József Attila-lakótelep tények: múlt, jelen és kísérleti megújulás

A József Attila-lakótelep évtizedekig a béke és a nyugalom szigete volt - Budapest egyik legnépszerűbb lakókörzeteként emlegették. Sajnos azonban olyan változások következtek be a IX. kerületben, amellyel megérkeztek a gondok a lakótelepre is. A helyzetről és annak komolyságáról a lehető legszélesebb körű képet szerettem volna kapni, ezért elsőként nem a hatóságot kerestem meg az információgyűjtéshez, hanem a nehézség elszenvedőit, a lakosokat.

A történet kezdetét a szomszédos MÁV-Aszódi telep hajléktalankérdése adta meg: a kerület megkapta a hajléktalanszállónak alakított épületet, és a környéken élők tiltakozása ellenére átalakították az ott lévő munkásszállót. A hajléktalanokkal kapcsolatos kérdés mindig is egy kényes téma volt, amelyben nehéz volt érthetően nyilatkozni vagy dönteni. A hosszú távon utcán élő emberekkel való együttműködés nehézkes; a nélkülözés erősíti az ösztönös reagálásokat, miközben a kompromisszumkészség gyakran csökken.

A szálló lakóközössége gyakran cserélődik: sokan kikerülnek a szabályok be nem tartása vagy a saját biztonságuk féltése miatt. Ezek az emberek az éjszakát is az utcán töltik; a többi lakó pedig reggel kilép a szobákból, mert minden nap takarítják a szobákat és a szinteket. A felháborodott lakosság rendszeresen hívja a rendőrséget és a közterület-felügyeletet, akik érdemben nem sokat tehetnek. Távozásra szólítják fel a szabálysértőket, a nehezen kezelhetőket elviszik, de mivel nem tudnak igazán mit kezdeni velük, rövidesen elengedik őket, s a probléma visszatér az utcára.

Azok, akik kiszorultak a szállóról, a környező lakótelepeken keresnek olyan területet, ahol meghúzhatják magukat éjszakára. Így kapta meg a MÁV-Aszódi telep problémáját a József Attila-lakótelep is. Természetesen itt is mindennapos témává vált a jelenlétük, és a lakók többsége elutasította a jelenlétüket. Néhányan beköltöztek a lakótelep szélén lévő Kiserdőbe, és deszkákból, papírkartonokból kezdetleges bungalókat építettek, hogy életvitelszerűen élhessenek. Ahogy szaporodtak az építmények, úgy szaporodtak a feljelentések is. Miután a főzés és melegedés céljából gyújtott tüzek az erdő leégését kockáztatták, gyorsan kitelepítették őket az erdőből és eltüntették a papírvárost, de a hajléktalanok továbbra is itt maradtak - a telep utcáin. A hideg beálltával ritkábban és kevesebbet látnak az utcán, de amint megérkezik a jobb idő, a számuk megszaporodik és minden ott folytatódik, ahol előző év őszén abbamaradt: szemetelés, hangoskodás, veszekedés. A helyzet évről-évre rosszabb. Nincs elegendő pénz, sem erőforrás a megoldásra. Választások előtt jönnek az ígéretek, amelyek nem teljesülnek, és a hontalanok száma egyre csak növekszik. Lassan már megszokottá válik a jelenlétük, az emberek közönyös arccal mennek el mellette: Nem az ő problémájuk.

A Horváth-kert megújítása a IX. kerületben évtizedek óta közösségi tervkészítés és részvétel köré szerveződik: a 230 éves múltra visszatekintő, I. kerületi Horváth-kert megújításáról közösségi tervezés indult. Ha valaki csak fényképen látja az 1900-ban épült Leiner-házat, joggal gondolhatná, hogy a kétemeletes magastetős neoreneszánsz palota egy belvárosi negyedben áll. Azonban az épület Újpest szélén, a Duna sor 14. szám alatti telken áll, az enyvgyáros Leiner testvérek építtették a családjuk és az üzemük főtisztviselői számára. Budapest egyik legkedveltebb lakótelepe megépítése óta alig változott, miközben az őt körülölelő növényzet komoly értékké vált. Erre a helyzetre keres megoldást Ferencváros Önkormányzata kísérleti tervpályázatával: az elmúlt fél évszázadban alapvetően jól vizsgázott telepet a múlt tapasztalataival és a jövő elvárásaival szeretné megújítani. A terveket benyújtó várostervezők és építészek az első fázisban egy lakossági fórumon ismerik meg a lakók tapasztalatait és igényeit.

