóság(ok) illetékesek és milyen szankciók alkalmazhatók, ha megsértik az előírásokat.

Gyakorlati tanácsok a hétköznapokra

Előzetes egyeztetés - a kerítéshez közel ültetett növények végleges magassága és habitusa függvényében érdemes a szomszéddal megbeszélni a telepítés szándékát.
Rendeletek és helyi szabályozás - első lépésben kérj információt a helyi önkormányzattól, mert nincsen egységes országos szabályozás.
Kilátás és fényviszonyok - kerüljük a túlságosan nagy növények közvetlen közvetlen közvetlen közelét az ablakokhoz és falakhoz.
Rendszeres karbantartás - a növényzet folyamatos metszése és a veszélyt jelentő ágak eltávolítása mindenképp legyen beágyazva a kertészkedésbe.
Birtokvédelmi eljárások - ha megegyezés nem születik, polgári peres vagy birtokvédelmi eljárást lehet kezdeményezni a jegyzőnél.

Infografika: Ültetési távolságok és kerítéshez közeli növényzet

Tökéletes sövényépítés könnyedén kezdőknek

Összefoglaló támpontok

Szabályozás hiányában tájékozódjunk a helyi rendeletekről.
Ismerjük a növény végleges méretét és habitusát az optimális tőtávolság meghatározásához.
Vegyük figyelembe a közterületi és közúti előírásokat, valamint a védett területeket és a partvédelmet érintő szabályokat.
Ha vitás helyzet alakul ki, keressük a jegyzőt vagy a helyi hatóságokat a személyre szabott megoldásért.
Fontos a jó kommunikáció, a helyszerű tervek és a gondos karbantartás.