A József Attila-lakótelep közel 8500 lakásában mintegy 20000 ember él, és bár dinamikusan változik a közösség igénye, a térségnek nincs agorája. A kísérleti tervpályázat célja ennek a közösségi környezetnek a megújítása: közösségi terek kialakítása, például egy főtér, piac vagy egy minőségi közösségi ház, és a lakók bizalmának megnyerése a társasházi fejlesztésekhez. A tervpályázat konkretizálhatja a közösségi környezet megújulására irányuló lépéseket, miközben a társasházak számára útmutatót kínál. Magyarországon mintegy 800000 lakótelepi lakást tartanak nyilván, de egységes megújulásukra eddig nem volt példa; ezt a kísérletet szeretné megvalósítani Ferencváros terve. A pályázat 15 millió forintos összdíjazású, nyilvános és nemzetközi, és a benyújtás határideje 2017 volt.

Infografika: A József Attila-lakótelep történeti áttekintése és lakóközössége

A jelen állapot és a jövő kilátásai

A történet túllép a konkrét eseményeken, és a hosszú távú szemléletre koncentrál: hogyan lehetne aktívabb közösségi életet, megújult köztereket és funkciókat létrehozni úgy, hogy a lakók bizalma megtartható legyen. A kísérleti tervpályázat célja nem csupán a fizikai környezet megújítása, hanem a közösségi együttműködés erősítése is: a lakók és a lakóközösségek véleményének beépítése a tervek készítésébe, és a transzparens döntéshozatal előmozdítása. A minimális, de céltudatos beavatkozások hosszú távon nagyobb élhetőséget és biztonságérzetet adhatnak a környéknek.

Ebben a folyamatban a történelmi értékek megőrzése és a modern, megújuló városi környezet közötti egyensúly is fontos: a Leiner-ház és környezete például szimbolikus kapocsként szolgálhat a hagyomány és a jövő között, miközben a lakótelephez kapcsolódó közösségi terek és szolgáltatások új szintre emelhetik a városi élet minőségét. A megújulás lehetőségeinek feltárása során kiemelt figyelmet kap a lakók részvétele és a közös felelősség.

Leiner-ház és környezetének fotója a megújulási tervek kontextusában

Megújulást segítő elemek

A tervpályázat releváns elemei közé tartozik a közösségi terek bővítése, a piac vagy közösségi ház kialakítása, az együttműködés erősítése a társasházak és a lakóközösségek között, valamint a zöldterületek és közlekedési kapcsolatok fejlesztése. A lakók részvételi jogainak szélesítése és az átlátható döntéshozatal alapvető feltétele a sikeres megújulásnak. Ezen felül olyan arculat és funkciók beépítése lépésenként valósulhat meg, amelyek megfelelnek a helyi igényeknek és hosszú távon fenntarthatóak.

Rövid tények a telepről

  • A telep közel 8500 lakásában mintegy 20000 ember él.
  • A kísérleti tervpályázat célja közösségi terek megújítása és új funkciók kialakítása.
  • A pályázat díjazása 15 millió forint volt, nyilvános és nemzetközi jelleget hangsúlyozva.
  • A leptoszlopos tervek között szerepelhet egy főtér, piac vagy minőségi közösségi ház.
  • Az első kapavágások az 1957-es években történtek, a teljes rendezés 1981-re zárult.

Az információk tükrében elmondható, hogy a József Attila-lakótelep megújítása nem csak a fizikai környezetet érinti, hanem a közösségi kohézió erősítését is célozza. A hosszú távú sikerhez elengedhetetlen a lakók bevonása, az átláthatóság és a fenntartható megoldások bevezetése.

tags: #jozsef #attila #lakotelep #tenyek

Népszerű bejegyzések: